|
|
 |
|
 |
A KGST tervezési együttmüködési bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. április 6., csütörtök - Az 1990-91 közötti időszak népgazdasági terveinek egyeztetéséről kezdett csütörtökön kétnapos tanácskozást Budapesten a KGST tervezési együttműködési bizottsága. A testület 44. ülésén - amelynek a kormány vendégháza ad otthont, a tagországokat miniszterelnök-helyettesek, tervhivatali vezetők képviselik, s megfigyelői státusszal jelen van Jugoszlávia küldöttsége is.
Hoós Jánosnak, az Országos Tervhivatal elnökének megnyitó szavai
után Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST
képviselője mondott beszédet. A kormány elnökhelyettese
bevezetőjében a magyarországi változásokról szólt. Mint mondta,
hazánkban a történelmi folyamatok átértékelése, új teendők
megfogalmazása van napirenden.
- Az elmúlt időszak tanulságai alapján - folytatta - arra a
következtetésre jutottunk, hogy a szocialista gazdaság megújítása
együtt kell hogy járjon a demokrácia kiterjesztésével, a
demokratikus jogállam megteremtésével. Alulról építkező, az egyén és
a gazdálkodók autonómiájára építő társadalmat akarunk.
- A gazdaság átépítéséhez nagyobb teret biztosítunk a
magánvállalkozásoknak és megteremtettük a feltételeit a külföldi
működőtőke bevonásának és részvételének a gazdaság modernizálásában
- mondotta a miniszterelnök-helyettes. Kifejtette: az állami
tulajdonosi jogok gyakorlásának korábbi formái ma már nem felelnek
meg, hiányzika vállalatoknál a távlati szemlélet, a tulajdonosi
tudat és háttérbe szorult a hatékonyság. Ezért szükséges a magyar
gazdaságot vegyes tulajdonra építeni a piacgazdaság feltételei
közepette.
Medgyessy Péter beszélt arról is, hogy a korábbi évek hibás
döntései következtében, továbbá a cserearányveszteségek miatt a
magyar népgazdaság nehézségekkel küzd. Eladósodásunk üteme lassult,
de nem állt meg, két számjegyű az infláció, és bizonyos területeken
foglalkoztatási gondok is jelentkeznek.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 15:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A KGST tervezési együttmüködési bizottságának ülése (2. rész)
|
- Mindezt figyelembe véve foglalkozunk a KGST-ben folyó
gazdasági együttműködés kérdésével. Arra a következtetésre jutottunk
- mondotta -, hogy mindenekelőtt a szocialista gazdasági kapcsolatok
hatékonyabbá tételére van szükség. A jelenlegi problémák gyökerét
abban látjuk, hogy az együttműködés eszközrendszere nem követte az
egyes gazdaságokban kialakulóban lévő új követelményeket. Ezért az
együttműködés gyökeres megújítására van szükség. Az áru-pénz
viszonyok szerepét kell mindenekelőtt megerősíteni, mert csak így
alakítható ki a reális értékviszonyokon alapuló munkamegosztás.
Szükségesnek tartjuk a termelői árrendszerek korszerűsítését, a
világpiaci árak alkalmazását, a transzferábilis rubel és a
konvertiblis valuták közötti árfolyam reális alapokra helyezését, az
egyes nemzeti valuták és a transzferábilis rubel közötti egységes
kereskedelmi árfolyamok rendszerének kialakítását. Elengedhetetlen a
transzferábilis rubelben kialakuló egyenlegek meghatározott, limiten
felüli részénél a konvertibilis valutákra való részleges
átválthatóság bevezetése. Ezt követően látjuk lehetségesnek a
nemzeti valutáknak az egymás közötti kapcsolatokban történő
felhasználását.
A miniszterelnök-helyettes szerint a KGST együttmüködésben
csökkenteni szükséges az állami kötelezettségvállalással járó
mennyiségi kontingensek körét. Fokozatosan ki kell bontakoztatni a
vállalatok közötti közvetlen együttműködésen alapuló, kontingens
nélküli forgalmat.
- Tudatában vagyunk annak, hogy a sokoldalú együttműködés
átalakításával kapcsolatos felfogásunkat nem mindenki osztja -
hangoztatta Medgyessy Péter. Ezért mindenkor figyelembe kell venni
az érdekeltség, az önkéntesség és a fokozatosság elvét. A piaci
típusú együttműködésre való áttérés egyszerre, sokoldalú alapon
valószínűleg nem megvalósítható. Ezért elkerülhetetlennek tartjuk,
hogy a jövőben keressük a két vagy néhány érdekelt ország
résztvételével kialakítandó szorosabb együttmüködés lehetőségeit.
Például egy-egy területen a közvetlen, konvertibilis
valutaelszámolásra való áttérést, vagy egy, a Szovjetunió és
Finnország kapcsolataiban kialakult pénzügyi elszámolási rendszer
bevezetését. Ilyen esetben az egymás közötti kereskedelem államközi
megállapodások alapján bonyolódna ugyan, de annak realizálása nem
járna együtt állami szintű kötelezettség-vállalással. A konkrét
szerződések kötése a vállalatok feladata lenne. Az elszámolást
továbbra is transzferábilis rubelben végeznék, ám a keletkező
egyenleget konvertibilis valutában egyenlítenék ki. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 15:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A KGST tervezési együttmüködési bizottságának ülése (3. rész)
|
Olyan változatot is vizsgálunk, amelyben az állami
kötelezettség-vállalások rendszere fennmaradna a stratégiai jellegű
termékeknél, máshol viszont a vállalatok két, illetve többoldalú
barterügyleteket kötnének.
A miniszterelnök-helyettes végül arról beszélt, hogy az új
körülmények a népgazdasági tervezés helyének és szerepének
újragondolására késztetnek. A tervezőmunka középpontjában a
stratégiai jellegű kérdések, a távlati fejlődés főbb irányainak
kidolgozása kerül.
A tanácskozáson ezután sorra felszólaltak a tagországok
küldöttségvezetői. Stojan Ovcsarov bolgár gazdasági és tervezési
miniszter is kitért olyan megoldatlan problémákra, mint az
árrendszer kérdése. Erre megoldást kell találni a tervkoordináció
keretében - hangsúlyozta. Sürgette az integráció elmélyítését,
különösen a tudományos kutatások és a technológia-fejlesztés terén.
Szerinte minden olyan elképzelést meg kell vizsgálni, amely a közös
nyersanyag-kitermelést segítheti. Kifogásolta, hogy az utóbbi időben
a tagországok között az áruforgalom csökkent, és sürgette olyan
feltételek megteremtését, amelyek a további dinamikus növekedést
segíthetik.
Mi Ky, a vietnami Állami Tervbizottság elnökhelyettese elmondta,
hogy már minden partnerországgal lebonyolították a tervegyeztetések
első menetét. Szükségesnek tartják, hogy - az egyes országokban
zajló reformok figyelembevételével - mielőbb tisztázódjanak a
további együttműködés elvi kérdéseit.
Gerhard Schürer, az NDK Minisztertanácsának elnökhelyettese, az
Állami Tervbizottság elnöke szerint a tervegyeztetésnek négy fő
területre kell összpontosítania: az együttműködés fő irányainak
kijelölésére, az áruforgalom bővítésére, a kooperációk és a
szakosítások elmélyítésére, különösen a fémfeldolgozó iparban,
valamint a nyersanyag-beszerzések jelenlegi szinten való
biztosítására.
José Santana, a kubai Központi Tervezési Tanács elnökhelyettese
országa sajátos helyzetére hívta fel a figyelmet. Azt hangoztatta,
hogy az együttműködést, a tervegyeztetést kormányszinten kell
folytatni. A kapcsolatok bővítésének egyik fontos célja a tőkés
import kiváltása. Szorgalmazta az egyes tagországok közötti
gazdasági kiegyenlítődés gyorsítását.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 15:58
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A KGST tervezési együttmüködési bizottságának ülése (4. rész)
|
Puncagin Dzsaszraj mongol miniszterelnök-helyettes, az Állami
Tervgazdasági Bizottság vezetője szóvá tette, hogy számos korábbi
tanácskozás döntése a gyakorlatban nem valósul meg. A
kereskedelemben gyakoriak a szállítási elmaradások. Szólt az arról,
hogy mielőbb meg kellene határozni az egyesített KGST-piac fő
irányait, ügyelve a tagországok sajátosságaira.
Franciszek Gaik, a Lengyel Központi Tervhivatal elnöke is az
elhatározott döntések késedelmes megvalósítását, a pénzügyi rendszer
hiányosságait taglalta. Mint mondta, a nemzeti valutákat nem tudják
felhasználni a kétoldalú kapcsolatokban, s ez nehezíti az
együttműködés bővítését. A lengyel gazdaságirányítás kifejezetten
támogatja a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatokat, liberalizált
körülmények között, megfelelő érdekeltség mellett. Javasolta, hogy a
testület határozatában szerepeljen a KGST mechanizmusa
átalakításának gyorsítása.
Radu Balan, a román Állami Tervbizottság elnöke szerint meg kell
gyorsítani a kétoldalú problémák megoldását és a KGST szervezeteiben
összpontosítani szükséges a kijelölt határidők betartására.
Véleménye szerint bővíteni szükséges a munkamegosztást és a
szakosításokat a nyersanyagiparban, az élelmiszergazdaságban, a
közszükségleti cikkek gyártásában. Általában az áruforgalom 35-45
százalékos növekedését kellene elérni a következő tervidőszakban.
Fontosnak tartotta a különböző kooperációs egyezmények mielőbbi
meghosszabbítását, illetve kibővítésüket.
Jurij Maszljukov, a Szovjetunió Minisztertanácsának első
elnökhelyettese, az állami tervbizottság elnöke külön is üdvözölte a
magyar kormány gazdasági reformintézkedéseit. Kifejezte, hogy a
Szovjetunió szimpátiával figyeli ezeket a törekvéseket. Medgyessy
Péter javaslatairól szólva azt mondta, hogy a szovjet kormány kész
az elhangzottakról tárgyalni, s azokat igen érdekesnek tartotta.
Beszélt a szovjet gazdaságirányítás megújulásáról, az önelszámolás
bevezetéséről, s arról, hogy immár elismerték az állami és a
szöveetkezeti tulajdon egyenjogúságát. Elmondotta: a nyersanyag és
tüzelőanyag szállításokat a Szovjetunió csak akkor tudja növelni, ha
cserébe megfelelő gépipari, vegyipari és más feldolgozott termékeket
kap. Ezután kifejtette: a kötelezettség-vállalások terén az állam és
a gazdálkodó szervezetek funkcióit szét kell választani, korlátozni
szükséges az államközi kötelezettségek körét, leszűkítve azt a
legfontosabb nyersanyagokra és közszükségleti cikkekre.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 16:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A KGST tervezési együttmüködési bizottságának ülése (5. rész)
|
Az előbbrelépés legfőbb akadálya az, hogy a tagországokban eltérőek
a gazdasági mechanizmusok, különbözik az árfolyampolitika, s a
vállalatok nem érdekeltek a szállításokban. A KGST-ben jelenleg nem
érvényesülnek a fejlett áru- és pénzviszonyok, s nyugtalanító, hogy
a sokoldalú szerződések előkészítése meglehetősen elhúzódik.
Ján Strba, a Csehszlovák Állami Tervbizottság elnökhelyettese
elmondta, hogy a KGST tervegyeztetések másfél éve folynak,
meglehetősen csekély eredménnyel. A munkát visszafogja sok
értelmezésbeli különbség. Javasolta, hogy a tervegyeztetés során a
partnerek műszaki-tudományos együttműködési megállapodásra is
törekedjenek.
A bizottsági ülés szekciókban folytatja munkáját, s
előreláthatóan pénteken jegyzőkönyv aláírással fejeződik be.
(folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 16:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának ülése (6. rész)
|
A KGST Tervezési Együttműködési Bizottságának budapesti ülésén
résztvevő delegációkat csütörtökön fogadta Németh Miklós, a
Minisztertanács elnöke. (MTI)
1989. április 6., csütörtök 19:27
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|