|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - kormányszóvivői tájékoztató (3. rész)
|
A szóvívői tájékoztatón részt vevő Borics Gyula igazságügyminisztériumi államtitkár közölte, hogy a népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló törvénytervezet napokon belül megjelenik a sajtóban. Emlékeztetett arra, hogy a népszavazás jogintézményét már az 1949-es Alkotmány is tartalmazta, azzal azonban nem éltek, többek között azért sem, mert a népszavazás részleteiben nem volt szabályozva. A tervezetet ismertetve az államtitkár elmondta: népszavazás kiírását a köztársasági elnöknek, a Minisztertanácsnak, legalább 50 országgyűlési képviselőnek, illetve legalább 50 ezer állampolgárnak kell kezdeményeznie. Elrendelése akkor kötelező, ha az Alkotmányt az Országgyűlés részleteiben, vagy alapvetően módosítani kívánja, továbbá, ha azt 100, illetve 150 ezer állampolgár kéri. Utóbbinak eldöntését ugyancsak vitára bocsátják. A népszavazás elrendelésének és lefolytatásának szabályai lényegében megegyeznek a választások szabályaival. Az aláírások hitelességét, valódiságát mód lesz a Népességnyilvántartó Hivatal útján ellenőrizni. Természetesen ez nem járhat az állampolgárok zaklatásával, idézgetésével - hangoztatta. Végül szólt arról, hogy a tervezet szerint nem bocsáthatók majd népszavazásra a költségvetésről, a központi adónemekről, illetve az ezek mértékének meghatározásáról szóló törvények, a személyi kérdésekben való döntések, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítése, illetve az e szerződéseket kihirdető törvények. Ez a jövőben megkötendő nemzetközi szerződésekre vonatkozna, ám a törvénynek van egy olyan szakasza is, amely szerint a már megkötött nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségek teljesítése feletti kérdésben sem rendelhető el népszavazás. Ezt a szövegrészt mindenképpen pontosítani kell - tette hozzá Borics Gyula. Farkas István, a társadalombiztosítási reform kormánybiztosa beszámolt arról, hogy a létrehozandó önkormányzat a munkavállalók, a munkáltatók és a speciális szociális érdekcsoportok képviselőiből áll majd. Az önkormányzat lesz felelős a társadalombiztosítás működtetéséért, ideértve a Társadalombiztosítási Alap működtetését is. Testületei határoznák meg azt, hogy milyen legyen a kapcsolat a Parlamenttel, a kormánnyal és a társadalombiztosítás végrehajtó apparátusával. Az önkormányzat az Országgyűlésnek alárendelten működne. Vezető testületeinek üléseire meghívják a pénzügyminisztert, valamint a szociális és az egészségügyi minisztert, így a kormány képviselőinek is módjuk nyílik álláspontjuk kifejtésére. (folyt.köv.)
1989. április 6., csütörtök 19:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|