|
|
|
|
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótájékoztató (5. rész)
|
Ezt követően az újságírók kérdéseire válaszolt Borics Gyula. A Magyar Hírlap munkatársa arról tudakozódott, hogy a bizalmatlansági indítvány elfogadása, illetve a kormány esetleges lemondása esetén ki fogja kijelölni az új miniszterelnököt. Az új alkotmány megalkotásáig és elfogadásáig a jelenlegi eljárási rend lesz érvényben, nevezetesen az, hogy a Hazafias Népfront tesz javaslatot a kormány elnökére és a kormány tagjaira. Utána az Országgyűlés dönt. Az új alkotmány szerint majd a köztársasági elnök jogkörébe tartozik a miniszterelnök kijelölése - válaszolta Borics Gyula. A Népszava munkatársa megkérdezte: nem jelent-e ellentmondást, hogy a miniszterelnök megválasztja a minisztereit, majd az Országgyűlés az egyes miniszterekkel szemben is benyújthatja a bizalmatlansági indítványt. Második kérdése arra vonatkozott, hogy amennyiben az interpellációra adott válasz nem elégíti ki a képviselőket, felvetődik-e a bizalmi kérdés. Ha egy jelentős kérdésben nem fogadja el az Országgyűlés a miniszter válaszát, két eset lehetséges: vagy a Parlament veti fel a bizalmatlansági indítványt, vagy pedig a miniszter vonja le a konzekvenciát, és bizalmi szavazást kér személyével kapcsolatban. Addig, amíg az új alkotmány életbe nem lép, törvényben fogják szabályozni, mi történjék akkor, ha a miniszterelnök nincs megelégedve a miniszterével, és le akarja váltani - felelte az államtitkár. Az Austria Press tudósítója afelől tudakozódott, hogy a parlamenti bizottságok mikor kapnak nagyobb szerepet a szakminiszterek kiválasztásában. Borics Gyula annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a jövőben a parlamenti bizottságoknak sokkal nagyobb szerepük lesz a kormánytagok kinevezésében, mint amekkora most van. A TV-Híradó munkatársának kérdésére válaszolva leszögezte: az alkotmány 33. paragrafusának 3. bekezdése - amennyiben elfogadják - a következőképpen fog alakulni: a minisztert az Országgyűlés ülésein az államtitkár, vagy az általa megbízott miniszterhelyettes helyettesíti. A Magyar Távirati Iroda munkatársa a bős-nagymarosi beruházással kapcsolatos munkálatok visszafordíthatatlanságának értelmezését firtatta. (folyt. köv.)
1989. március 24., péntek 19:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|