|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Sajtótáj. (3. rész)
|
E pótlólagos forrást - elkülönitett keretként - csak az utak
állapotának javítására és fejlesztésére lehetne felhasználni. A
testület úgy döntött, hogy ismételten és sürgősen meg kell vizsgálni
a forgalommal arányos finanszirozást szolgáló útalap létrehozását.
Két új testületet is létrehozott pénteki ülésén a
Minisztertanács. A Tudományos Kollégium - Pozsgay Imre
államminiszter elnökletével - a kormány tudománypolitikájának
összehangolását segíti, átfogja a kutatás, a fejlesztés, a
felsőoktatás, valamint a műszaki fejlesztés összefüggő területeit;
véleményt nyílvánit, javaslatot tesz a hatáskörébe tartozó
kérdésekben. Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes vezeti a
Gazdaságpolitikai Kollégiumot, amelynek müködése nincs kötött
formához kötve, nincsenek állandó tagjai, s tevékenysége nem érinti a
miniszterek döntési jogát, felelősségét. Feladata a
gazdaságpolitikai kérdések előkészítése, a tárcák közötti egyeztetés
segítése.
A hágai környezetvédelmi konferenciáról Németh Miklós számolt be
a kormányülésen. A miniszterelnök jelentéséből kitünt: olyan
szervezet létrehozását előirányzó nyilatkozatot írt alá, amely
kidolgozza a légkör felmelegedését előidéző szennyező anyagok
kibocsátására vonatkozó normákat, ellenőrzi ezek betartását,
elősegíti a korszerü technolágiák átadását.
Végül Marosán György bejelentette: a Minisztertanács megvitatta
a bizalmatlansági indítvány és a bizalmi szavazás szabályozásához
szükséges törvényjavaslat tervezetét. Kifejtette: ez a törvény is
fontos lépcsőfokot jelent a jogállamiság felé vezető úton. A bizalmi
szavazás az Országgyűlés és a kormány viszonyában olyan különleges
jogintézmény, amely egyszerre fejezi ki a kormány önállóságát az
államélet operativ irányításában, illetve a Parlamentnek valá
alárendeltségét és felelősségét.
E témához kapcsolódva Borics Gyula igazságügyi államtitkár
hangsulyozta: a bizalmi szavazás és a bizalmatlansági indítvány intézménye a
magyar jogfejlődésben 1945 óta nem létezett. Hozzátette:
bevezetésük feltétele két fontos jogszabály - az
alkotmány, valamint a miniszterek, államtitkárok jogállásáról és
felelősségéről szóló 1973. évi III. törvény - módosítása . Ennek
lényege, hogy a kormány felelős az államügyek irányításáért, s
felelősséggel tartozik az Országgyülésnek is, mint a népszuverenitás
kifejezőjének és megtestesítőjének. (folyt.köv.)
1989. március 24., péntek 18:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|