|
|
 |
|
 |
Az EGK elítéli Bukarestet
|
München, 1989. április 17. (SZER, Világhíradó) - Kelet-Európa ma
már nem tekinthető egyöntetű, egységes tömbnek. És a Varsói
Szerződés államainak tovább kell haladniuk a megkezdett reformok
útján. E kettős megállapításban lehet summázni az Európai Közösség
külügyminisztereinek véleményét.
A 12 tagállam külügyminiszterei kötetlen megbeszélést tartottak a
hét végén a spanyolországi Granadában, és megvitatták az időszerű
külpolitikai kérdéseket. Támogatásukról biztosították a
Szovjetunióban és Kelet-Európában kezdeményezett politikai és
gazdasági változásokat, de nagyon kiábrándítónak minősítették a
romániai helyzetet.
Az Európai Közösség soros elnöke: Fernandez Ordonez spanyol
külügyminiszter által összehívott értekezleten egyetértettek abban,
hogy korszerű és következetes európai politikát kell kialakítani.
Mint Genscher nyugatnémet külügyminiszter mondotta: olyan új keleti
politikát, amely számbaveszi a sok változást és az egyes országok
nagyon is eltérő fejlődését, és támogatja a kelet-európai
reformokat.
A spanyol külügyminiszter szintén rámutatott arra, hogy az
úgynevezett kelet-európai tömb minden egyes államát saját érdeme
szerint kell megítélni. Hangoztatta azonban, hogy a politikai
reformok támogatása mellett - szükség esetén - ezután is élni kell
a kritika eszközével.
Lengyelország esetében az Európai Közösség külügyminiszterei
bejelentették, hogy készek segítséget nyújtani a tervezett
gazdasági reformokhoz.
Csehszlovákiára vonatkozóan aggodalmuknak adtak kifejezést Havel
drámaíró bebörtönzése miatt. Hangsúlyozták, hogy az Európai
Közösségnek határozott és bátorító politikát kell követnie, és
megelégedéssel nyugtázták a Csehszlovákiában tervezett reformokat.
Ami Magyarországot illeti: a külügyminiszterek támogatásukról
biztosították, és igen pozitívnak nevezték a gazdasági és politikai
reformokat.
Bulgáriáról nem esett szó a tanácskozáson.
Mint várható volt: Románia kemény bírálatok kereszttüzébe került a
granadai értekezleten. A külügyminiszterek elhatározták: továbbra
is nyomást gyakorolnak a bukaresti kormányra, hogy rábírják az
emberi jogok tiszteletben tartására. A jogsértéseket felhozzák a
jövő hónapban Párizsban tartandó helsinki utóértekezleten is.
Az új kereskedelmi és gazdasági együttműködési szerződés megkötését
célzó tárgyalásokat bizonytalan időre felfüggesztik, de nem
szándékoznak büntetőintézkedéseket hozni Románia ellen, mert - mint
Howe brit külügyminiszter mondotta - a nép már így is eleget
szenved.
Genscher egyébként meghívta Bonnba Manescu volt román
külügyminisztert, aki több más egykori magasrangú
pártfunkcionáriussal együtt élesen bírálta Ceausescut. Ezzel a
meghívással - mondotta Genscher - próbára akarja tenni Bukarestet:
hajlandó-e tiszteletben tartani állampolgárainak jogait. +++
1989. április 17., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|