|
|
 |
|
 |
Román hadjárat az egyházak ellen
|
(Ara-Kovács Attila)
München, 1989. április 13. (SZER, Magyar híradó) - Március 15-e, a
Romániában tiltott magyar nemzeti ünnep úgy tűnik, még
utóhatásaiban is cezúrát jelent az erdélyi magyarság számára. Egyre
inkább érzékelhető, hogy a múlt március idusa óta a román hatóságok
sokkal nagyobb türelmetlenséggel, s mintegy nyílt, provokatív
szándékkal lépnek fel a magyar lakossággal szemben. A körülményre
utal az egyházakkal kapcsolatos megváltozott politikájuk is.
Mint arról már több hírforrás beszámolt, az elmúlt időszakban a
főbb erdélyi magyar értelmiségiek még Bukarestben is fenyegető
leveleket kaptak, melyek mintegy a hazaárulás vádját előlegezték
meg valamennyiüknek. Természetesen a rájuk váró büntetéssel,
tömeges megtorlással egyetemben.
Emellett néhány római katolikus és református papot a Securitate
megfenyegetett, és hogy nyomatékot adjon a következményeknek,
környezetükben házkutatásokra is sor került. Így Czirják Árpád
kanonok, a kolozsvári Szenti Mihály templom plébánosának szüleinél
igyekeztek a titkosrendőrök nyomára jutni a falurombolás elleni :
tiltakozással összefüggő iratoknak.
Itt emlékeztetek arra, hogy a múlt év őszén mind a katolikus, mind
pedig a református egyház részéről igen sok lelkész ítélte el éles
hangú levélben a falurombolást. Az egyházakkal kapcsolatos hatósági
elnyomó akciók legkirívóbb és legaktuálisabb példája Tőkés László
lelkész eltávolítása a temesvári gyülekezet éléről.
Tőkést, akinek neve ellenzéki tevékenysége miatt széles körben
ismertté vált, április 1-jei hatállyal függesztették fel állásából.
Április 2-án, vasárnap Borsi Zsigmond bihari és Kovács József aradi
esperesek a váradi református egyházkerület püspökének, Papp
Lászlónak a megbízásából megjelentek a temesvári gyülekezet előtt
és felolvasták a püspökség Tőkést elmarasztaló határozatát.
A két esperest a temesvári gyülekezet elzavarta. Annál is inkább,
mert Papp László váradi püspök már több intézkedésével és azzal a
széles körben ismert ténnyel, hogy maga is a Securitate
utasításainak a végrehajtója, kiérdemelte az egész erdélyi
református közösség megvetését.
Minthogy az a román politikai rendőrség előtt sem ismeretlen-,
elmondható, hogy a falurombolás ellen 19 református lelkész által
aláírt, már említett memorandum egyik kezdeményezője épp Tőkés
volt, és ő szervezte meg annak a folyamodványnak a megszövegezését
is, amiben az aradi egyházmegye közösségének egy része a bánáti
ortodox metropolitához, Nicolae Corneánóhoz fordult, hogy az az
ökumenikus szolidaritás alapján tiltakozzék a magyar felekezetnek
számító reformátusság elnyomása miatt. Igaz, Corneánó helyett az
aláíróknak már akkor is a Securitate válaszolt. És aligha
tévedhetek: Tőkés István mostani félreállítását is e válasz
részének tekinthetjük. +++
1989. április 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|