|
|
 |
|
 |
Osztrák külpolitika (2. rész)
|
Az osztrák külügyi jelentés külön fejezetben foglalkozik a
tervezett bécs-budapesti Világkiállítással. Ez elmondja, hogy a
közös történelmi múlt szálaival egymáshoz közeledő Magyarország és
Ausztria a második világháború után a két világrendszer elválasztó
vonalának más-más oldalára került, de hosszú ideje igyekeznek példás
jó viszonyukkal hídakat építeni e vonalak fölött, s tervezett közös
világkiállításuk a további ilyen hídépítés eszköze lehet. Az okmány
ismerteti a két ország eddigi előkészületeit, és jóknak minősíti az
1995-ös Expo együttes rendezési jogának elnyerési esélyeit.
A nemzetközi politikát áttekintő részében a jelentés a romániai
helyzettel is foglalkozik többek között megállapítja, hogy
Romániában - Ceausescu államfő és pártvezető akaratának megfelelően
- nem változik a politika, s ,,a szocializmustoz vezető saját út,,
tételére hivatkozva szükségtelennek tartják mind a politikai, mind a
gazdasági reformokat. Az, hogy a ,,szisztematizálási politika,,
keretében előirányozták a falvak ezreinek felszámolását - ennek a
magyar, a szerb és a német nyelvű kisebbséget sújtó minden
következményével együtt, heves nemzetközi tiltakozásra vezetett és
nagy aggodalmakat keltett az osztrák lakosság körében is - mondja az
okmány, majd emlékeztet arra, hogy mindezek nyomán az osztrák
parlament tavaly októberben egyhangú határozattal emelte fel szavát
a román vezetés tervei ellen.
A sajtóértekezleten Alois Mock a külügyi jelentésnek Ausztria és
a Közös Piac viszonyáról szóló részét ismertetve ismételten állást
foglalt amellett, hogy országa lépjen be az EGK-ba. Kifejtette, hogy
mielőbb ki kell alakítani ez ügyben az egységes osztrák álláspontot,
amelyet a leendő belépési tárgyalásokon ,,keményen és
következetesen,, lehet majd képviselni. A miniszter hangoztatta
annak szükségességét, hogy az osztrák belépési kérelem elküldése
előtt a kormánynak ne csak a parlament véleményét kérje ki, hanem
széles körben tájékoztassa a lakosságot is az EGK-hoz való
csatlakozás legfontosabb gyakorlati összefüggéseiről. +++
1989. május 3., szerda 18:30
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|