|
|
|
|
Az emberi jogi szimpózium - Wallenberg
|
1989. április 16., vasárnap - Raoul Wallenbergről emlékeztek meg vasárnap délután az amerikai Raoul Wallenberg Bizottság Budapesten tartott emberi jogi szimpóziumán. A volt svéd diplomata második világháborús hőstetteinek példamutató értéke van a mai ember számára is - ezt állapította meg többi között hallgatóságához intézett beszédében Steny Hoyer amerikai demokratapárti képviselő, az amerikai Helsinki Bizottság társelnöke, aki öt amerikai képviselő társaságában négy napig tartózkodik hazánkban.
Steny Hoyer az emberi jogok kelet-európai helyzetére utalva hangsúlyozta azoknak a személyeknek a fontos szerepét, akik az emberi méltóság jegyében emelik fel szavukat. A csehszlovák Vaclav Havel, a romániai Doina Cornea, a lengyel szakszervezeti vezető Walesa nevét említette. Az amerikai törvényhozó ezek után elismerésre méltónak mondta a magyarok tevékenységét a romániai menekültek megsegítésében. A Bécsben legutóbb aláírt emberi jogi dokumentum szelleméhez és betűjének megfelelőnek tartotta a Szovjetunióból kivándorló zsidók számának növekedését is. Steny Hoyer változatlanul érvényesnek mondta a Wallenberg Bizottságnak azt az igényét, hogy a szovjet hatóságok tisztázzák, mi történt valójában Wallenberggel. A szimpóziumon beszédet mondott Per Anger volt svéd nagykövet, Wallenberg személyes ismerőse, barátja. A volt diplomata a nyugati világ szemére vetette, hogy mennyire érzéketlenek voltak annakidején a zsidók tragédiája iránt. Kijelentette: amikor Wallenberg Budapestre érkezett 1944 júliusában, akkor már négyszázezer magyar zsidót megöltek. Az egész világ szemet hunyt és lényegében semmit sem tettek a zsidók legelemibb emberi jogának érvényesítéséért. Wallenberg szelleme mindaddig élni fog, amíg a világban üldöztetések és kisebbségek elnyomása zajlik - mondta volt diplomata. A tanácskozás magyar résztvevői közül Földesi Tamás, az ELTE Jogi Karának dékánja, filozófus egyetemi tanár hangoztatta, hogy csak egyféle egyetemes, emberi jog létezik. Nincs külön polgári és szocialista emberi jog. Kardos Gábor egyetemi adjunktus, az ELTE Jogi Kara nemzetközi tanszékének vezetője előadásában kiemelte annak jelentőségét, hogy Magyarország 1988 decemberében csatlakozott az ENSZ emberi jogi csoportjához. (MTI)
1989. április 16., vasárnap 20:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Nagy figyelemmel, némi reménnyel, de nem kisebb szkepticizmussal hallgattam rádiójukban a Szűrös Mátyással készített inteirjút. Kétségtelen, a civilizált és remélhetőleg őszinte hang egy pártvezető részéről nem kis dolog a több évtizedes torzítás, bűnös hallgatás, avagy mellébeszélő párt bikkfanyelv után. Ne vegyék tehát rossz néven, hogy sikeres műsoruk címén felbuzdulva és Kasza úr válaszát is remélve, hangot adva forgatom tehát a gondolataimat. Vitába szállnék például a kérdezett kijelentésével, miszerint Magyarország külpolitikája régen és 45 után teljesen egyoldalú volt. Horthyék külpolitikája korántsem volt olyan egyoldalú, mint a béketábor szellemével átitatott ötvenes, sőt hatvanas éveké."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|