|
|
|
|
Adózók és adószedők - Spanyolországban (1. rész)
|
1989. április 12. (MTI-Panoráma) - A spanyolok ,,fekete pénznek,, hívják. A baljós, az alvilágot, a kábítószert és egyéb alvilági bűnöket idéző név olyan óriási összegeket takar, amelyeket a játékos spanyoloknak sikerült elrejteniük az adószedők szemei elől. Állítólag az adófizetés kijátszása Spanyolországban össznépi szórakozás és időtöltés, amely legalább olyan mélyen gyökerezik a nemzet lelkében, mint a bikaviadal. José Borrell, a spanyol gazdasági minisztérium egyik ,,vadászebe,, szerint az adófizetés kulturális probléma... ,,Ennek az országnak alig van adófizetési története,, - panaszkodik Borrel, az adócsalók elszánt üldözője. Igaz, ami igaz: Spanyolország még tíz évvel ezelőtt is az adőfizetők paradicsoma volt - már mint az adót alig fizetőké. Azóta viszont, ahogy Madrid megkezdte a felzárkózást Nyugat-Európa gazdasági tömörüléséhez, a kontinens egyik legkeményebben megadóztatott polgárainak országává lett. Az pedig csak természetes, hogy ebben a folyamatban az adószedők kíméletlen harcban igyekeztek betömni az adóköteles pénz elszivárgásának minden lékét, az adózni vonakodók pedig elszántan újabb léket keresnek, amelyen át a ,,fekete,, ,adószedő nem látta pénzt biztos helyre terelhetik. Érdemes figyelmeztetni arra, hogy az adócsaló és az adófizetést kijátszó személy között nem csak formális, hanem büntetőjogi árnyalat is van. Az előző bűnös szándékkal, akár hamisítással is, károsítja a szent államkasszát, míg az utóbbi - törvényadta lehetőségeivel élve - az érvényes jogszabályok alapján menekíti pénzét az adóhivatal elől. (Az persze számít, hogy a jövedelem törvényes forrásból származik-e.) A harc lényege az, hogy míg az a adóhivatal lélekszakadva igyekszik betömni a réseket, az adófizetést kijátszók még hevesebben kutatják a joghézagokat. Így aztán a pénz folyton mozgásban van, az eltitkolt vagyon egyre újabb létezési formát keres. A nagy játék nyomán az ingatlanok ára a valós érték 30 százalékával emelkedett, s mindennapossá vált, hogy az orvos nyíltan megkérdezi páciensét: készpénzzel fizet uram, avagy számlát kér. Előbbi esetben ugyanis nem számítja fel az adót, a pénz fekete színt ölt, míg az utóbbiban köteles azt felszámítani - s eképpen bevallani a bevételt. ,,A minap megjött a rendelt hűtőgépem és szállító nyíltan megkérdezte: számlával (adóval) kérem-e, vagy készpénzzel fizetek,, - háborgott az adócsaló-vadász Borrell. (folyt.)
1989. április 12., szerda 12:35
|
Vissza »
|
|
Adózók és adószedők Spanyolországban (2. rész)
|
A feldúlt adóvadász ezután Spanyolország két legbefolyásosabb ,,intézményéhez,, fordult: felszólította a katolikus egyházat és a munkásmozgalmat, győzzék meg híveiket, hogy lelkiismeretesen fizessék meg minden adójukat, őt pedig támogassák a maradéktalan adófizetést célzó nemes kampányában. Felhívása mindkét intézmény részéről hűvös fogadtatásban részesült. Hogy az adóhivatal nem viccel, azt Lola Flores, a neves flamenco-énekes esete bizonyítja: adócsalás címén bíróság elé óllították, s bár a bűncselekmény (az adócsalás) vádja alól felmentették, mégis közel félmillió dollár ,,adóhátralékot,, kellett fizetnie. Gyanítható, hogy Lolának még így is megérte - s az adóhivatalnak is. Elterjedt dolog, hogy ház vagy ingatlan vásárlásánál a valós értéknek csak a felét tüntetik fel a hivatalos okmányok - a többi ,,fekete pénz,, lesz. A hatóságok tehát kitalálták, hogy az ügyletet bonyolító közjegyzők csak a deklarált érték után számíthatják fel jutalékukat, ha pedig a dolog kiderül, a ,,feketepénz-hányadot,, súlyos büntető adóval sújtják. 1985-ben érdekes pénzmozgást indított el a spanyol Alkotmánybíróság: úgy határozott, hogy a bankoknak ki kell adniuk az információkat az adóhatóságoknak ügyfeleik bankszámláiról. A pénz meglódult és irányt vett a biztosító társaságok viszonylag alacsony kamatokat fizető kötvényei felé. A becslések szerint jelenleg közel 17 milliárd dollár van ezeken a gyakorlatilag letéti számlákként létező biztosítási kötvényeken; az is érdekes, hogy a biztosító társaságokat zömmel az olyan bankok ellenőrzik, amelyekből korábban a pénz menekülni kényszerült... A pénz jelenleg is mozgásban van, mivel az adóhivatal szűkíti a kört a biztosítási kötvények körül is. Ezúttal a rövid lejáratú, alig 5,5 százalék kamatot fizető államkötvényekbe menekül, s Borrell kénytelen volt megjegyezni : még mindig jobb, mintha a pénz Svájc felé venne irányt. José Borrell figyelemre méltó megjegyzéssel kommentálta a spanyolok össznépi társasjátékát: ,,Fennáll a súlyos veszély, hogy elveszítjük ezt a csatát. Semmiféle politikát nem lehet érvényesíteni a társadalom akarata ellenére. Ha a társadalom úgy hiszi, hogy nem jogosan jársz el - nos, akkor nem jársz el jogosan,, - mondotta, bizonyára az adóztatás határaira célozva. +++
1989. április 12., szerda 12:38
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|