|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Képviselőcsoport-ülések (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. február 17., péntek - Négy megye - Békés, Csongrád, Somogy és Vas - országgyülési képviselői tanácskoztak pénteken a Parlament márciusi ülése elé kerülő témákról. Az új Alkotmány koncepciójával kapcsolatban - minisztériumi és helyi tanácsadók közremüködésével - érveket, variánsokat, javaslatokat gyüjtöttek és mérlegeltek a képviselők egyéni álláspontjuk kialakításához. Közös elhatározásként abban állapodtak meg, hogy az ezután következő társadalmi vita fórumain és azon kívül is igyekeznek minél több választópolgár véleményét megismerni. Csak így remélhető, hogy az új alaptörvényt a parlamenti elfogadtatás után a népszavazás is szentesítse majd.
A Békés megyei képviselők Gerendáson tartott tanácskozásukon a maguk részéről egyértelműen az egykamarás parlamenti rendszer, a Kossuth-cimer s a Népköztársaság megnevezés mellett foglaltak állást, megoszlott viszont a véleményük abban, hogy az új alkotmányban milyen súllyal szerepeljen a szocialista jelleg, illetve jelző. A köztársasági elnöki intézményről is komoly vita kerekedett, mert bár valamennyien túlhaladottnak tartják az Elnöki Tanács müködését, a köztársasági elnök szerepét illetően többféleképpen fogalmaztak. Egyesek egyetértettek azzal, hogy jelentős feladatokat kapjon, mások viszont amellett kardoskodtak, hogy e tisztség csak protokolláris legyen. A világkiállítás megrendezésével kapcsolatban Békés megye képviselői is azt az aggodalmukat hangoztatták, hogy a nyugati országrészben emiatt szükségessé váló beruházások, fejlesztések tovább növelik a Tiszántúl infrastrukturális elmaradottságát. Somogy megye képviselői között a Munka Törvény Könyvének módosításával és a munkabeszüntetésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatban alakúlt ki a legélesebb vita. Nem tudtak közös nevezőre jutni többek között abban a kérdésben, hogy a kollektív szerződések megkötésénél ki képviselje a dolgozókat, ha több szakszervezet, illetve érdekvédelmi szervezet is működik az adott munkahelyen. A sztrájktörvény esetében a munkabeszüntetés idejére fizetendő bér kérdése és a szolidaritási sztrájk jogossága váltotta ki a legélesebb vitát. A vélemények erősen megoszlottak aszerint, hogy a kifejtőjük munkaköre szerint foglalkoztató, vagy munkavállaló volt-e. (folyt.köv.)
1989. február 17., péntek 19:20
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)
Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|