|
|
|
|
Nouvelles Radicales - magyar szám (1.rész)
|
baracs dénes, az mti tudósítója jelenti:
Brüsszel, 1989. március 31. péntek (MTI-tud) - Magyarország és a párt budapesti kongresszusa (április 22-26) a központi téma a ,,transznacionális,, Radikális Párt Brüsszelben megjelenő ,,Les Nouvelles Radicales,, című havilapja márciusi számában. A magát erőszakmentes, teljes szabadságot hirdető és emberjogi pártként jellemző tömörülés nemzetközi tagságú, és azt vallja, hogy szándékosan nem kíván részt venni a hatalomban, nem versenytársa a nemzeti pártoknak, figyelmét a világproblémákra, az éhinség, a környezetszennyezés ellen, az ember jogaiért folytatott küzdelemre összpontosítja.
Marco Pannella, a párt vezetője beszámol arról, hogy a pártnak 1988-ban mintegy 6 ezer tagja volt, ebből 5 ezer Olaszországban, ám kis taglétszáma ellenére nagy befolyást gyakorolt az olasz és az Európai Parlamentre is, számos kezdeményezését elfogadták ezek a testületek például olyan kérdésekben, mint a válás, az abortusz joga, a katonai szolgálat lelkiismereti okokból való megtagadása. A párt Magyarországgal kapcsolatos elképzeléseiről szólva kijelentette, arra kell ösztönözni az Európai Közösséget, az Európa Tanácsot, hogy Magyarországot a lehető leghamarabb, lehetőleg azonnal hívják meg maguk közé, teljesjogú tagként. A lapnak Budapesten interjút adott Vásárhelyi Miklós, akit 1956 után a Nagy Imre-perben ötévi börtönre ítéltek. Hangsúlyozta, hogy ma Magyarország kiutat keres a politikai, gazdasági és társadalmi válságból, akárcsak Lengyelország és Jugoszlávia. Ma Magyarországon a reformok, békés, fokozatos és progresszív változások révén akarják elkerülni azt, hogy erőszakos konfliktusra és vérontásra kerüljon sor, mint 1956-ban történt. Visszautasította a nyilatkozó azt a véleményt, hogy Magyarországon nincsenek meg a parlamenti demokrácia hagyományai. (folyt.)
1989. március 31., péntek 16:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nouvelles Radicales - magyar szám (2.rész)
|
Ugyanezt hangsúlyozta a Párizsban élő Fejtő Ferenc történész, aki budapesti látogatásának tapasztalatai alapján igen elismerően méltatta az országgyűlés munkáját. Elképesztő látni, mondotta, hogy a testületnek a régi választási törvény és az egypártrendszer jegyében megválasztott tagjai hogyan léptek fel egycsapásra az ország autentikus képviselőinek szerepében, miként terjesztettek elő interpellációkat, módosításokat, folytattak igazi vitát, amelyet a televízió is közvetített. Arra a kérdésre válaszolva, hogy miként látja Moszkva álláspontját a magyarországi fejleményekkel kapcsolatban, Fejtő Ferenc hangsúlyozta, hogy a Szovjetunióban nemcsak gorbacsovisták vannak, hanem konzervativok is, és a magyar pártban is vannak aktív konzervativok. A gorbacsovi szárny részéről azonban vannak olyanok, akik sok rokonszenvvel figyelik azt, ami Magyarországon történik, s ami kissé tovább megy a gorbacsovizmus útján. Magyarország, Lengyelországgal együtt, az az ország, amely a leginkább bízik a gorbacsovi kísérlet sikerében és ahol a leginkább tartanak attól, hogy az esetleg rövid életű lesz és magában a Szovjetunióban visszalépés következhet be, például a gazdasági helyzet következetében, mondotta többek között Fejtő Ferenc. +++
1989. március 31., péntek 16:56
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó reggelt kívánok! Itt Hatvári Hugó beszél, Hollandiából. Szeretném Szép Zoltán urat megkérni...az utóbbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megkértem, hogy beszélgetésünket ne közölje még a rádióban, míg Magyarországról vissza nem jöttem. Legyen szíves, amennyiben lehet, ebben az ügyben hívjon vissza. Köszönöm szépen." (MÉG EGYSZER JELENTKEZIK) "Jó napot kívánok, itt Hatvári Hugó beszél Hollandiából. Szép úr..." (MEGSZAKAD, MAJD MÉG EGYSZER JELENTKEZIK) "Szép úr, kérem szépen, legyen szíves, vegye le a műsorról a telefonbeszélgetésünket, erre nem adtam engedélyt, és kérném, hívjon vissza, ha lehet, azonnal. Köszönöm."
D7 FKgP operatív bizottság, nyilatkozata
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|