|
|
|
|
MSZMP KB - Szabó eltávolítása
|
(Rajki László) München, 1989. április 13. (SZER, Magyar híradó) - Úgy vélem, az egyetlen egyértelműen előnyös személyi változás az ország számára Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a nádudvari Vörös Csillag Mg. Tsz. elnökének kikerülése az MSZMP Politikai Bizottságából. Műsorainkban Szép Zoltánnal már számtalanszor rámutattunk arra, hogy a párt fő agrárfunkcionáriusa mennyi kárt okozott a magyar mezőgazdaságnak. Zoltán, hogyan értékeled Szabó kibukását? - Mindenképpen előnyére válik, nemcsak a magyar mezőgazdaságnak, hanem a politikai harcok során bekövetkező esetleges tisztulási folyamatoknak is. Szabó István ugyanis egy helyet foglalt el már meglehetősen régen, fontos pozíciót, amelyben egyirányú viselkedést fejtett ki. Tudomásul vett mindent, amit a párt szeretett volna elérni. Nem befolyásolta ezeket a döntéseket sem szakmai tudásával, sem azzal a lehetséges agrárháttérrel, vagy - nevezzük nevén - paraszti háttérrel, amiből származott és amelynek szószólója kellett volna, hogy legyen, vagyis súlyánál, személyiségénél és a mögötte álló Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet tőkeerős és hatékony voltánál fogva. - Hadd tegyem hozzá, hogy ez a tőkeerősség és hatékony volta ennek a téesznek elsősorban annak következménye, hogy Szabó Istvánon keresztül a kirakatba került, és megkapott minden olyan kedvezményt, amit a más gazdaságoknak nem adtak meg, és ez volt a magyar agrárpolitika eddigi - nem is nevezhetjük agrárpolitikának, hanem mezőgazdaság-ellenesség eddigi - legnagyobb... - Fiaskója, ha lehet így mondani, egyébként erre máris kitérek, csak azt akarom, mondani, hogy ezeknél a nyomatékoknál fogva Szabó Istvánnak nem kellett volna olyan szolgai módon, mindig az elvtársak véleményét lefelé képviselni, fölfelé pedig elfogadni. A Vörös Csillag Termelőszövetkezettel, meg más hasonló, államilag agyontámogatott nagyüzemekkel, ami történt, arról már szintén beszélgettünk. Az nem egyéb, mint a törvénytelen gyerek után fizetendő tartásdíj, ami ez esetekben meg lett előlegezve, más esetben pedig utóbb, mint dotáció van elszámolva. Fölmerül az a kérdés is, hogy kikerült az MSZMP-nek nevezett hatalmi csoportosulás legfelsőbb testületéből az egyetlen agrárszakember, tehát a mezőgazdaságnak ott nem maradt képviselője. Az is furcsa volt már, hogy a kommunisták új, hangzatos agrártéziseit a volt budapesti tanácselnök, Iványi Pál ismertette a Központi Bizottságban. - Igen, aki egy mérnökember. Csepelen dolgozott, a Műegyetemen végzett, s annyi köze lehet a mezőgazdasághoz, mint egy átlagosan érdeklődő magyar állampolgárnak. - Tehát: nem támad-e így űr, nem kerül-e le a napirendről az agrárreform, a mezőgazdaság kibontakozása, megújítása - szerinted? - Sajnálatosan a meglévő űr növekszik, mert - mint mondottuk - Szabó István körül már azért volt. Most viszont, hogy egyetlen egy ember sincs, egyetlen egy szakember sincs a Politikai Bizottságban, amelyik még mindig Magyarország első számú vezető testülete - ha tetszik, ha nem -, ez azt jelenti, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt még jobban alulértékeli azt a nagyon fontos nemzeti tényezőt, amit agrárprogramnak, agrárpolitikának, parasztpolitikának nevezhetünk, holott bebizonyult többszörösen, hogy az úgynevezett munkáspolitika - nem lévén munkásosztály és nem lévén belső szervezettsége, hiszen azt is szétverték -, ez az alternatíva nem vált be. Tehát egyedül csak az agráralternatíva mutatkozik olyannak, amiből még ki lehetne hozni sok mindent. - Na most ugye a hangzatos agrárpolitikai tézisekből eddig még semmi nem valósult meg, egyáltalában a mezőgazdaságban alig tapasztalni változást. Szerinted milyen sürgős intézkedések szükségesek a válság leküzdésére? - Három-négy intézkedés is azonnali megvalósítást igényelne: áttekinthető tulajdonpolitikát, tulajdonreformot kellene végrehajtani, amit nem oldalak tömegében kifejezett jogszabálydzsungel fog tartalmazni, hanem közérthető hitelpolitikára volna szükség, a jelzálogkölcsön, a jelzálog-alap, mint hiteltényező bevezetésére, és a paraszti önszerveződés feltételeinek biztosítására, hogy az önkéntességi elv és a gyakorlati elv egymással összekapcsolódva képezhesse azt a piaci szituációt, amiről csak beszélnek egyelőre, de nem tapasztaljuk a valóságban. - Tehát nem elegendő csak szónokolni arról, hogy kibontakozzon a mezőgazdaság, hanem ehhez azonnali és határozott intézkedések szükségesek úgy az egyéni gazdálkodás feltételeinek megteremtésében, mint a független érdekvédelem létrehozásában. +++
1989. április 13., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Jó reggelt kívánok! Itt Hatvári Hugó beszél, Hollandiából. Szeretném Szép Zoltán urat megkérni...az utóbbi telefonbeszélgetésünk alkalmával megkértem, hogy beszélgetésünket ne közölje még a rádióban, míg Magyarországról vissza nem jöttem. Legyen szíves, amennyiben lehet, ebben az ügyben hívjon vissza. Köszönöm szépen." (MÉG EGYSZER JELENTKEZIK) "Jó napot kívánok, itt Hatvári Hugó beszél Hollandiából. Szép úr..." (MEGSZAKAD, MAJD MÉG EGYSZER JELENTKEZIK) "Szép úr, kérem szépen, legyen szíves, vegye le a műsorról a telefonbeszélgetésünket, erre nem adtam engedélyt, és kérném, hívjon vissza, ha lehet, azonnal. Köszönöm."
D7 FKgP operatív bizottság, nyilatkozata
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|