Rendszerváltás és az MTI

	Válasz hallgatóknak
(Siklós István) London, 1989. április 9. (BBC, Panoráma) - Köszönet a hallgatóknak leveleikért, telefonüzeneteikért. Közvetlen telefonvonalon is érkezett vélemény, megfigyelés adásainkkal kapcsolatban. De kérjük hallgatóinkat, hogy lehetőleg az üzenetrögzítőn hagyják meg mondandójukat, hiszen úgy pontosabban tudjuk ebben a műsorban idézni. Egy hallgatónk közvetlen telefonhívásában Gorbacsov londoni látogatásával kapcsolatban sorolta panaszait, és az egyik legfontosabb kifogása: - Miért adnak hitelt Gorbacsov széptevésének? Miért hiszi azt Margaret Thatcher, hogy úgy lehet vele tárgyalni, mint egy becsületes üzletemberrel? A Szovjetunióban eddig nem történtek igazi változások, csak beszélnek a változásokról. Hallgatónk az adásainkkal kapcsolatban azt kifogásolja, hogy minden kritikai szellem nélkül elfogadják Gorbacsov kijelentéseit, valósággal ünneplik Gorbacsov személyét, hőst csinálnak belőle, holott Gorbacsov mégis csak diktátor. Valóban nagyon jó sajtója, rádiója, televíziója volt Gorbacsovnak Angliában, bár kritikai hangok is hallhatók voltak. E hangok a magyar adásban is megszólaltak. S talán az sem állítható teljes bizonyossággal, hogy nem történik a szavaknál a Szovjetunióban. A Times április 7-i számában a Gorbacsov látogatást ismertető három oldalas külön mellékletében hírt ad arról is, hogy a Szovjetunióban egy tollvonással megszüntették mindazokat a jogszabályokat, amelyek az 1960-as évek óta a vallásellenes hadjáratot támogatták. Azt jelenti ez, hogy a vallásos tevékenységet lehetővé teszik, lehetővé teszik a jótékonysági munkát és a harangozást többek között. Több száz új templom és mecset nyílik meg a hívek előtt. A Times arról is hírt ad, hogy az elmúlt évben 1610 új egyházi gyülekezetet jegyeztek be hivatalosan. A Gorbacsov-látogatás egyik másik vonatkozására hívja fel a figyelmet a telefonüzenetében egy hallgatónk. Kérem, foglaljanak állást a következő véleményemmel kapcsolatban. A szovjet katonai fölénynek állandó hangoztatását én félrevezetőnek és feleslegesnek tartom. Most nem az Önök adásaira gondolok, hanem elsősorban a politikusokra. Köztük elsősorban a brit konzervatív kormány képviselőire, élükön Thatcher asszonnyal. Tehát ha a szovjet fölény valóban olyan nagy lenne, akkor ez először is vagy nem igaz, vagy pedig ha igaz, akkor a Szovjetunió nagyszerűen viselkedik már évek óta, mert nem használja ki ezt a fölényét. Vagy pedig ennek a nagy szovjet katonai fölénynek, ha valóban létezik, amiben én kételkedem, akkor nincs jelentősége, mert úgy látszik a háború elkerüléséhez elegendő az az erő, ami a Nyugat oldalán ezzel szemben áll. Legyen ez konvencionális, vagy még inkább a stratégiai atomfegyver. Tehát akkor most teljesen mindegy, hogy melyik fél hányszor halhat meg egy megsemmisítő csapás esetén, mert ugye meghalni csak egyszer lehet, tehát felesleges behozni a hátrányt, az állítólagos hátrányt a Nyugat részéről, mert az az erő is elégnek látszik, ami eddig volt, mert különben már régen kitört volna a háború. Az okfejtés helytállónak tűnik, de a helyzet mégis sokkal bonyolultabb. Gondoljon csak arra, hogy éppen Gorbacsov londoni látogatásán követelte nagy fennszóval, hogy a NATO ne újítsa fel középható sugarú atomfegyvereit. Thatcher válaszában ezt a leghatározottabban elutasította és kifejtette, hogy Angliának eltökélt szándéka Európa védelmét biztosítani. Voltaképpen hallgatónk kérése az állásfoglalást illetően talán egy kerekasztal beszélgetésben lenne leginkább teljesíthető, persze nem annyira állásfoglalást kap hallgatónk majd, hanem lehetséges véleményeket. Most pedig Ausztriából érkezett levelet idézünk: - Hű hallgatójuk vagyok, főleg a késő esti adásukat szoktam rendszeresen hallgatni. Reális tájékoztatásukkal és színvonalas munkájukkal meg vagyok elégedve. Nem minden hallgatónk ilyen elégedett, volt, aki a kora esti adások megváltozott formáját sok hanghatását, az egyes hírmagyarázatok rövidségét kifogásolta. Várjuk hallgatóink megfigyeléseit adásainkkal kapcsolatos véleményeit, javaslatait, a kedvező véleményeket épp úgy mint a bíráló jellegűt, akár levélben, akár telefonüzenet formájában. +++ 1989. április 9., vasárnap
Vissza »