 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Néppárt közleménye a helyi választásokról
"A helyi választásoknak csak úgy lesz értelme, ha a mai
államigazgatás típusú tanácsok helyett valódi önkormányzatok
alakulnak, a polgármestereket helyi választásokon választják meg..."
SZER, Világhíradó:
Magyar bevásárló-roham
"... bevásárlási orgia, habzsolás, mámor, horror túra,
kereskedelmi űzöttség, vásárlási roham és így tovább. Nem volt ez
fenékig tejfel sem az osztrákoknak, sem maguknak az itt megfordult
magyaroknak. Tömött országutak, balesetek, összerogyott autók,
órákig tartó várakozások, tortúra, szemét."
|
|
|
|
|
|
 |
A vasárnapi népszavazás árt a demokráciának?
|
--------------------------------------------
München, 1990. július 26. (SZER, Magyar híradó) - Népszavazás a
nyár és az iskolai vakáció kellős közepén, amikor sokan nyaralnak.
Nem dönti ez el előre az eredményt? Különösen olyan kérdésben, mint
ez, amiről Kasza László gondolkodik hangosan:
- Vasárnap népszavazás lesz, országunk történetében másodszor.
Napjaink pezsgő politikai életének az a "moszatikus lehetőségekkel"
való élni tudásnak bizonyítéka, hogy alig nyolc hónap alatt kerül
sor mindkettőre.
Furcsa, de így van, az elnökválasztás mindkét esetben téma.
Tavaly novemberben négy közül egyik kérdésként, most vasárnap
kizárólagosan.
Annyira fontos lenne ez az ügy, hogy ilyen sűrűn kell faggatni
róla az egész társadalmat? Tudjuk, hogy nem. És a népszavazás
kezdeményezői sem mindenekelőtt azért tűzték napirendre a kérdést,
mert tisztázni szeretnék az államelnök hatáskörét, hanem mert más
politikai célt szeretnének segítségével elérni. Novemberben az SZDSZ
azért vette fel a listára az államelnök megválasztásának ügyét, mert
meg akarta akadályozni, hogy Pozsgay Imre legyen az államelnök. Az
MSZP pedig most visszafizet: megkérdőjelezi az SZDSZ-jelölt Göncz
Árpádot, és mintegy mellesleg kiosztja az MDF-t is, amely egységet
kötött elnökválasztási ügyben az SZDSZ-el.
A két indíték ugyan más és más fajsúlyú, de ez nem változtat a
tényen, hogy az elnökválasztás ürügyén rendezett népszavazás csak
eszköz. (folyt.)
1990. július 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Népszavazás - 1. folyt.
|
Talán ez a felismerés is szerepet játszik abban, hogy
meglehetősen kevés társadalmi érdeklődés előzi meg a vasárnapi
eseményt. De nemcsak társadalmi. A pártok sem lelkesednek érte,
hiszen sérti politikai céljaikat. Kivétel a kezdeményező MSZP és
néhány kisebb parlamenti képviseletet nem nyert párt. Így aztán
reális a veszély, hogy inkább fürdeni megy vasárnap a választásra
jogosultak többsége, mint szavazni. A parlamenti pártok - az MSZP
kivételével - ezt szeretnék, hiszen, ha nem lesz 50 százalékos
választási részvétel, érvénytelen a szavazás, marad minden a
régiben, a parlament választja a köztársasági elnököt.
Csupán a Kisgazdapárt szólította fel bojkottra a híveit, de a
többi párt is érezteti: a távolmaradás felel meg legjobban
érdekeinek, hiszen ha a szavazás érvényes lesz, akkor vesztenek,
mert a közvéleménykutatás szerint azok többsége, akik elmennek
szavazni, az MSZP javaslatát támogatják - igennel fognak voksolni.
Persze felmerül a kérdés: ha ilyen nagy az ellenérzés, akkor
miért jött össze a népszavazás kiírását követelő több százezer
aláírás? Erre azt lehetne válaszolni, hogy azért, mert több
százezren valóban maguk akarják megválasztani az államelnököt, de
hol van ez a közel 8 milliós választásra jogosultak többségétől?
De nem hiszem, hogy ez lenne a helyes megközelítés. Sokkal
inkább az a helyzet, hogy manapság nálunk százezer aláírást majdnem
mindenhez össze lehet gyűjteni. Az emberek aláírnak, mert nem kell
félni a megtorlástól, mert ez a demokratikus.
Megfontolandó, hogy nem kell-e felemelni a szükséges aláírások
számát így védekezve a visszaélések ellen. Végső fokon a
demokráciának árt az, aki olyan ügyben gyűjt aláírást, ami aztán nem
mozgósítja a társadalom többségét -, ha ugyan igaz, hogy az MSZP
kivételével valamennyi parlamenti párt érdeke, hogy a választók ne
éljenek jogaikkal vasárnap és ne menjenek el szavazni.
De nem ez a demokrácia. Olyan ügyekben kell felvetni a
kérdéseket, amelyek valós problémák, amelyek esetében nem a
passzívitás a legjobb megoldás, hanem amely lehetőséget ad az aktív
döntésre. +++
1990. július 26., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Szabó Antalné: Nagy szeretettel nézi a műsort, és drukkol, hogy csak igy tovább nagyon jó munkát végez a TV.2. De van egy észrevétele: tul sokat foglalkoznak a Nagy Imre és társai sirfeltárásával, ami több loo.ooo Ft-ba kerül, körül kéne inkább nézni, hogy hány kis nyugdíjasnak van kikapcsolva a villanyárama, mert képtelen kifizetni. Nem inkább az élőkkel kéne törődni. A Nagy Imrééket a család méltó helyre akarja helyezni áldozzanak rá. Ez miért nemzeti ügy ?
- gyerekhang: Miért van a TV.2-nek két képújságja, és miért nincs szombaton Torpedó? És miért nincs két mese egymás után a TV.2.-n. És miért olyan későn kezdik el az adást?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Egy hét múlva azután arról tájékoztatott, hogy Torgyán nem híve a velem való barátkozásnak, mert engem demagógnak tart (!?). Személyesen az érdi nagyválasztmány előtti napokban találkoztam vele a Várban lévő Interpress egyik helyiségében, ahol éppen sajtóértekezletet tartottunk. Kováts Lászlóval a hallgatóság között foglalt helyet. Valaki bemutatta nekem. Kezet fogtunk. Ő jelentőségteljesen annyit mondott: - Én kemény ellenfél vagyok ám! Nem feladata ennek az írásnak, hogy Torgyán József későbbi politikai tevékenységét bemutassa, vagy értékelje. Ő az újrakezdésben nem vett részt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|