|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Néppárt közleménye a helyi választásokról
"A helyi választásoknak csak úgy lesz értelme, ha a mai
államigazgatás típusú tanácsok helyett valódi önkormányzatok
alakulnak, a polgármestereket helyi választásokon választják meg..."
SZER, Világhíradó:
Magyar bevásárló-roham
"... bevásárlási orgia, habzsolás, mámor, horror túra,
kereskedelmi űzöttség, vásárlási roham és így tovább. Nem volt ez
fenékig tejfel sem az osztrákoknak, sem maguknak az itt megfordult
magyaroknak. Tömött országutak, balesetek, összerogyott autók,
órákig tartó várakozások, tortúra, szemét."
|
|
|
|
|
|
|
A magyar-román viszony
|
----------------------
München, 1990. április 10. (SZER, Magyar Híradó) - Király Károly, a romániai ideiglenes nemzeti egységtanács alelnöke Budapesten tartózkodik. Németh Miklós miniszterelnökkel megvitatta a két országot érdeklő kérdéseket. Mindkét politikus hangsúlyozta, hogy kölcsönösen tiszteletben kell tartani a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait. Ezzel kapcsolatban most csupán arra a sajnálatos tényre utalnánk a magunk részéről, hogy sajnos egyelőre nincs kidolgozva a nemzetközi jogban, hogy mely kollektív politikai, önigazgatási, kulturális és iskoláztatási jogok illetik meg kötelezően a nemzeti kisebbségeket.
Az új demokratikus magyar kormánynak tehát az lesz várhatóan az egyik legfontosabb külpolitikai feladata, hogy az illetékes nemzetközi fórumok előtt ezt a hiányt szóvá tegye, és szorgalmazza a kielégítő nemzetközi szabályozást, azaz a nemzeti kisebbségeket kötelezően megillető jogok nemzetközi szerződésekben történő kodifikálását és szankcionálását. Ezek a jogok szankciók nélkül csupán üres jogok lennének, és betarttatásuk nem lenne lehetséges. De amíg sikerül ezt elérni, addig is meg kell tenni ami már most is lehetséges.
A román és magyar nép legjobbjai változatlanul bíznak abban, hogy a decemberi forradalom nemcsak a kommunista diktatúrát döntötte meg, de egyben az emberi méltóság forradalma is volt, amely elvezet ahhoz, hogy a román és a magyar nép is úgy élhessen együtt a soknemzetiségű Romániában, amilyen harmóniában élnek például Svájc, Finnország, Belgium, Kanada különböző népei egyazon államban, teljesen egyenjogúan. Magyarország új vezető pártjainak ezért mielőbb fel kellene vennie a kapcsolatot Románia új, potenciálisan jelentős pártjaival. Szőcs Géza azonban most arról tudósít, hogy egyelőre ez még nem történt meg. (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A magyar-román viszony - 1. folyt.
|
- Meglepő közlemény látott napvilágot a bukaresti Dreptatea című lapban, előzőleg pedig a román televízió 1-es csatornáján. A közlemény a román Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt és a Magyar Néppárt kapcsolatfelvételét adja hírül annak kapcsán, hogy Dezső László, a Magyar Néppárt országos elnökségének tagja a román Parasztpárt meghívására Romániába látogatott. Mielőtt magával a közleménnyel foglalkoznánk, nem árt emlékeztetni arra, hogy míg a Magyar Néppárt a mostanai választásokon 1 százalék körüli eredménnyel szerepelt, addig a román Parasztpárt a május végi ottani választások egyik nagy esélyese. Az a román Parasztpárt, amely a jelenlegi politikai spektrumon belül a román nemzeti gondolat leghangosabb zászlóvivője.
Román parasztpárti politikusok az elmúlt időszakban nemegyszer döbbentették meg az erdélyi magyarokat türelmetlen és tájékozatlan kijelentéseikkel, mint például azzal, hogy: véget kell vetni a romániai magyarságot egy etnikumnak tekintő szemlélettel, mivel az úgynevezett magyaroknak egy része valójában nem is magyar, hanem külön nemzetiség, nevezetesen székely.
Ehhez képest meglepőnek tűnhet a román Parasztpárt és a Magyar Néppárt közleményének már a legelső érdemi mondata, amely úgy szól, hogy Dezső László és a román Parasztpárt elnöke, Corneliu Coposu megállapították, hogy "programjuk és nézeteik hasonlóak."
A közeleményből továbbá kiderül, hogy a román Parasztpárt kisebbségi politikájának alapja az 1918. december 1-jei gyulafehérvári nyilatkozat. A szóbanforgó gyulafehérvári program a legmesszebbmenő önkormányzati jogokat ígérte a nemzetiségieknek, oly liberális szellemben, hogy mindmáig, 72 év alatt egyetlen román kormány sem merte őket alkotmányban rögzíteni. Vajon épp ez a Parasztpárt lesz az, amelyik komolyan fogja venni Gyulafehérvár szellemét? (folyt.)
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
|
|
- A magyar-román viszony - 2. folyt.
|
A közlemény retorikája a továbbiakban sem nélkülözi a barátságos fordulatokat. A pártszempontok és nemzeti érdek átfedődése az utolsó mondatban válik nyilvánvalóvá: "a két kereszténydemokrata parasztpárt jó kapcsolata garantálhatja a két szomszédos nép közötti normális kontaktust."
Mindezek után nehéz fel nem tenni a kérdést - és ezt már én kérdem: vajon hol tartanak a román-magyar pártközi kapcsolatok? Jelen esetben vajon a román Kereszténydemokrata Parasztpárt miért nem hívta meg a Magyar Demokrata Fórumot és a magyar kereszténydemokratákat, esetleg kisgazdákat is? A szóbanforgó magyarországi pártok és a többek is mit tettek eddig a dialógusért a román pártokkal? Meddig fogja az itteni nemzeti jobbközépet a Magyar Néppárt képviselni Bukarestben? +++
1990. április 10., kedd
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Szabó Antalné: Nagy szeretettel nézi a műsort, és drukkol, hogy csak igy tovább nagyon jó munkát végez a TV.2. De van egy észrevétele: tul sokat foglalkoznak a Nagy Imre és társai sirfeltárásával, ami több loo.ooo Ft-ba kerül, körül kéne inkább nézni, hogy hány kis nyugdíjasnak van kikapcsolva a villanyárama, mert képtelen kifizetni. Nem inkább az élőkkel kéne törődni. A Nagy Imrééket a család méltó helyre akarja helyezni áldozzanak rá. Ez miért nemzeti ügy ?
- gyerekhang: Miért van a TV.2-nek két képújságja, és miért nincs szombaton Torpedó? És miért nincs két mese egymás után a TV.2.-n. És miért olyan későn kezdik el az adást?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Egy hét múlva azután arról tájékoztatott, hogy Torgyán nem híve a velem való barátkozásnak, mert engem demagógnak tart (!?). Személyesen az érdi nagyválasztmány előtti napokban találkoztam vele a Várban lévő Interpress egyik helyiségében, ahol éppen sajtóértekezletet tartottunk. Kováts Lászlóval a hallgatóság között foglalt helyet. Valaki bemutatta nekem. Kezet fogtunk. Ő jelentőségteljesen annyit mondott: - Én kemény ellenfél vagyok ám! Nem feladata ennek az írásnak, hogy Torgyán József későbbi politikai tevékenységét bemutassa, vagy értékelje. Ő az újrakezdésben nem vett részt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|