Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottságának ülése (1. rész)
1989. március 1., szerda - Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottsága Berdár Béla elnökletével szerdán összeült. Megvitatta azokat az irányelveket, amelyeket Magyarország és Csehszlovákia határvizi kormánymeghatalmazottai, valamint a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium szakemberei dolgoztak ki a bős-gabcsikovo-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezetvédelmével összefüggő magyar-csehszlovák megállapodás előkészítéséhez. Tájékozódott a bizottság a vízlépcsőrendszer hatásterületének szennyvíztisztítási helyzetéről és programjáról. Az eredeti napirendtől eltérően Bubla Gyula (Budapest) és kilenc más országgyűlési képviselő indítványáról is tárgyalt az ad hoc bizottság; ők tízen azt javasolták, hogy az Országgyűlés a soron következő ülésén vizsgálja felül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről szóló - az októberi ülésszakon hozott - határozatát. Indítványozták továbbá, hogy az Országgyűlés foglaljon állást a bős-nagymarosi vizierőmű ökológiai és ökonómiai kihatásának - független szakértők bevonásával történő - alapos és az ország lakosságának részletes tájékoztatása mellett folytatandó felülvizsgálatáról, továbbá a nagymarosi erőmű építési munkálatainak felfüggesztéséről. Csaknem három órás vita után a 20 tagú ad hoc bizottság megjelent 12 tagja közül kilencen úgy szavaztak: nincs szükség arra, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ügyét márciusban az Országgyűlés napirendjére tűzze. A tavaly októberi állásfoglalás óta sem az ország gazdasági állapotában, sem pedig a beruházás körülményeiben nem történt alapvető változás. A vita során Balla Éva (Budapest) szóvá tette: azért lenne szükség a kérdés újratárgyalására, mert az eddig eltelt időszakban nem hoztak nyilvánosságra - legalábbis ez terjedt el a közvéleményben - jónéhány vizsgálati eredményt, amelyek viszont szükségesek lennének a tárgyilagos döntés meghozatalához. Czoma László (Zala megye) szerint olykor arról is hallani, hogy a csehszlovák partnernek nem áll rendelkezésére a beruházás befejezéséhez szükséges pénz. Képes János (Budapest) arról érdeklődött, hogy a pótlólagos beruházások mennyiben változtatják meg a becsült beruházási költségeket. (folyt.köv.) 1989. március 1., szerda 17:41
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottságának ülése (2. rész)
Nemes Tamás (Komárom m.) a jelenlévő környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztertől arról érdeklődött, mi húzódik a bejelentés mögött: meggyorsítják a beruházást. Maróthy László ezzel kapcsolatban elmondta: az osztrák partnerrel már 1987-ben megállapodtunk abban, hogy az eredeti határidőnél 15 hónappal korábban elkészül a nagymarosi vízlépcső. Ez számunkra előnyös, mivel előbb kezdődhet az áramtermelés. Ehhez természetesen az is szükséges, hogy a csehszlovák területen épített nyolc turbina hamarabb kezdje meg működését. A gyorsítás lényegében azt jelenti, hogy az eredetileg tervezett ütem - az öthavonkénti indítás - helyett a csehszlovák fél vállalta, hogy három hónaponként követi egymást a nyolc turbina üzembe állítása. Szót kért a vitában a beruházás kormánymeghatalmazottja, Havas Péter, aki elmondta: kormányszinten sincs vita abban, hogy teher Magyarország számára a beruházás a megvalósítása, de a megállapodások köteleznek bennünket. Az 1986-os, eredeti költségvetési prognózis szerint 54 milliárd forint lenne a végösszeg, ám hogyha az évi reális, 12 százalékos inflációval számolunk, várhatóan 66-68 milliárd forintra rúgnak majd a beruházási költségek. Egyébként az indítványozók által is említett független szakértők bevonására már sor került: felkérték az amerikai Bechtel céget értékelő jelentés készítésére; ez még az év második felében elkészül. Balogh László (Pest m.), Varga János (Pest m.), Szabó Tamás (Fejér m.), Mayer Bertalan (Vas m.), Kovács Károly (Budapest), Koltai Imre (Pest m.) szinte egybehangzóan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy sem a vitában elhangzottak, sem egyéb - az októberi ülésszak óta bekövetkezett - új helyzet, vagy változás nem indokolja, hogy a bős-nagymarosi vízlépcső kérdését az Országgyűlés márciusi napirendjére tűzzék. E kérdésben szavazott az ad hoc bizottság, s véleményét a Ház elnökéhez továbbította, akinek kérésére tárgyaltak az indítványról. (folyt.köv.) 1989. március 1., szerda 17:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országgyűlés bős-nagymarosi ad hoc bizottságának ülése (3. rész)
A szennyvíztisztító művek építési programjával kapcsolatban az elnöklő Berdár Béla előrebocsátotta: erről a kérdésről ezúttal nem érdemes vitát nyitni, ugyanis az írásos előterjesztés nagyon sok részletkérdésre nem terjed ki. Ezt egyébként a meghívott szakemberek is alátámasztották. A szakértők több kérdésről fejtették ki véleményüket és rámutattak: az eddigi gyakorlattal ellentétben nagy figyelmet kellene fordítani arra, hogy a szennyvíztisztító művek megépítését mihamarabb kövesse az üzembe helyezés, ugyanis volt már arra is példa, hogy e két aktus között kilenc év telt el. A bizottság úgy döntött, hogy ez év közepén vitatja meg az átdolgozott előterjesztést. Varga Miklós környezetvédelmi és vízgazdálkodási államtitkár azokat az irányelveket ismertette nagyvonalakban, amelyeket a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezetvédelmével összefüggő magyar-csehszlovák megállapodás előkészítéséhez dolgoztak ki. A magyar fél szorgalmazza, hogy a csehszlovák területen ugyanolyan elvek és paraméterek alapján vizsgálják a víz minőségét. Arról már megállapodás született, hogy tizenegy komponens mennyiségét mindkét fél folyamatosan méri, s a csehszlovák partner hozzájárult ahhoz, hogy további - kívánatosnak tartott - 40 féle anyagot a magyar szakemberek az ő oldalukon is figyelemmel kísérjenek. A magyar és a csehszlovák fél között több szinten folytatnak tárgyalásokat arról, hogy a mű megvalósításával és üzemeltetésével kapcsolatos ökológiai kockázatok a minimumra csökkenjenek. A vitában Nemes Tamás, Kovács Károly, Szabó Tamás, valamint Nyitrai Réka, a bős-nagymarosi beruházást ellenőrző társadalmi bizotság soros elnöke kért szót. Berdár Béla összefoglalásként elmondta: az ad hoc bizottság szükségesnek tartja, hogy a magyar fél a tárgyalásokon messzemenően érvényesítse azt a célt: a beruházás során élvezzenek prioritást az ökológiai szempontok. (MTI) 1989. március 1., szerda 17:53
Vissza » A hírhez kapcsolódik »