 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Magyar Néppárt közleménye a helyi választásokról
"A helyi választásoknak csak úgy lesz értelme, ha a mai
államigazgatás típusú tanácsok helyett valódi önkormányzatok
alakulnak, a polgármestereket helyi választásokon választják meg..."
SZER, Világhíradó:
Magyar bevásárló-roham
"... bevásárlási orgia, habzsolás, mámor, horror túra,
kereskedelmi űzöttség, vásárlási roham és így tovább. Nem volt ez
fenékig tejfel sem az osztrákoknak, sem maguknak az itt megfordult
magyaroknak. Tömött országutak, balesetek, összerogyott autók,
órákig tartó várakozások, tortúra, szemét."
|
|
|
|
|
|
 |
Gondolatok a veszteséges vállalatok leállításáról
|
lehetőségeket. Ez önmagában nem volna akkora baj, hogy szólni
kellene ellene, hiszen erre is szükség van, de nagyon veszélyessé
teszi, hogy a tényleges feladatokról eltereli a figyelmet.
Már 1953-ban azt kellett tapasztalnunk, hogy a vállalati
kapacitások leállítása nem javított, hanem rontott a költségvetési
egyensúlyon. Kiderült, hogy nagyon rövidlátó szemlélet az, amelyik
csak a veszteségek megszűnésével számol akkor, amikor leállításra
kerül egy vállalat, vagy annak akár csak egy részlege. Akkor nem
volt és valószínűleg ma sincs olyan vállalat, amelynek leállítása
javítana a költségvetési egyensúlyon. Bizonyításként nézzük meg, mi
áll az elmaradó veszteséggel szemben:
a) Elmaradnak a vállalat költségvetési befizetései.
Mindenekelőtt a bérjárulékok és a dolgozók személyi jövedelemadója.
b) A vállalatnál jelentkező amortizáció szintén elvész.
c) Amennyiben a leállítás munkanélküliséggel jár, a munkanélküli
segély összege is költségvetési többletkiadás.
Én még nem találtam olyan vállalatot, amelynek vesztesége a
fenti három veszteség összegét elérné. Tehát elenyésző kivételtől
eltekintve a veszteséges vállalatok leállítása növeli a
költségvetési hiányt.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan
tevékenységek, amelyeket jó volna leállítani, de ezeket azon az
alapon nem lehet megállapítani, hogy a vállalat veszteséges vagy
sem. Fel kell hagyni minden olyan gazdasági tevékenységgel, amelyet
jövedelmezőbbel lehet helyettesíteni. Ilyen pedig nem ritkább a
nyereséges vállalatoknál, mint a veszteségeseknél. Az első tanulság
tehát: nem leállítani kell, hanem struktúrát módosítani. Még
kevesebb szó esik arról, hogy a veszteséges vállalatok leállítása
szinte mindig a kínálat szűkítését, vagyis a hiánygazdálkodás
erősítését jelenti. Sajnos a reformpolitikusok sem tartják szem
előtt, hogy egyensúlyt csak kivételes esetekben lehet
keresetcsökkentéssel, a kínálat dinamikus növelése nélkül
biztosítani. (folyt.
1989. március 29., szerda 11:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- Szabó Antalné: Nagy szeretettel nézi a műsort, és drukkol, hogy csak igy tovább nagyon jó munkát végez a TV.2. De van egy észrevétele: tul sokat foglalkoznak a Nagy Imre és társai sirfeltárásával, ami több loo.ooo Ft-ba kerül, körül kéne inkább nézni, hogy hány kis nyugdíjasnak van kikapcsolva a villanyárama, mert képtelen kifizetni. Nem inkább az élőkkel kéne törődni. A Nagy Imrééket a család méltó helyre akarja helyezni áldozzanak rá. Ez miért nemzeti ügy ?
- gyerekhang: Miért van a TV.2-nek két képújságja, és miért nincs szombaton Torpedó? És miért nincs két mese egymás után a TV.2.-n. És miért olyan későn kezdik el az adást?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Egy hét múlva azután arról tájékoztatott, hogy Torgyán nem híve a velem való barátkozásnak, mert engem demagógnak tart (!?). Személyesen az érdi nagyválasztmány előtti napokban találkoztam vele a Várban lévő Interpress egyik helyiségében, ahol éppen sajtóértekezletet tartottunk. Kováts Lászlóval a hallgatóság között foglalt helyet. Valaki bemutatta nekem. Kezet fogtunk. Ő jelentőségteljesen annyit mondott: - Én kemény ellenfél vagyok ám! Nem feladata ennek az írásnak, hogy Torgyán József későbbi politikai tevékenységét bemutassa, vagy értékelje. Ő az újrakezdésben nem vett részt.
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|