![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A Magyar Néppárt közleménye a helyi választásokról
"A helyi választásoknak csak úgy lesz értelme, ha a mai
államigazgatás típusú tanácsok helyett valódi önkormányzatok
alakulnak, a polgármestereket helyi választásokon választják meg..."
SZER, Világhíradó:
Magyar bevásárló-roham
"... bevásárlási orgia, habzsolás, mámor, horror túra,
kereskedelmi űzöttség, vásárlási roham és így tovább. Nem volt ez
fenékig tejfel sem az osztrákoknak, sem maguknak az itt megfordult
magyaroknak. Tömött országutak, balesetek, összerogyott autók,
órákig tartó várakozások, tortúra, szemét."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben
|
![](../img/spacer.gif)
1990. április 24., kedd - Az új Országgyűlés tíz állandó és öt különbizottságot alakít május eleji ülésén. Erről állapodtak meg a parlamenti pártok képviselői és a független képviselők megbízottja keddi megbeszélésükön. A bizottsági tagok létszámában nem sikerült közös nevezőre jutni. A többség egyetértett a 23-as létszámmal, illetve azzal, hogy négy állandó bizottság munkájában egy-egy független képviselő is részt vehessen szavazati joggal. Fodor István, a független képviselők megbízottja a felkínált lehetőséget nem fogadta el, mert azt kívánja elérni, hogy valamennyi független képviselő teljes jogú résztvevője lehessen a bizottságoknak. A Fidesz különvéleményét hangoztatta: az általuk fontosnak tartott bizottságok 33 tagúak legyenek.
A szakértői megbeszélésen elhangzott: Varga Béla, az 1945-47-es Nemzetgyűlés elnöke április 29-én érkezik Budapestre, fogadásán valamennyi párt képviselteti magát. A Parlament alakuló ülésére meghívják a harminckét törvényesen bejegyzett egyház, felekezet, vallási közösség vezetőjét. Az Országgyűlés vendégeként jelen lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke, valamint e testület olasz és spanyol alelnöke. (MTI)
1990. április 24., kedd 18:20
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1990. április 24., kedd - Az új Országgyűlés tíz állandó és
öt különbizottságot alakít május eleji ülésén. Egyebek között erről
állapodtak meg az Országgyűlés alakuló ülésének előkészítésével
megbízott parlamenti pártok szakértői és a független képviselők
megbízottja keddi megbeszélésükön, a Parlamentben. A bizottsági
tagok létszámában nem sikerült közös nevezőre jutni. A többség
egyetértett a 23-as létszámmal, illetve azzal, hogy négy állandó
bizottság munkájában egy-egy független képviselő is részt vehessen
szavazati joggal. Fodor István, a független képviselők megbízottja a
felkínált lehetőséget nem fogadta el: azt kívánja elérni, hogy
valamennyi független képviselő teljes jogú résztvevője lehessen a
bizottságoknak. A Fidesz különvéleményét hangoztatta: az általuk
fontosnak tartott bizottságoknak 33 tagja legyen, így a kisebb
létszámú pártok is több személlyel képviseltethetnék magukat.
A keddi megbeszélésen az állandó bizottságok számát és elnevezését illetően különösebb vita nem alakult ki, mert az MDF és az SZDSZ szakértőinek sikerült egyezségre jutni. Eszerint az új Parlament állandó bizottságai a következők lesznek:
alkotmányügyi, törvénykezési, igazságügyi;
önkormányzati, közigazgatási, belbiztonsági, rendőrségi;
külügyi;
honvédelmi;
költségvetési, adó- és pénzügyi;
gazdasági;
szociális és egészségügyi;
környezetvédelmi;
kulturális, oktatási, tudományos, sport-, televízió és sajtó;
emberi jogi, kisebbségi, vallásügyi. Elnevezésüket az új Házszabály esetleg pontosíthatja. Az állandó bizottságokba - amennyiben azok 23 tagúak lesznek - az MDF 10, az SZDSZ 6, az FKgP 3, az MSZP 2, a KDNP, illetve a Fidesz 1-1 képviselőt delegálhat.
Az öt különbizottság tevékenységi körét és elnevezését is jóváhagyták. Eszerint házbizottság; ügyrendi, választási és mandátumvizsgáló, mentelmi és összeférhetetlenségi, valamint nemzetbiztonsági bizottság alakul. A szakértők egyetértettek azzal, hogy az ügyrendi bizottságban a függetlenek is helyet kapjanak, megoszlottak azonban a vélemények abban, hogy a választási és mandátumvizsgáló bizottságban is képviseltethessék-e magukat. Az ügyrendi bizottság 14, a házbizottság 13 tagú lesz, a többiben 12 képviselő dolgozik majd, pártonként kettő-kettő. (folyt.köv.)
1990. április 24., kedd 19:07
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben (2. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Fodor István a független képviselőkkel szemben megfogalmazott véleményeket méltánytalannak, antidemokratikusnak ítélte, elfogadhatatlannak tartva, hogy az ily módon a Parlamentbe került képviselők jogait csorbítsák. Az álláspontjával szembehelyezkedő szakértők alkotmányjogi nonszensznek nevezték, hogy a független képviselőket frakcióként kezeljék. Az pedig végképp megengedhetetlen - hangoztatták -, hogy mind a hat független képviselő részt vegyen a bizottságok munkájában. Ez méltánytalan lenne a többi párttal szemben, amelyeknél az arányosság elve szerint határozták meg a létszámot.
A szakértői megbeszélésen szó volt az alakuló ülés egyéb részleteiről is. Bejelentették: Varga Béla, az 1945-47-es Nemzetgyűlés elnöke április 29-én érkezik Budapestre, fogadásán valamennyi párt képviselteti magát. A Parlament alakuló ülésére meghívják a harminckét, hivatalosan bejegyzett, törvényesen elismert egyház, felekezet, vallási közösség vezetőjét. Az Országgyűlés vendégeként jelen lesz Habsburg Ottó, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnöke, valamint e testület olasz és spanyol alelnöke. A Történelmi Igazságtétel Bizottság kérését is méltányolták: hat, általuk delegált személy a karzatról kísérheti figyelemmel az alakuló ülést. A szakértők egyetértettek az MDF javaslatával, amely azt szorgalmazza, hogy az üléstermet ne ,,ékesítse,, a továbbiakban a Magyar Népköztársaság címere, azt vegyék le helyéről. (folyt.köv.)
1990. április 24., kedd 19:11
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1990_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A pártok szakértőinek megbeszélése a Parlamentben (3. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
Élénk vitát váltott ki, hogy a különböző állandó és ideiglenes bizottságokban a pártok milyen arányban osztozzanak az elnöki és a kisebb funkciókon. Abban a többség egyetértett, hogy az MDF 4, az SZDSZ 2, a többi párt pedig egy-egy bizottság élére állítson elnököt, s hogy a kisebb tisztségekből 13 jut az MDF-re, 8 az SZDSZ-re, 4 a Független Kisgazdapártra, 3 az MSZP-re, s egy-egy a Kereszténydemokrata Néppártra és a Fidesz-re. Abban azonban már végképp nem sikerült egyezségre jutni, hogy melyik bizottságban mely pártok képviselői foglalhatják a vezető posztokat. A döntést végül is nem hoztak ebben a kérdésben, helyt adtak annak a felvetésnek, hogy csak a kormányalakítást követően lehet véglegesen megegyezni, így korai még az osztozkodás. Abban maradtak, hogy a bizottságokat az első időszakban a korelnök vezeti, s a tisztségviselőket csak később választják meg.
A következő napirendi pont előtt a Fidesz képviselőjének volt egy közbevető javaslata, miszerint az új parlament első törvénye mondja ki, hogy 1956-ban forradalom és szabadságharc volt. Ezzel valamennyi párt képviselője egyetértett.
Ezt követően került sor az ugyancsak nagy vitát kavaró témára, az országgyűlési képviselők tiszteletdíjának megállapítására. Erre vonatkozóan több javaslatot is tartalmazott az írásos előterjesztés. Így például azt, hogy a tiszteletdíj a miniszteri illetmény 50 százalékának megfelelő összeg legyen. Egy másik változat szerint a képviselők havonta bruttó 39.600 forintot kapnának. Több megjegyzés is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy a képviselőknek illene önmérsékletet tanúsítaniuk, ezzel szemben volt, aki azt vetette fel: a túlságosan alacsonyan megállapított összeggel aláértékelnék a képviselői munkát. Ennek eldöntését végül a csütörtökön összeülő frakcióelnökökre hagyták. (MTI)
1990. április 24., kedd 20:27
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- Szabó Antalné: Nagy szeretettel nézi a műsort, és drukkol, hogy csak igy tovább nagyon jó munkát végez a TV.2. De van egy észrevétele: tul sokat foglalkoznak a Nagy Imre és társai sirfeltárásával, ami több loo.ooo Ft-ba kerül, körül kéne inkább nézni, hogy hány kis nyugdíjasnak van kikapcsolva a villanyárama, mert képtelen kifizetni. Nem inkább az élőkkel kéne törődni. A Nagy Imrééket a család méltó helyre akarja helyezni áldozzanak rá. Ez miért nemzeti ügy ?
- gyerekhang: Miért van a TV.2-nek két képújságja, és miért nincs szombaton Torpedó? És miért nincs két mese egymás után a TV.2.-n. És miért olyan későn kezdik el az adást?"
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
Egy hét múlva azután arról tájékoztatott, hogy Torgyán nem híve a velem való barátkozásnak, mert engem demagógnak tart (!?). Személyesen az érdi nagyválasztmány előtti napokban találkoztam vele a Várban lévő Interpress egyik helyiségében, ahol éppen sajtóértekezletet tartottunk. Kováts Lászlóval a hallgatóság között foglalt helyet. Valaki bemutatta nekem. Kezet fogtunk. Ő jelentőségteljesen annyit mondott: - Én kemény ellenfél vagyok ám! Nem feladata ennek az írásnak, hogy Torgyán József későbbi politikai tevékenységét bemutassa, vagy értékelje. Ő az újrakezdésben nem vett részt.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|