|
|
|
|
Az angol nyelv bibliája (1. rész)
|
1989. április 6. csütörtök (MTI-Panoráma) - A kifejezés egyáltalán nem túlzás: az angol nyelv legfontosabb forrása lesz az egész világon az Oxford Angol Szótár második, húsz kötetes kiadása, amely a minap jelent meg az angliai Oxfordban. A Reuter brit hírügynökség szerényen csak ,,valószínűnek,, tartja, hogy mostantól fogva minden egyes angol szótár az Oxford Angol Szótárhoz mérettetik, holott ez már bizonyosnak tűnik.
A szótár voltaképpen az angol nyelv értelmező szótára, 1150-től egészen napjainkig öleli fel a nyelvet. Több mint félmillió szócikket tartalmaz, 22 ezer oldalon, s ennek a nyelvi bibliának a forgatója több mint 2,4 millió, a szavakat mondatba foglaló idézetből értheti meg azok valódi tartalmát, jelentésük árnyalatait. Igazi naprakész műről van szó. S ez a ,,naprakészség,, mától fogva szó szerint értendő: a hatalmas munka számítgépen készült az amerikai Pennsylvaniában. 120 operátornak 18 havi munkájába került, hogy az összesen közel 60 millió szót, a szótár egész tartalmát betáplálja a gép memóriájába. Érdekesség, hogy a betápláláskor minden 10 ezer leütésre 7 hibát tartottak megengedhetőnek, ezt azonban átlagosan 4,5 hibára sikerült leszorítani. A hibákat természetesen kijavították. John Simpson és Edmund Weiner, a szótár két szerkesztője a nyomtatás előtt 10 hónapon át éjt napallá téve ellenőrizte a kefelevonatot. Hogy ez a kultúrtörténeti szempontból is mérföldkőnek számító szótár mennyire naprakész, azt jól szemlélteti, hogy fellelhető benne a ,,perestroika,, és a ,,glasnost,, szó is. S hogy tartalmazza ezt a két orosz szót, arra is rávilágít, miért válik, egyre gyorsuló ütemben szinte univerzális nyelvvé az angol, már-már olyan mértékben, hogy néhány országban valóságos hadviselés indult ellene. A szótár szerkesztői az élő, változó, alakuló nyelvet akarták ,,leképezni,, s szerintük nem a szótár dirigálja a nyelvet, hanem fordítva. ,,Nem a mi dolgunk, hogy valamiféle szabvány-angolt fektessünk le - de az igen, hogy egy olyan nyelv +fényképét+ készítsük el, amelyet valóban használnak,, - állapítja meg Simpson. Ennek megfelelően a kutató-gyűjtő munka nemcsak Nagy-Britanniára, az Egyesült Államokra terjedt ki, hanem Indiára, Ausztráliára, a karibi-térségre, s Afrika angolul beszélő vidékeire is. Anthony Burgess író szerint a szótár ,,a leghosszabb költemény, amelyet valaha is írtak,, (folyt.)
1989. április 6., csütörtök 15:06
|
Vissza »
|
|
Az angol nyelv bibliája (2. rész)
|
A ,,költemény,, nemzedékek munkáját testesíti meg. Amikor James A. H. Murray 1879-ben hozzálátott a szótár első kiadásának szerkesztéséhez, tíz éves munkára számított; 1915-ben, halála előtt még a ,,t,, betűnél tartott. Az első kiadás végül 1928-ban jelent meg, 1933-ban már kiegészítették és 1972-86 között négyrészes újabb kiegészítés látott napvilágot. A 20 kötetes - összesen 62 és fél kilós - második kiadás sűríti az 1879-ben kezdett munka összes eredményét. Készítése igazi nemzetközi vállalkozás volt: a Pennsylvaniában végzett számítógépes munkához a kanadai Ontario Waterloo Egyeteme készítette a programot - ennek segítségével illeszkedtek össze alfabetikus sorrendben az előző kiadás és a kiegészítések szavai - valamint a vadonatúj szavak - egységes egésszé. 1991-ben a szótár már számítógépes lemezen is hozzáférhető lesz. A komputer fantasztikus lehetőségeket kínál szakembernek és laikusnak egyaránt. Hogy csak egyet említsünk: villámgyorsan ki lehet gyűjteni például azokat a szavakat - az összeset -, amelyeket Shakespeare vett át a törökből vagy az arabból, és használt is műveiben. Számítógépen készül a Rövid Oxford Angol Szótár új változata is. Ebből kihagyják az 1800 előtt használatos, már elavult szavakat, hacsak nem használta őket Shakespeare, Milton vagy más tekintélyes irodalmár. A második kiadásban ötezer ,,új,, szó is szerepel. Az újdonság viszonylagos: egy új szónak valóban használatosnak kell lennie ahhoz, hogy bekerüljön a szótárba. Nagy tisztesség ez, s nem a szavak jelentése a döntő. Egyesek ugyanis féltették az angol nyelvet a csúnya, goromba, obszcén kifejezésektől - de ha ezeket használják, akkor bekerülnek. Az újdonságok közé tartoznak az AIDS-szel kapcsolatos szavak, a műholdas-műsorszórás és a ,,városrepesztő,, (ghetto-blaster), az a nagyméretű magnós rádió, amelyet a tizenévesek a csípőjükön hordoznak, és elképesztő hangerőre kapcsolnak, a járókelők pukkasztására. Új szó a passzív dohányzás, a futball-huliganizmus, a Rambo és az olyan divatos kezdőbetűs szavak is, mint a ,,yuppie,,. Jelentése: magasan képzett fiatal városi értelmiség. S ki gondolta volna, hogy a ,,savas eső,, fogalmát - mint a szótárból megtudhatjuk - már 1859-ben használták Angliában. A nagy mű lehosszabb - 45 betűből álló - szava egy orvosi kifejezés: pneumonoultramicroscopicsilicovolcanoconiosis. S hogy mit jelent, azt megtudhatja, aki 1500 fontsterlingért vagy 2550 dollárért megveszi az Oxford Angol Szótárt. +++ Fodor György, MTI-Panoráma
1989. április 6., csütörtök 15:07
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"- 363-638: ma már sok véleményt hallottam az autópályadíjról, nekem is erről lenne véleményem. A kedélyek eddig is eléggé fölborzolódtak. Miért nem találnak ki olyan jegyeket, a BKV-hoz hasonlóan, ami rövidebb intervallumra szólnak. Miért nem gondolnak a kis keresetüekre, vagy a nyugdijasokra is. Pl. akinek nyaralója van, és csak azon az úton tudja megközelíteni, az általában csak szezonba megy, miért kellenne ilyen hosszú távra megvennie a jegyet?
- Közölni szeretném, hogy a Radványi és a Sugár Ági miért vannak a képernyőn. Két ilyen szörnyeteget még nem láttam. Először is tanuljanak meg beszélni, erről ennyit. Miért nincs a Takács Mari és a Tamási Eszter, aki a nézők kedvence"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|