|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A hazai nemzetiségek jogegyenlőségéről
|
![](../img/spacer.gif)
1989. szeptember 23., szombat - Szükséges, hogy az állam szavatolja az etnikai és nemzeti kisebbségeknek: maguk dönthessék el; kisebbséginek vallják-e magukat - hangsúlyozták a felszólalók azon a fórumon, amelyet a hazai kisebbségek jogegyenlőségéről rendeztek szombaton a józsefvárosi tanács székházában.
A vitát kezdeményező Raoul Wallenberg Társaság, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazda-, Fölmunkás- és Polgári Párt, a Kereszténydemokrata Néppárt, az MDF, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, az SZDSZ képviselői elmondták: készül a nemzetiségi programjuk. Elképzeléseik szerint fontos, hogy törvény szabályozza a nemzetiségek jogegyenlőségét. A vitában felszólalók közül némelyek úgy vélték, hogy kisebbségi törvényt kell alkotni, vagyis olyan jogszabályt, amely rögzíti mind a történelmi nemzetiségű, mind a kis számú etnikai csoportok jogait. Mások nemzetiségi és kisebbségi törvényt szorgalmaztak. Az állam - hangsúlyozták - garantálja az etnikai és a nemzetiségi kisebbségekhez tartozó egyének, közösségek számára anyanyelvük, nemzetiségi kulturájuk ápolásának lehetőségeit, feltételeit, a törvény előtti egyenlőséget, sérthetetlenséget. Lépjen fel az ellenük irányuló támadások, diszkrimináció ellen. A nemzetiségek és kisebbségek számára is adassék meg a lehetőség arra, hogy képviseltethessék magukat az Országgyűlésben és a helyi önkormányzati szervekben. Jogos igény az is, hogy szervezeteik megfelelő feltételek között tevékenykedhessenek, védelmezhessék a nemzetiségek érdekeit. A kisebbség elidegeníthetetlen joga - hangoztatták - a lelkiismereti, a véleménynyílvánítási, a szervezkedési szabadság, a pártképzés szabadsága. Arra ösztönzik a kisebbségeket, hogy éljenek alkotmányos jogaikkal, vegyenek részt a közéletben, az önkormányzatokban, használják anyanyelvüket, őrizzék hagyományaikat, kulturájukat. Több felszólaló szóvá tette, hogy a Kerepestarcsai Tanács nógrádi falvakba telepíti át az ott élő cigányokat. A cigányok szervezetének képviselői tiltakoztak a helyi eljárás ellen. (MTI)
1989. szeptember 23., szombat 15:37
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok
"- 363-638: ma már sok véleményt hallottam az autópályadíjról, nekem is erről lenne véleményem. A kedélyek eddig is eléggé fölborzolódtak. Miért nem találnak ki olyan jegyeket, a BKV-hoz hasonlóan, ami rövidebb intervallumra szólnak. Miért nem gondolnak a kis keresetüekre, vagy a nyugdijasokra is. Pl. akinek nyaralója van, és csak azon az úton tudja megközelíteni, az általában csak szezonba megy, miért kellenne ilyen hosszú távra megvennie a jegyet?
- Közölni szeretném, hogy a Radványi és a Sugár Ági miért vannak a képernyőn. Két ilyen szörnyeteget még nem láttam. Először is tanuljanak meg beszélni, erről ennyit. Miért nincs a Takács Mari és a Tamási Eszter, aki a nézők kedvence"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|