Rendszerváltás és az MTI

	Az EKA a választások nyilvánosságáról (1. rész)
1989. szeptember 10., vasárnap - A háromoldalú politikai tárgyalásokon szerdán középszinten konszenzus született a választójogi törvényről, azzal a fenntartással, hogy néhány nyitva maradt kérdésről - köztük a választás nyilvánosságáról és a kampányról - szakbizottságok tárgyalnak tovább. A választások nyilvánosságáról folyó tárgyalásokról, s az ezzel kapcsolatos EKA-elképzelésekről Haraszti Miklós tájékoztatta az MTI munkatársát. A kampányidőszak alatti médiaügyeket a nyilvánosság általános kérdéseivel foglalkozó (I/5-ös) bizottságból a választási témákat áttekintő (I/3-as) munkabizottsághoz utalták át. A felek megállapodtak abban, hogy a kampányidőszak tág értelemben 90 napos, tehát a jelöltállítási időt is magában foglalja. A szabályozás erre a szakaszra is érvényes lesz, igaz másképpen mint az utolsó harminc napra. A szakbizottságban az MSZMP delegációja előterjesztett egy tervezetet, amely kizárólag a sugárzó médiákra (rádió, televízió) vonatkozott. Az MSZMP eredeti elképzelése ugyanis az volt, hogy más jellegű tömegkommunikációs eszközöknél nem szükséges a szabályozás. Az ellenzék tárgyalási alapnak elfogadta az MSZMP indítványát, ám jelezte, hogy az írott sajtót is be kell vonni ebbe a szabályozásba, különös figyelmet fordítva az MTI-re. Egyelőre a sugárzó médiákkal kapcsolatos indítványt tárgyalják. Megállapodás született azonban abban, hogy a rádióra és a televízióra vonatkozó megegyezés csak akkor válik véglegessé, ha a kidolgozott elveket az írott sajtóra is érvényesítik - mondta az EKA képviselője. - A munkába véleményezési joggal bevontuk a három nemzeti intézmény: a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és az MTI vezetőit, valamint a MUOSZ-t, a Nyilvánosság Klubot, a BM választási irodáját és az Országgyűlés vezetésének képviselőjét - tette hozzá Haraszti Miklós. - Nekik a napokban kell véleményt nyilvánítaniuk a tervezetről az I/3-as és az I/5-ös bizottság együttes ülésén. A bizottságban egyelőre vita folyik a választási hirdetések kérdésében. Az Ellenzéki Kerekasztal a teljes hirdetési szabadság, sőt kötelezettség mellett foglal állást. Ez választási hirdetések esetében azt jelentené, hogy ha az adott szervezet az egyébként szokásos hirdetési tarifát megfizeti és az etikai szabályoknak megfelelő szöveget kíván közzétenni, akkor azt köteles megjelentetni minden olyan orgánum, amely egyébként is közöl hirdetéseket (folyt. köv.) 1989. szeptember 9., szombat 13:12
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »