|
|
|
|
ENSZ romániai vizsgálata
|
Washington, 1989. március 8. (Amerika Hangja, Esti híradó) - Magyarország felkérte az ENSZ-t: vizsgálja ki a romániai emberjogi helyzetet. Még soha nem fordult elő, hogy egy kelet-európai kommunista kormány nemzetközi szervezethez fordult volna egy másik keleti tömbbeli állam jogsértései miatt. Horn Gyula magyar külügyminiszter-helyettes közölte az ENSZ Emberi Jogi Bizottságával, hogy Romániában falukat pusztítanak el, megsemmisítik a kulturális és történelemi műemlékeket, erőszakkal beolvasztják a nemzetiségeket, és korlátozzák a vallásszabadságot. - Aggódunk amiatt, hogy Romániában lábbal tiporják az alapvető emberi és polgári jogokat, és ezt a megítélésünket igen sok más ország is osztja - mondta a külügyminiszter-helyettes. Hangsúlyozta azt is: Magyarország nem kérte ki a Szovjetunió véleményét, sem a Varsói Szerződés más országainak tanácsát, mielőtt elhatározta, hogy támogatja az ENSZ romániai vizsgálatának gondolatát. Vita folyt Budapest és Bukarest között a román falurendezési terv miatt, amely az ország 13 ezer falujának felét lerombolásra ítéli. A Neue Zürcher Zeitung szerint a terv végrehajtása során elpusztítanák a romániai magyarok nemzetiségi kultúráját. A magyar hatóságok panaszolták, hogy a román terv alapján máris egész magyar településeket oszlattak fel. A lakosokat elköltöztették ősi otthonaikból, korlátozták tanulási, kulturális és vallási tevékenységüket, és nyelvi tilalmakat vezettek be, amelyek a magyart konyhanyelvvé alacsonyítják. Becslések szerint 20 ezren menekültek Romániából Magyarországra. A francia Le Figaro interjút közölt néhány menekülttel, akik elmondták, hogy a magyar nyelvű iskolák hiánya miatt másodrangú állampolgároknak érezték magukat Romániában. A Journal de Geneve című svájci lap a menekültek tanúságtételéről ír. - Emberjogi szervezetek jegyezték fel a panaszukat és továbbították az ENSZ genfi emberjogi bizottságának. A menekültek a politikai jogok megsértéséről, munkajogi megkülönböztetésről, az idős emberek orvosi ellátásának hiányáról, az oktatás románizálásáról beszéltek, és beszámoltak arról, hogy papjaikat és lelkészeiket állandóan zaklatta a román titkosrendőrség. A román kormány korlátozta a magyar utazók rokonlátogatásait, bezárta a magyar konzulátust Kolozsváron, és növeli a magyarellenes propagandát. Az elmúlt évben a magyar kormány kétoldalú tárgyalások során kísérletezett a nemzetiségi probléma megoldásával. A próbálkozások sikertelenek maradtak, s ezért érezték úgy a magyarok, hogy nemzetközi fórumra van szükség. Időközben az ENSZ igyekszik csökkenteni a feszültséget a két ország között. A román kormány viszont kijelentette: kizárt dolog, hogy Erdélyben nemzetközi kivizsgálás legyen. +++
1989. március 8., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|