|
|
|
|
Az MTI és a Magyar Hírlap kérdései Németh Miklós miniszterelnökhöz (1. rész)
|
1989. október 4., szerda - A békés átmenet kereteit megteremtő sarkalatos törvények parlamenti megvitatása és az MSZMP történelmi döntésekre készülő kongresszusa előtt, e jövőt formáló eseményekről, folyamatokról fejtette ki a véleményét Németh Miklós miniszterelnök az MTI és a Magyar Hírlap kérdéseire válaszolva.
x Ön sokat utazik az országban a kongresszus előtti napokban. Miért? - A kormányzati munkában ezek a programok, konnzultációk semmivel sem pótolhatók. A politikában gyakran beszélnek a hallgatag többségről. Szerintem ez nem is olyan hallgatag, csak fül kell hozzá, hogy hangjukat meghalljuk. Ennek a többségnek a szavazatán múlik az ország jövője, ezért hallatlanul fontos, hogy megismerjük ezeknek az embereknek a gondjait, problémáit azért, hogy a bennük rejlő energiák mozgósítására képesek legyünk. x Milyen problémákról esett szó a beszélgetéseken? - A sok kérdéskör közül most csak két problémát emelnék ki: az önkormányzatot és a gazdasági övezeteket. A megbeszéléseken megerősödött bennem: az önkormányzat a magyar ember természetes igénye, és a demokratikus átmenetet is csak akkor fogadja el, ha belső autonómia igényét a mindennapi életben kiélheti. Nem véletlen, hogy Magyarország a kis autonómiák klasszikus hazája. A megyegyűlés, a szabad város, a községi autonómia, a presbitérium őrizte meg államiságunkat, magyarságunkat. x Igen, de az autonómiák történelmi szerepe többnyire az ellenállás volt... - Ez így van, most a feladat azonban más. Ennél lényegesen több. Éppen az önkormányzatok bázisán kell szerves módon új politikai rendszert, új demokráciát teremtenünk. Ez a magyar út. Persze csak olyan önnkormányzatokkal, amelyeket a kommunális tulajdon, a kiszámítható helyi bevételek és a közösségi szervezetek vezetőinek szabad választása jellemez. x A hírek szerint a soproniak különleges gazdasági övezetet szeretnének... - Igen, de ezzel a szándékukkal nincsenek egyedül. Több határ menti területe van az országnak, ahol örömmel élnének egy ilyen lehetőséggel. A kormány nemzetközi szervezetek tapasztalatait és ajánlásait is tanulmányozni fogja, és minél hamarabb, remélhetőleg még ez évben dönteni fog a javaslat sorsáról. (folyt.köv.)
1989. október 4., szerda 17:12
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|