|
|
 |
|
 |
felcím: Búvárúszó VB Dunaújvárosban főcím: Az új idők sportja
|
Ha a búvár szót meghalljuk, elsősorban a francia Jacques
Cousteau kapitány jut az eszünkbe, aki szinte egész életét a víz
alatti világ tanulmányozásának szentelte, s akinek lenyűgöző filmjeit
Magyarországon is láthattuk. Annál kevesebben tudják viszont -
legalábbis itthon -, hogy Európában s a világon is egyre inkább
növekvő népszerűségnek örvend a sportbúvárkodás. S a tény, hogy a
hazai sportsajtó eléggé mostohán bánik e sportággal, annál
meglepőbb, mivel a magyar ifjúsági és felnőtt versenyzők az
élvonalba tartoznak. Július 16-19 között Dunaújvárosban az I.
Ifjúsági uszonyos és búvárúszó világbajnokságon ismét bizonyíthatnak
a legjobbak abban a a sportágban, amelyet egyes szakemberek az új
idők sportjának is neveznek.
Magyarországon az ötvenes évek második felétől alakultak az első
búvárklubok, amelyek működését a Magyar Honvédelmi Sportszövetségen
belül az 1987-ben megalakult Magyar Könnyűbúvár Szövetség
irányította. Napjainkban a klubok nyolcvan százaléka tevékenykedik
az MHSZ keretein belül, - ez magyarázza, hogy a szervezet
védszövetséget vállalt a VB felett - a versenyzők száma 5-600, ennek
mintegy a fele minősített sportoló. Említettük már, hogy az eddigi
szép szereplés ismeretében ezúttal is reményre jogosítóan várják a
magyarok a dunaújvárosi uszoda rajtdudájának hangját, azonban a
verseny kiemelkedő favoritjai a szovjet versenyzők lesznek. Őket a
mieink, illetve a mostanában felzárkózó kínaiak várhatóan csak
megközelíteni tudják.
A sportolók legfontosabb felszerelési eszköze az uszony. Mivel
az úgynevezett delfin lábtempó gyorsabb haladást biztosít, így nem
meglepő, hogy főképpen a két lábbal egyszerre mozgatandó nagy
uszonyt választják. Az uszonyos úszás során a versenyző a start és a
forduló után legfeljebb 15 métert haladhat a víz alatt, a táv többi
részén a teste egy részének mindíg látszania kell. (A 45 centis
légzőpipa is a test részének számít.) A búvárúszás esetében pedig
végig a víz alatt kell haladnia különböző távokon: 50 méteren
légzésvisszatartással, a hosszabb távokon pedig légzőkészülék
segítségével. (folyt.)
1989. július 12., szerda 14:31
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|