|
|
 |
|
 |
New York Times - Kelet-Európa (1.rész)
|
Heltai András, az MTI tudósítója jelenti:
Washington, 1989. április 3. hétfő (MTI-tud) - A Kelet-Európával kapcsolatos amerikai vitákat elemezte vasárnap a The New York Times. Amerikai szakértők általában egyetértenek abban, hogy Mihail Gorbacsovnak a korszerűsítést, a változást célzó politikája - paradox módon - növelte a destabilizálás lehetőségét Kelet-Európában. A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok lazulása, a katonai beavatkozásra vonatkozó ,,Brezsnyev doktrinának,, ha nem is visszavonása, de enyhítése, növelte a nemzeti, akár kommunistaellenes felkelések veszélyét - ezek viszont Gorbacsov politikáját sodornák veszélybe - írta a lap.
Jóllehet amerikai szakértők egyetértenek a helyzet
megítélésében, a vitákból nem alakult ki egységes álláspont. Nyitott
kérdés még, hogy enyhítse-e az Egyesült Államok a szembenállást a
Szovjetunióval, így könnyítve meg a szovjet kormánynak a sztálini
típusú ellenőrzés feladását? Mérsékelje-e a Nyugat a
disszidenseknek, a nacionalista mozgalmaknak nyújtott, főként
szóbeli támogatást, hogy csökkentse a politikai megrázkódtatás
veszélyét?
Egyes kutatók szerint távolról sem elméleti kérdésekről van szó,
hiszen Lengyelországban a radikális politikai változások, párosulva
az elszegényedett gazdasággal, bármikor robbanáshoz vezethetnek.
Romániában, Csehszlovákiában, az NDK-ban és Bulgáriában, ahol a
vezetés ellenállással vagy halogatással fogadta a gorbacsovi
stílust, a társadalmi megmozdulások, a gazdasági zavarok legalábbis
valószínűek. A tudósok vitája, jóval megelőzve a
külügyminisztériumnak a kérdésben most készülő tanulmányát, már
régen kibontakozott arról, mi legyen a cél: egységes Európa, vagy
stabil Európa? A kommunizmus teljes összeomlása? Népi kormányok
létrejötte, amelyek felváltanák a kétséges legitimitással
rendelkezőket? Mérsékeljék-e az emberi és demokratikus jogok igényét
a nagyobb stabilitás érdekében?
Vannak, akik szkeptikusak abban a tekintetben, van-e az Egyesült
Államoknak egyáltalán módja befolyásolni a változásokat. William
Griffith, a massachusettsi műegyetem tanára szerint sok
kelet-európai reményeinek ellenére az Egyesült Államoknak egyszerűen
nincs elég pénze egy új ,,Marshall-tervre,,. Griffith szerint
egyébként a bonni kormány az, amelynek a legrégebbi és legvilágosabb
kelet-európai politikája van, ezért nincs sok értelme, hogy Amerika
saját kelet-európai politikát alakítson ki, ami megzavarná az
amerikai-nyugatnémet kapcsolatokat. (folyt.)
1989. április 3., hétfő 16:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|