|
|
|
|
Befejeződött az UDSZ-kongresszus Kecskeméten
|
1989. április 1., szombat - Az Unió a Demokratikus Szocializmusért elnevezésű ifjúsági politikai szervezet a hét végén Kecskeméten rendezte meg első kongresszusát. A szombaton zárult kétnapos tanácskozáson az alig pár hónapja kibontakozott mozgalom több mint ezer tagját félszáz küldött képviselte. A kongresszus résztvevői elfogadták a szervezet alapszabályát, megfogalmazták politikai állásfoglalásukat, s megválasztották a héttagú vezetőséget. Az UDSZ elnöke a következő kongresszusig Horváth Gyula, a Marx Károly Közgazdaságtudományi egyetem oktatója lett.
A tanácskozás résztvevői némi módosítással elfogadták, illetve megerősítették a szervezet korábbi politikai célkitűzéseit, programját és módszereit. Eszerint az UDSZ fő célja: részt venni egy olyan szocialista magyarország megteremtésében, amely csatlakozhat az európai nemzetek formálódó közösségéhez. A szervezet a közösségi tulajdon meghatározó arányára épülő árutermelő társadalom felépítéséért küzd, amelyben a vezérlő értékek a demokrácia, a szociális biztonság, a közösségiség, a tudás megbecsülése, a vállalkozás, a kockázatvállalás, a szolidaritás és az önszerveződés tiszteletben tartása. Az UDSZ fellép mindazon politikai áramlatok ellen, amelyek monopolhelyzetre, a hatalom kisajátítására, a civil társadalom gyengítésére törekednek. A szervezet szövetséget keres a szocializmus és a demokrácia értékeit elismerő, támogató magyar baloldali progresszió erőivel, a reformkommunistákkal és a szociáldemokratákkal, azonban önálló, független szervezet kíván maradni, nem fogadja el egyetlen párt közvetlen irányítását sem. Programja megvalósításában döntően a felsőoktatás bázisán létrejött, öntevékeny, alulról szerveződött csoportjaira épít, de nyitott a középiskolások és a fiatal értelmiségiek előtt is. A kongresszuson a viták középpontjában állt az a kérdés, hogy a szervezet csatlakozzon-e KISZ jogutód szövetségéhez. E témában végül a résztvevők nem döntöttek. Úgy foglaltak állást, hogy erre a KISZ kongresszusa után, az ifjúsági szövetség programjának ismeretében kerülhet csak sor. A tanácskozáson értékelték a szervezet eddigi akcióit is, amelyek közül országosan a legismertebb a március elsejei kezdeményezés volt: ,,a nem létező tankönyvek napja,, elnevezésű demonstráció. Mint elhangzott, a közeljövőben az UDSZ újabb tiltakozásra készül, amiatt, hogy a katonai szolgálat idejét csak a felsőoktatásban tanulók számára csökkentették 11 hónapra. Véleményük szerint ez a megkülönböztetés sérti a jogegyenlőség, az esélyengyenlőség elvét, s értelmiségellenes hangulatot vált ki a társadalom széles rétegeiben. (MTI)
1989. április 1., szombat 17:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|