|
|
|
|
Március 15: a nemzet ünnepe(l) - együtt és külön (1. rész)
|
1989. március 12., vasárnap - Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt közösen, számos településen azonban külön-külön emlékeznek az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeire.
Amióta az Országgyűlés december 20-án március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvánította, azóta számos kiáltvány, felhívás - többek között a KISZ Központi Bizottságának, az Országgyűlésnek a felhívása - szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglévő különböző politikai erők emelkedjenek felül ellentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a napon. E dokumentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautaltság és összefogás jelképe. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc a magyar nemzet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a polgári létért, a függetlenségért, a szabadságért, a demokráciáért. A felhívásokra néhány elutasító nyilatkozat is született. Az MTI tudósítóinak értesülése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a Szabad Demokraták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság és a Független Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Úgy érvelnek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke hétköznappá silányította március 15-ét; előfordult, hogy rendőri erőszakot is alkalmaztak a felvonulók ellen. Másutt a vörös lobogók kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek egyike-másika nem kapott lehetőséget a felszólalásra a rendezvényen. Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egyebek között a fővárosban, Zalaegerszegen, Pécsett, Szegeden, Miskolcon, Szolnokon, Békéscsabán, Kalocsán és Tatabányán. Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnepségek sorozata. Ezen a napon ünnepi ülést tart az Országgyűlés. A Budai Várban, a esztergomi körbástyánál katonai tiszteletadással felvonják a magyar nemzeti zászlót. Elhelyezik a kegyelet virágait egyebek között a Kerepesi temetőben lévő honvédsírokon, s koszorúzási ünnepségeket tartanak a kerületekben lévő emlékhelyeken. (folyt.köv.)
1989. március 12., vasárnap 13:10
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|