|
|
 |
|
 |
Emberi jogok - genfi üléssszak - befejezés (1. rész)
|
Sebestyén Tibor, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Genf, 1989. március 10. (MTI-tud) - Magyarország Genfben, az emberi jogok ENSZ-bizottságában bejelentette igényét a testület rendes, szavazati joggal járó tagságára. Az igény kedvező elbírálására az illetékes ENSZ-fórumon van esély.
Az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága pénteken a Nemzetek palotájában
befejezte idei ülésszakát, amelyen számos jelentős döntést hozott,
egyebek között az emberi jogok romániai helyzetének kivizsgálásáról.
A hathetes megbeszélésen több mint 100 ENSZ-tagállam vett részt,
közülük 43 a bizottság rendes, szavazati jogú tagjaként, a többiek
pedig - így Magyarország is - megfigyelőként, tanácskozási joggal
vett részt a munkában. A pénteki záróülésen a testület elfogadta az
ülésszak eredményéről, csaknem 100 határozatáról készített
összefoglaló jelentést, amelyet a bizottság világszervezetbeli
felettes szervének, az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsának
(ECOSOC) New Yorkban májusban tartandó üléssszaka elé terjesztenek.
A bizottság mostani, sorrendben 45. plenáris évi tanácskozása az
emberjogi ügyek fontosságának egyre általánosabb felismerése és az
irántuk való nemzetközi érdeklődés fokozódása jegyében zajlott le.
Ezt tükrözte, hogy az idén a szokottnál több, összesen 25 témakör
került napirendre. Közöttük szerepelt számos régóta húzódó, de
változatlanul időszerű kérdés, mint például a dél-afrikai faji
elkülönítés, vagy a megszállt arab területek lakosságának súlyos
helyzete. Új témaként tárgyalt viszont az üléssszak a gyermekek
jogait rögzítő nemzetközi konvencióról és a halálbüntetés
eltörlésére vonatkozó - egyezményjellegű - nemzetközi jegyzőkönyv
szövegéről, s ezeket el is fogadta, mindegyik okmányt megnyitva a
csatlakozni kívánó államok aláírása számára. A munka további
tartalmi ,,újdonságaként,, előtérbe kerültek az emberi jogok európai
kérdései, ezeken belül a romániai helyzet. A román vezetésnek az
emberi jogokkal kapcsolatos magatartását a testületben az utóbbi
évek folyamán már több alkalommal érte bírálat, az idei ülésszakon
azonban a román politika szinte a vádlottak padjára került,
jogsértései kezdettől fogva lényeges helyet foglaltak el a vitában,
és - most először - aggodalmat és elítélést kifejező, vizsgálatot
előirányzó külön határozat is született róluk. (folyt.)
1989. március 10., péntek 18:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|