|
|
 |
|
 |
Ülést tartott a Minisztertanács - Szóvivői (5. rész)
|
A jelenlévő újságírók számos kérdést tettek fel Vissi Ferencnek.
Mindenekelőtt érdeklődtek arról, hogy az Országos Árhivatal
reálisnak tartja-e az idei esztendőre tervezett 15 százalékos
inflációt. Az árhivatal elnöke úgy vélekedett: eddig semmiféle olyan
folyamat, változás nem következett be, amely veszélyeztetné az
áremelkedés már meghirdetett prognózisát. Ennek megfelelően a
januárban végrehajtott jelentős mértékű áremelés, illetve a február
1-jei tarifaemelés hatása egyaránt a számítottnak megfelelően
alakul. Megvan a lehetőség tehát arra, hogy a kormány által
tervezett inflációs ráta keretei között maradjanak az árak.
Ezzel kapcsolatban Vissi Ferenc egy nem elhanyagolható
körülményre hívta fel a figyelmet. Emlékeztetett arra: hazánk
külgazdasági egyensúlyának jelentős javulása alapvetően annak
köszönhető, hogy a magyar vállalatoknak sikerült kihasználniuk a
világpiacon tapasztalható konjunkturális hullámot. A nyersanyagok és
félkésztermékek árának tavaly év elején elkezdődött emelkedése az év
végén sem állt meg, sok területen, így például a fémek, a faanyagok,
illetve a vegyipari anyagok piacán tartósnak ígérkezik. A
külgazdasági egyensúly szempontjából kedvező tendencia a hazai árak
alakulásában is megmutatkozik. Az árhivatal ezt a hatást az idei
inflációs rátában jórészt már figyelembe vette, de néhány termék
esetében a konjunktura-ciklus végére számítottak. Így aztán az idén
ennek hatásaként minimális többletinfláció is elképzelhető. A
kormány ennek ellenére tartani tudja a tervezett inflációs ráta
felső határát.
Megkérdezték azt is az Országos Árhivatal elnökétől: terveznek-e
intézkedéseket a nyugati bevásárló turizmus mérséklésére.
Vissi Ferenc leszögezte: az árhivatal semmiféle feladatot nem
kapott a bevásárló turizmus korlátozására, s ilyen intézkedések nem
is várhatóak. A bevásárló turizmusnak egyébként több területen
kedvező hatása volt. Ennek egyik vetülete, hogy a kormány által
meghirdetett ,,liberalizációs,, program várhatóan elősegíti egyes
termékek rendkívül magas árszintjének csökkentését. Ilyen jelek -
például az elektronikai cikkek esetében - már tapasztalhatóak. A
belföldi készletek kezdenek felhalmozódni, a belföldi elektronikát
egyre nehezebb eladni, az nem versenyképes az importtal. Akad még
néhány olyan gazdasági ág, ahol az árhivatal úgy számít: a
fogyasztásicikk-import bővülése egyre inkább képes lesz árkorlátot
állítani a piacnak. Jelenleg még tapasztalható, hogy a kereskedők és
a termelők egyaránt kivárnak, hátha visszavonja valaki ezeket a
könnyítéseket. (folyt.köv.)
1989. március 6., hétfő 19:36
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|