|
|
 |
|
 |
A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör közös állásfoglalása (OS)
|
1989. július 20., csütörtök - Grósz Károly még néhány hónappal
ezelőtt is a fehérterror rémét festette a falra, holott mindig
nyilvánvaló volt: a potenciális terror színe nem a fehér. Bár a szín
mostanra alaposan megfakult, a vele jelölt terror - talán éppen
ezért - egyre inkább testet ölt: alig múlik el nap, hogy a
közvélemény ne értesülne újabb, a civil társadalom megfélemlítését
szolgáló fenyegetésekről.
Fenyegetik az ellenzéki szervezetek aktivistáit, a sajtó, a
rádió és a bíróságok azon munkatársait, alkalmazottait, akik egy
tisztultabb közélet érdekében emelik fel szavukat, annak érdekében
tevékenykednek. Ezek a magukat megnevezni nem kívánó, de mindenki
által jól ismert erők eszközeikben nem válogatósak, repertoárjuk
pedig rendkívül széles: a sósavval való fenyegetőzéstől kezdve a
névtelen leveleken és telefonokon át egészen a tettlegességekig
terjed.
A közelmúlt súlyos rendőri erőszakcselekményeit követő bírósági
ítéletek pedig inkább jelentenek bátorítást számukra, sem mint
védelmet az állampolgároknak. Sőt, egyes esetekben, mint például a
tragikus körülmények között elhunyt Kocsis László ügyében, a
korábban már rendőri brutalitásnak áldozatául esett állampolgárt még
külön bírósági eljárással lehet megfélemlíteni, megalázni. Külön
figyelmet érdemel ebben az esetben az ügyészségnek a tárgyalás
folyamán az a sztálini időket idéző magatartása, mely közvetve és
részben az áldozat halálához vezetett: a rendőrök által korábban
félholtra vert kamionsofőrre az ügyész végrehajtható
szabadságvesztés kiszabását kérte. Noha a bíróság nem adott helyt az
ügyészi fellebbezésnek, a maga nemében példátlanul embertelen
ügyészi hozzáállás láttán, és az átélt borzalmak hatására Kocsis
László idegrendszere felmondta a szolgálatot.
A Magyar Október Párt és a Republikánus Kör ismételten szeretné
ráirányítani a figyelmet arra az újnak semmiképpen nem nevezhető
tényre, hogy mindenfajta jogot lábbal tipornak ott, ahol
áldozatokból lehet bűnösöket fabrikálni. És megfordítva, aminek
éppen a júliusi temetés kapcsán lehettünk szem- és fültanúi: a
vétkesből vétlent - a bűnből erényt. (OS)
1989. július 20., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|