|
|
 |
|
 |
Országgyűlés - visszhang - 2.
|
Budapest, 1989. január 11. szerda (MTI-AP/AFP/Reuter/DPA) - A legfontosabb nyugati hírügynökségek szerdán szinte egyhangúlag úgy fogalmaztak, hogy az egyesülési és gyülekezési jogról szóló törvények elfogadásával a magyar parlament - a kommunista Kelet-Európo történetében először - ,,kikövezte az utat,, egy többpártrendszer kialakulása számára.
,,Magyarország kikövezte az utat a kommunista hatóságok
ellenzéke számára szerdán, amikor a parlament a független pártok és
a nyilvános tüntetések engedélyezése mellett szavazott,, - ezekkel a
szavakkal vezette be tudósítását a Reuter hírügynökség, amely a
továbbiakban Kulcsár Kálmán igazságügyi minisztert idézi. A
miniszter a Reuternek úgy nyilatkozott, hogy ezek voltak az első
lépések a magyar politikai rendszer átalakítása felé, amely azt
jelenti, hogy a tekintélyelvű politikai rendszer átváltozik
pluralistává. Ugyanez a hírügynökség megszólaltatta Kőszegh
Ferencet, a Szabad Demokraták Szövetségének ,,szóvivői,,
minőségében. Eszerint a szervezet ,,óvatosan,, üdvözölte az új
törvényt, hiszen jobban szerette volna, ha az azonnal lehetővé tette
volna az ellenzéki pártok megalakítását.
A UPI - egyébként tárgyszerű - híradásában visszautalt arra,
hogy az elmúlt hetekben Grósz Károly többször kijelentette: a
pártnak nem áll szándékában másoknak átadni a hatalmat, ugyanakkor
kész tárgyalni mindenkivel, aki őszintén akarja a szocialista nemzet
javát.
A legtöbb hírügynökség - így az AP és a DPA - kifejtette, hogy a
kétnapos vitában a reformok gyorsaságának a kérdésében összecsaptak
egymással a nagyobbfokú pluralizmus hívei és az ,,ortodox,,
kommunisták. A nyugatnémet hírügynökség kiemelte: több felszólaló
követelte, hogy az egyesülési törvényből töröljék azt a passzust,
amely szerint a kommunisták pártja mellett létrehozandó új pártokról
egy külön törvény rendelkezzék. Az AFP Berecz János, Szentágothai
János és Puja Frigyes felszólalását külön is tömören ismertette. Az
AP szerint a képviselők a vita során ,,meggyőzték,, a kormányt, hogy
hozza előre a törvény beterjesztésének dátumát ahhoz az időponthoz
képest, amelyet a ,,kommunista hatóságok,, eredetileg szükségesnek
láttak.
A nyugat-berlini Der Tagesspiegel és a Berliner Morgenpost
szerdán ugyancsak beszámolt olvasóinak a vitáról. Idézték Kulcsár
Kálmánt, miszerint az egyesülési és gyülekezési szabadság alapvető
emberi jog, nem pedig az államtól kapott ajándék. +++
1989. január 11., szerda 20:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|