|
|
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (1. rész)
|
1989. január 24., kedd - A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága január 24-én, kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a politikai nyilvánosságról és a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a nyilvánosság kiteljesedése az utóbbi hónapokban egybeesett új társadalmi szervezetek, pártok, alternatív tömörülések jelentkezésével, amelyek természetes igénye, hogy véleményükkel megjelenjenek az országos nyilvánosság és a tömegtájékoztatás fórumain. Az MSZMP-nek is határozott törekvése és érdeke, hogy nyilvánosságot kapjanak az alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes nézetek.
A Politikai Bizottság megvitatta az MSZMP sajtópolitikájának elveiről és a pártsajtó fejlesztéséről szóló állásfoglalás-tervezetet, s e napirendhez kapcsolódva foglalkozott a Népszabadság helyzetéről, a lap feladatairól szóló jelentéssel, valamint a Társadalmi Szemle fejlesztési elképzeléseivel. A pártsajtó a politikai nyilvánosság kiteljesedésével erősödő versenyhelyzetbe kerül. Az MSZMP befolyását - az új tájékoztatási törvény alapján - az állami irányításban, illetve a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták munkája révén kívánja érvényesíteni. A Pollitikai Bizottság vitájában az a vélemény alakult ki, hogy a Társadalmi Szemlének mint a párt elméleti folyóiratának az elméleti jelleg megerősítésével kell elősegítenie a társadalmi, politikai, gazdasági útkeresést. A különböző elképzelések nyílt ütköztetésével, a fő folyamatok bemutatásával, azok következetes értékelésével, a múlt tapasztalatainak elmélyült elemzésével a szocializmus megújítását szolgálja a folyóirat. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 21:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (2. rész)
|
A testület a Népszabadság Szerkesztő Bizottságának jelentése alapján megállapította, hogy a Népszabadság az MSZMP központi lapjaként az elmúlt évtizedekben alapvetően betöltötte szerepét, a párt politikáját elkötelezetten, szakszerüen képviselte. Az országban történt változásokkal szoros összefüggésben azonban az utóbbi években a lap struktúrája megmerevedett, stílusa elnehezült. A Népszabadságnak a párt politikáját, céljait, értékrendjét következetesen képviselő, mindenkor vitakész, és a széles néprétegeket meggyőzni képes politikai tömeglappá kell válnia. A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyilvánossággal összefüggő mindkét előterjesztést a Központi Bizottság vitaanyagául javasolja. A testület szükségesnek tartja a párton belüli tájékoztatási rendszer megújítását, azt, hogy a párttagok és pártszervek, valamint a pártszervezetek folyamatosan tájékozottak legyenek az MSZMP testületeinek döntéseit megelőző elgondolásokról és a határozatokról. Ezért olyan belső tájékoztatási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a párt szervezeteinek és testületeinek hatékony müködését, és minden fontos pártpolitikai információt eljuttat az MSZMP valamennyi tagjához, vezető szerveihez. A Politikai Bizottság megvitatta a társadalmi szervezetek múlt évi nemzetközi tevékenységéről szóló tájékoztatót. Megállapította, hogy munkájukkal hozzájárultak a társadalmi és gazdasági kibontakozást célzó törekvéseink nemzetközi hátterének kedvező megteremtéséhez. További eredményes tevékenységük számára új feltételeket teremt az egyesülési törvény. A testületnek az az álláspontja, hogy az MSZMP, a kormány és a társadalmi szervezetek közötti kapcsolatokat a nemzetközi területen is új alapokra kell helyezni. A Politikai Bizottság az 1989-re tervezett felsőszintű tárgyalásokkal kapcsolatban megállapította, hogy - az ésszerű takarékosság jegyében, a kedvező nemzetközi feltételekre is alapozva - hazánknak továbbra is aktív, kezdeményező magatartást kell tanúsítania, amely elősegítheti az ország nemzetközi tekintélyének megőrzését, és hozzájárulhat Európa új arculatának kialakításához. (fol.yt.köv.)
1989. január 24., kedd 21:47
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (3. rész)
|
A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójáról beterjesztett javaslatot közbülső jelentésként fogadta el, s javasolja a soron következő központi bizottsági ülés napirendjére. Egyetértett azzal, hogy a Központi Bizottság ülése után kerüljön sor az érdekelt társadalmi, érdekképviseleti és tudományos szervezetek bevonásával széles körü vitára, s a KB ennek figyelembe vételével alakítsa ki a párt végleges agrárpolitikai koncepcióját. A párt 1989. évi költségvetéséről szóló előterjesztést a Politikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek összegét - az állami költségvetéssel együtt - 2 milliárd 667 millió forintban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió forintban állapította meg. A hiány 562 millió forint. Ezt önerőből kell ellensúlyozni. A pénzügyi helyzetre való tekintettel a pártszerveknek müködési és fenntartási kiadásaikat tovább kell mérsékelniük, - bevételeiket pedig növelniük, mégpedig a helyi lehetőségek jobb és eredményesebb hasznosításával, új vállalkozásokkal. A Politikai Bizottság foglalkozott az Uj Márciusi Front felhívásával kapcsolatos pártálláspont kialakításának szükségességével, s ugy döntött, hogy erre vonatkozó javaslatát a Központi Bizottság soron következő ülése elé terjeszti. A Politikai Bizottság a Központi Bizottság ülését február 20-21-ére hívta össze. A testület végül hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben is döntött. x x x (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 21:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (4. rész)
|
Még tartott a Politikai Bizottság ülése, amikor Kimmel Emil, a párt szóvivő-helyettese, Kovács Imre, a KB Gazdaság- és Szociálpolitikai Osztályának vezetője, valamint Farkas Gyula, a párt gazdálkodási osztályának alosztályvezetője tájékoztatta az újságírókat a napirenden szereplő témákról. Kimmel Emil elöjáróban elmondta: az országos pártértekezlet óta immár negyedik alkalommal tárgyalt a testület a nyilvánosság témaköréről, amelyről az átfogó viták, a kiérlelődő, vélemények megfogalmazása után a KB egy soron következő ülése elé készít előterjesztést. A Politikai Bizottság megállapította, hogy a politikai nyilvánosság fórumain a párt által elhatározott változások zajlanak, annak felismeréseként, hogy a politikai intézményrendszer demokratizálódásának nélkülözhetetlen feltétele a politikai nyilvánosság és a tájékoztatás reform értékű megújítása. A Politikai Bizottság foglalkozott a párt belső nyilvánosságának megújításával. Ennek kapcsán szó esett arról is, hogy az anyagi lehetőségektől függően meg kell szervezni a párt közvéleménykutató részlegét. Ezután Kovács Imre az agrárpolitikai koncepcióval kapcsolatos PB-vitáról adott tájékoztatót. Utalt arra, hogy a Központi Bizottság 1978 márciusában tárgyalta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetét. Az agrárpolitikában most megújulásra van szükség, ezért kerül most ismét a KB elé ez a kérdés. Emlékeztetett arra, hogy az MSZMP olyan helyzetet teremtett, amelyben a mezőgazdaság, illetve az élelmiszeripar fejlődése révén önmaga tudta kitermelni a parasztság boldogulásához szükséges anyagi alapokat. Elemezte az ágazat fejlődését, kiemelve a hetvenes évek eredményeit, közöttük az élelmiszer-export rendszeressé válását. Szólt arról, hogy az előterjesztés foglalkozik az agrárpolitikai gyakorlat hibáival is. Ezek következményeiként említette a tagok elidegenedését a szövetkezettől, a mezőgazdaság fejlesztésének aránytalanságait, s hogy a túlzott mennyiségi fejlesztéssel szemben kevesebb figyelmet szenteltek a minőségnek. Hozzátette: a hibás lépések nem kérdőjelezhetik meg az ágazat egészének pozitív fejlődését, de tanulságul szolgálhatnak abban a tekintetben, hogy a következőkben hogyan foglalkozzon a párt az agrárpolitikával, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar kérdéseivel. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 21:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (5. rész)
|
A Politikai Bizottság megerősítette, hogy az agrár-, ezen belül az élelmiszertermelés továbbra is stratégiai fontosságú lesz a magyar gazdaságban. Mindenekelőtt a hazai lakosság ellátása miatt továbbra is jó színvonalú, egyre inkább differenciált, az igényekhez alkalmazkodó ellátást kell biztosítani, s a versenyhelyzetet tudomásul véve törekedni kell az élelmiszer-exportőr pozíció megtartására is. Mindehhez nagyobb önállóságra, mozgástérre, többszektorúságra, az esélyegyenlőség biztosítására van szükség. Kovács Imre kifejtette meggyőződését, hogy a nagyüzemek döntő többsége a versenyhelyzetben is meg tud felelni a követelményeknek. Hozzátette: ahhoz, hogy az ágazat boldogulhasson, megfelelően kell alakítani a közgazdasági feltételrendszert. Szó volt az ülésen a mezőgazdaság kormányzati irányításáról és az érdekképviseletről is. Megállapították: a kormányzatnak olyan helyzetet kell teremtenie, hogy a termelő szervezetek alkalmazkodni tudjanak a piaci követelményekhez, az ágazatok részére azonos feltételeket kell biztosítani. Arra van szükség, hogy a TOT, a területi szövetségek, az ágazati szakszervezetek, a Gazdasági Kamara bizonyos testületei, amelyek egyaránt ellátnak érdekképviseleti feladatokat, markánsan képviseljék a tényleges érdekeket. Pártolni kell azokat a törekvéseket, amelyek új tipusú érdekképviseleti szervek, például egy mezőgazdasági kamara vagy az egy-egy ágazat érdekképviseletét ellátó, úgynevezett szakmai szövetségek létrehozását szorgalmazzák. A Politikai Bizottság úgy foglalt állást, hogy a koncepció-tervezetet a vitában elhangzottak szerint pontosítani kell, s első olvasatra a Központi Bizottság februári ülésén terjesztik elő. A párt vezető testülete nem szakmai részkérdésekben kíván állást foglalni, hanem egy agrárpolitika elveit hagyja jóvá, s felkéri a kormányzatot a konkrét agrárpolitika kidolgozására. Farkas Gyula arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a Politikai Bizottság elfogadta az MSZMP 1989. évi költségvetését. Felhívta a figyelmet arra, hogy ennek ismertetése mutatja: a párt e témáról is tájékoztatni kívánja a közvéleményt. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 22:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (6. rész)
|
Elhangzott, hogy nagy gondot okoz a párt kezelésében lévő ingatlanok fenntartására, felújítására, karbantartására fordítható összeg kényszerű csökkentése, e célra további 400-450 millió forintra lenne szükség. A pártlapok, folyóiratok előfizetőinek 20 százalékos lemorzsolódásával számoltak a költségvetés összeállításakor; esetleges további elvonások a párt vállalatait jövedelmezőség szempontjából nehéz helyzetbe hoznák. A különböző megszorítások váratlanul érték a társadalmi szervezeteket, s ennek oka elsősorban az előkészítés hiányában keresendő. A pénzügyi zavar elhárítása érdekében is a pártot egész tevékenységében önfenntartóvá kell tenni. Az újságírók mindhárom napirenddel kapcsolatban számos kérdést tettek fel. Az Új Márciusi Front nemrégiben nyilvánosságra került felhívásának sorsára vonatkozó kérdésre Kimmel Emil elmondta, hogy a Politikai Bizottság ezzel kapcsolatos javaslatát a Központi Bizottság - mint a felhívás címzettje - elé terjeszti, hiszen a párt nevében a válasz megfogalmazására csakis ez a testület jogosult. Az Agerpress román hírügynökség híradása nyomán elterjedt, hogy Grósz Károly és Nicolae Ceausescu között baráti üzenetváltás zajlott le. Az erre vonatkozó kérdésre Kimmel Emil elmondta: a magyar sajtó nagyon pontos információt adott a tényekről. Az európai szocialista országok szakszervezetei vezetőinek hétvégi budapesti találkozója keretében az MSZMP főtitkára vacsorán találkozott a nyolc szakszervezeti vezetővel. Grósz Károly pohárköszöntőjében arra kérte a jelenlévőket, hogy adják át jókívánságait pártjaik vezetőinek. Az agrárpolitikai koncepció kidolgozásának módszere iránt érdeklődő kérdésre Kovács Imre elmondta, hogy kikérték a Veres Péter Társaság és a Magyar Demokrata Fórum vezetőségének véleményét is, amely sok tekintetben megegyezett az MSZMP elképzeléseivel. (folyt.köv.)
1989. január 24., kedd 22:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (7. rész)
|
Egyetértés volt abban, hogy versenyhelyzetre, többszektorúságra van szükség, oldani kell a monopolhelyzeteket, s a szövetkezetben a formagazdagságot kell előtérbe helyezni. A Veres Péter Társaság szükségesnek tartja, hogy a parasztság politikai érdekvédelmére létesüljön egy parasztpárt, vagy hogy a vertikális integráció kiépítésével minden élelmiszeripari és kereskedelmi tevékenységet felülről kezdeményezve, a mezőgazdasági üzemekbe kell integrálni. Ezzel szemben a párt úgy foglal állást, hogy szükség van az integrációra, de ezt elsősorban önszerveződés útján, az érdekeltség megteremtésével kell létrehozni, mert éppen ez múltunk egyik tanulsága, hogy amikor akár a politika, akár a kormányzat beavatkozott a gazdasági folyamatokba, az rendszerint nem sikerült. Kimaradtak olyan javaslatok is a koncepcióból, miszerint a nagyüzemi gazdálkodás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, tehát nincs létjogosultsága, s egy farm-modellre célszerű átállni. A párt tisztségviselői, apparátusának, intézményeinek vezető munkatársai különböző fórumokon párbeszédet folytatnak az alternatív szervezetek képviselőivel - hangzott a válasz arra a kérdésre, hogy folytat-e az MSZMP hivatalos tárgyalásokat a különböző szerveződések képviselőivel. A szóvivő helyettese arról is tájékoztatta az újságírókat - a Reform című lap sajtóbotrányához kapcsolódóan -, hogy a testület megfogalmazta: a jogi garanciák, jogi feltételek megteremtésénél mindenképpen ki kell térni az állampolgárok védelmére is akkor, amikor egyes állampolgárok hitelének rontásáról, a sajtóban történő lejáratásáról van szó. Több hozzászólásban fölmerült egy etikusabb újságszerkesztési és újságírói magatartás iránti igény is. A párt gazdálkodására vonatkozó kérdésekre Farkas Gyula válaszában a takarékossági, költségcsökkentő intézkedések között említette a különböző szervek létszámcsökkentéséből adódó összegeket, s a párt tulajdonában lévő különböző ingatlanok más célú hasznosítását. Ez utóbbival kapcsolatban elmondta, hogy az ingatlanok értéke 7.4 milliárd forint, ezek fenntartására, felújítására évi 450 millió forintot kell fordítani. A vállalkozások közé tartozhat az üdülők bérbeadása. Elhangzott az is, hogy az állami költségvetés 260-270 millió forintot von el a pártvállalatoktól, amelyek közül a Kossuth Könyvkiadó viszont változatlanul támogatást kap a párttól. (MTI)
1989. január 24., kedd 22:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"Gyors jelentés a hullámhosszak állapotáról, abban a reményben,hogy valami történik is ennek a lehetetlen helyzetnek a megszüntetésére, ami most már napok, vagy hetek óta igy van, de legalább is mióta a nyári időszámítást bevezették.Tehát 6 és 7 között a kizárólag a 4l-es hullámhosszon lehet hallani, tehát sem a 49, sem a 31, sem a 25 méteres hullámhossz nem működik. Egyszerűen nem hallani sem jól, sem rosszul. Azután 7 óra előtt nem 5 perccel, hanem 10 perccel kikapcsolják a 41-est, addigra már a 31-es annyira felerősödik, hogy valamennyire lehetett hallani. Most kizárólag az működik. Ugyanis visszacsavarva 7 óra után a 41-és hullámhosszra azt kell tapasztalni, hogy egyáltalán nem szól."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|