Rendszerváltás és az MTI

	Hajdú-Bihar megyei visszaélések
------------------------------- München, 1990. szeptember 9. (SZER, Földközelben) - Tudósítónk Széles Tamás: - Kiáltványt intézett a Független Kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei intézőbizottsága polgártásainkhoz falun és városon. Idézem a kiáltvány szövegét: az utóbbi hetek politikai küzdelmeinek központi kérdése a (...). Ebben a küzdelemben minden korábbi kapcsolatukat összeharácsolt óriási pénzösszegeik egy részét is bevetve hihetlen támadásokat intéznek a Független Kisgazdapárt és az általa képviselt jogos földtulajdon-várományosok milliói ellen, a különböző nagyüzemi vezetők érdekképviseletét felvállaló érdekvédelmi szervezetek, a TOT utódja, az Agrárszövetség. Mik voltak tulajdonképpen ezek a támadások - kérdezem Szabó Sándort, a Független Kisgazdapárt Hajdú-Bihar megyei szervezetének főtitkárát? - Egyik támadássorozat az a napi sajtóból zúdult ránk, itt Hajdú-Biharban a Hajdú-Bihari Naplóból. Ahol a mi írásainkat rendre elhallgatják, nem jelentetik meg. Ez csak az egyik része a támadásnak. A veszélyesebb, amelyek a településeken szinte kivétel nélkül érik azokat a tagjainkat, akik a a Kisgazdapárt tagjai, vagy pedig szimpatizánsai, akik földigénylő lapot juttattak el a termelő-szövetkezetekhez földjussuk visszaigényléseire. Ezeket az embereket azzal fenyegetik, ha már nyugdíjaskorúak - termelőszövetkezeti nyugdíjasok -, hogy nyugdíjukat elvesztik, ha a földet kiveszik, ha pedig még nyugdíj előtt állnak azzal fenyegetik, hogy szolgálati idejüket elvesztik és csak akkor kapnak nyugdíjat a csökkentett szolgálati idejükre, hogyha más állami munkahelyen szolgálatba lépnek. - Van valamilyen jogi alapja a szövetkezetek vezetőinek, hogy ilyen fenyegetésekkel próbálják benntartani tagjaikat a szövetkezetben? (folyt.) 1990. szeptember 9., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Hajdú-Bihar megyei visszaélések - 1. folyt.
- Természetesen semmi jogi alapja nincs. Könnyű belátni, hogy ezek a jogok munkával szerzett jogok, tehát ezt senki tőlük el nem veheti. Egyszerűen ezzel akarják hátráltatni azt a folyamatot, amit mi szeretnénk elindítani abban az irányban, hogy a föld, az egyik legnagyobb magyar nemzeti kincs, minél nagyobb arányban a leghatékonyabban müködő tulajdonforma, a magántulajdon irányában induljon el az átalakítási folyamat. Hiszen tudjuk azt, hogy a hatalom mindig azé, akié a tulajdon. Tehát hogyha mi ezt leosztjuk a tulajdont, leosztjuk vele a hatalmat is sok-sok embernek, ezzel szabadságot, személyes függetlenséget is osztunk vissza. - Mely településeken tapasztalták ezt a fenyegetést? - A határmenti községekben különösen erős a nyomás, de szinte alig tudnék kiemelni olyan települést Hajdú-Biharban, amelyikben ne próbálkoznának valamilyen törvénytelen fenyegetéssel. - Megijednek a tagok? - A legkövetkezetesebbek, a legelszántabbak, akik a Kisgazdapárt zászlóbontása óta köztünk vannak, azok természetesen nem ijednek meg. Vannak azonban olyanok is, akikhez, mint mondtam, nem jutott még el a szavunk. Különösen a termelőszövetkezeti kis nyugdíjasok széles köréről van szó. Őket könnyen meg tudják félemlíteni, hiszen azt a kis háztájit, kevéske nyugdíjat elvesztik, gyakorlatilag a létfeltételüket vesztik el. Hiszen ezek az emberek már nem tudnak dolgozni. Idős, 70 év körüli, vagy azt meghaladó korú emberek. Valami borzasztó köreikben a félelem. Sokan még a fiaikat, lányaikat is lebeszélik arról, hogy a jussukat visszaszerezzék, mondván, hogy akkor az apjuktól veszik el a nyugdíjat, a megélhetési lehetőséget. Borzasztóan embertelen és aljas módszer. De úgy látszik, hogy a termelőszövetekezetek jelenlegi vezetőinek, akik meglehetősen jól élnek ma is, bármilyen gazdasági teljesítményt is produkálnak a termelőszövetkezetben, ez is megéri, hogy ilyen aljas módszerekhez folyamodjanak. (folyt.) 1990. szeptember 9., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Hajdú-Bihar megyei visszaélések - 2. folyt.
- Végeredményben kevés eszközünk van. Próbálunk a sajtóban, illetve a Hajdú-Bihar megyében egyedül a Napló az, amelyik eljut a falvakba is. Vannak ezenkívül a taggyűlések, körzeti és nagygyűlések, ahol már több száz ember, sokszor 1000-1500 ember előtt mondhatjuk el a véleményünket, nyilván ez a leghatékonyabb módszer, ami a rendelkezésünkre áll. Hiszen ez a több száz ember láncszerűen továbbadva az egész megyébe azért eljuttatja a véleményünket. - Mit tudnak tenni a szövetkezeti tagok, hiszen több helyről már érkezett hír, hogy bizony vezetőválság van, illetve pontosan a tagok azok, akik kezdeményezik a vezetők lemondását. - Egy termelési rendszer válsága csúcsosodik ki. Néhány rendkívüli esettől eltekintve van vezetői válság is, termelési válság is. Ezeknek az embereknek - ennek ellenére - többsége azért jól képzett agrárszakember, mégis ragaszkodik azokhoz az anyagi előnyökhöz, amelyhez így hozzájutottak az elmúlt évtizedekben és mindent megtesz azért, hogy a helyén maradon. Mi nem a szövetkezetek ellen vagyunk, ahol a tagságnak nincs tulajdonosi jogosítványa, azt egy ember gyakorolja és szinte középkori hűbérurakhoz hasonló hatalmat alakítottak ki ezek az emberek, élet-halál urai a kis községekben, településeken szövetkezeteikben. Utcára tehetnek embereket minden indoklás nélkül. +++ 1990. szeptember 9., vasárnap
Vissza » A hírhez kapcsolódik »