Rendszerváltás és az MTI

	Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülése (1. rész)
1990. július 18., szerda - Kényszerű napirendipont-cserével kezdte szerdai ülését az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottsága. A testület - amely korábban már megismerkedett a nemzetiségi szervezetek véleményével az ombudsman intézményének felállításáról - úgy döntött: az etnikai csoportok képviselőit is meghallgatja, hogy közvetlenül tájékozódjon álláspontjukról. Ezek sorában invitálta meg ülésére a Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártjának, valamint az Újmagyarok Igazság Pártjának vezetőit. Közülük azonban csupán az utóbbi élt a lehetőséggel, ő is mintegy másfél órás késéssel érkezett a Parlamentbe. Ezért a bizottság a másodikként jelzett napirendi pontot, az önkormányzati törvény kisebbségeket érintő pontjaival kapcsolatban született módosító indítványokat vitatta meg - csaknem négy órán keresztül. A napirend előtt Kálmán Attila (MDF) képviselő beszámolt a bizottság 12 tagjának a menekülttáborokban tett látogatásáról. A tapasztalatokról szólva kiemelte: nehéz különbséget tenni az országukból indokoltan menekültek s a kalandvágyból érkezők között. A képviselő - utalva a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének a Magyar Országgyűléshez eljuttatott felhívására, amelyben kérik, hogy az vizsgálja felül, s módosítsa a nemzetiségiek parlamenti képviseletével kapcsolatban hozott korábbi döntését - felvetette: a bizottság hívja meg a romániai szervezet küldötteit a nemzetiségiek országgyűlési képviseletének megismertetése céljából, személyes tapasztalatszerzésre. Ugyanakkor felajánlotta, hogy hétvégi szabadnapjain felkeresi az öt szomszédos országot, s bemutatja az ombudsman intézményét az ottani magyar szervezetek vezetőinek. Ez egyben lehetőséget nyújtana arra is, hogy tájékozódjon az ott élő magyarok helyzetéről. A testület mindkét indítványt elfogadta. Az ülés hátralévő részében kapott szót Horváth Albert, az Újmagyarok (újabb elnevezése szerint Magyar Cigányok) Igazság Pártjának elnöke, aki bemutatta a magyar cigányok érdekképviseletére létrejött szervezetet. Hangsúlyozta, hogy bár pártjának 15 ezer tagja van, a Magyarországon élő mintegy milliónyi cigány több mint 7O százalékának nevében mondhatja: a cigányok nem kívánnak nemzetiséget alkotni, az önkormányzatban való részvételük biztosítását azonban fontosnak tartják. (folyt.köv.) 1990. július 18., szerda 17:29
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottság ülése (2. rész)
Bekapcsolódásuk jelentősen hozzájárulna az etnikumhoz tartozók társadalmi beilleszkedéséhez - vélekedett az elnök, majd azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz: segítse elő, hogy azokon a településeken, ahol legalább tíz cigány család él, képviselőjük, olyan személy, aki jól ismeri a cigányok életvitelét, bekerülhessen a helyi önkormányzatba. Horváth Albert egy képviselői kérdésre válaszolva kifejtette pártjának véleményét, amely szerint a mostani cigány származású képviselők - akik a Phralipe Független Cigányszervezet, illetve az SZDSZ tagjai - nem alkalmasak arra, hogy a T. Házban képviseljék a cigányságot. Fodor Gábor elnök az idő előrehaladottságára tekintettel berekesztette a vitát, ám biztosította a bemutatkozó pártvezetőt, hogy pártjának problémáit bármikor meghallgatja a bizottság. (MTI) 1990. július 18., szerda 17:31
Vissza » A hírhez kapcsolódik »