Rendszerváltás és az MTI

	Bethlen István londoni sajtóértekezlete (1.rész)
Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: London, 1990. július 16. hétfő (MTI-tud) - A brit tőkerészvétel a magyar gazdaságban alacsonyabb, mint a svájci - állapította meg hétfőn Londonban tartott sajtóértekezletén Bethlen István országgyűlési képviselő, a parlament privatizációs, gazdasági és pénzügyi bizottságának elnöke. A Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagja a brit és a nemzetközi sajtó képviselőinek adott tájékoztatójában nagy nyomatékkal hangsúlyozta, hogy a kommunista rendszertől örökölt súlyos adósággal és rendkívül nehéz gazdasági problémákkal a fiatal magyar demokrácia csak külföldi segítséggel és igen jelentős arányú nyugati tőkebekapcsolódással tud megbirkózni. Bevezetőben rámutatott, hogy Magyarország a legkedvezőbb feltételeket nyújtja a külföldi beruházóknak és a szabad választásokból kikerült demokratikus intézményrendszere most már nemcsak gazdasági, hanem a hosszú távú beruházásokhoz nélkülözhetetlen politikai biztosítékkal is szolgálhat a külföldi befektetőknek. Kiemelte: a mai magyar politikai közélet egyedülálló abban a tekintetben, hogy az Országgyűlés hat demokratikus pártja - az MSZP-t is beleértve - egyetért a gazdaság- és pénzpolitika két alapkérdésében, nevezetesen abban, hogy az országnak gazdasági újjászületéséhez szabad, jól működő piacgazdaságra és átfogó privatizációs program végrehajtására van szüksége. Az MTI londoni tudósítójanak kérdésére válaszolva megerősítette, hogy a külföldi tőkerészvétel aránya a magyar iparban még nem éri el az egy százalékot sem és a brit részesedés - mint hangsúlyozta - ,,sajnos ennek is csak töredéke, alacsonyabb, mint Svájc részaránya,,. Örömét fejezte ki, hogy Németország, Japán, Ausztria, Dél-Korea és Svédország részéről igen jelentős az érdeklődés. Hangsúlyozta: a magyar kormány az eddiginél lényegesen nagyobb arányú bekapcsolódást remél Nagy-Britanniától és az Egyesült Államoktól is. Arra a kérdésre, hogy mi véleménye a közép-európai német befolyás növekedéséről (ami egy most nyilvánosságra került bizalmas dokumentum szerint erősen aggasztja a brit kormányköröket), Bethlen István így válaszolt: (folyt.) 1990. július 16., hétfő 19:02
Vissza »

	Bethlen István londoni sajtóértekezlete (2. rész)
- Tudom, hogy ez a kérdés erős érzelmeket vált ki Nagy-Britanniában, s nem lenne ildomos ennek brit megítéléséről nyilatkoznom. Magyar nézőpontból mi nagyon örülünk, hogy hozzájárulhattunk a német egyesítés előmozdításához. Nekünk nincs problémánk Németorszáágal és a német befolyással. Úgy gondoljuk, hogy az egyesülő Németország NATO-tagsága a legjobb megoldás Európa biztonsága szempontjából. Számunkra elképzelhetetlen, hogy az Európai Közösségek szerves részét alkotó Németország uralkodhatna Európán, akár gazdasági, akár politikai tekintetben. Ami bennünket illet, hálásak vagyunk Németországnak az általa nyújtott nagyon jelentős és gyors segítségért. Örülünk az erőteljes német beruházási részvételnek és még többet szeretnénk belőle. Ami pedig a gazdasági befolyás ellensúlyozását illeti, ennek a legjobb és kölcsönösen hasznos módja az lenne, ha más nyugat-európai országok, köztük Nagy-Britannia, az eddiginél nagyobb mértékben bekapcsolódna a közép-európai gazdasági újjáépítésbe. Douglas Hurd brit külügyminiszter vasárnapi tv-nyilatkozatával kapcsolatban feltett kérdésre válaszolva Bethlen István kifejtette, hogy ami az EGK-tagságra való ,,teljes alkalmasságot,, illeti, talán nem volt száz százalékig reális az a remény, hogy Magyarország csatlakozására már 1992-ben sor kerülhet. ,,Ámde - hangsúlyozta - teljesen reálisnak tartjuk, hogy ez legkésőbb 1995-ig megvalósulhat. Meggyőződésünk szerint teljes alkalmasságunk nem lesz kétségbevonható: működő demokráciánk van, erős kormánnyal, amely erős ellenzék ellenőrzése alatt tevékenykedik... Magyarország minden fenntartás nélkül elfogadja az EGK működési szabályait, és teljes értékű partnerként kíván résztvenni Európa egyesítésében,,. - Ami Magyarország esetleges NATO-tagságát illeti, ez a kérdés nincs napirenden. Jelenleg a legfontosabb kérdés a szovjet csapatok távozása határidőn belül. Bizonyosak vagyunk abban, hogy a szovjet csapatok távozása után kölcsönösen nagyon hasznos új politikai és gazdasági kapcsolatok fognak kialakulni a Szovjetunióval. Mi nemcsak a Nyugat felé orientálódunk, fontosak számunkra a jó gazdasági kapcsolatok a Szovjetunióval is. A brit külügyminiszternek egy kelet-közép-európai országokból álló ,,el nem kötelezett semleges zónára,, vonatkozó megjegyzésére reagálva, a magyar politikus kijelentette: (folyt.) 1990. július 16., hétfő 19:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Bethlen István londoni sajtóértekezlete (3.rész)
- A NATO-tagság kérdésében az igen vagy nem problémája Magyarország számára csak a szovjet csapatok távozása után vetődik fel, talán két év múlva. Nem örülünk túlságosan egy új cordon sanitaire (védőövezet) gondolatának. Még nagyon jól emlékszünk az első világháború utáni békerendezésnek arra az elképzelésére, hogy a kisantant egyes államaiból ,,védőövezetet,, alkossanak Oroszország és Németország között. Emlékszünk a második világháborúhoz vezető következményekre is. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy egy új cordon sanitaire hasznos lenne Európa biztonságára nézve.+++ 1990. július 16., hétfő 19:13
Vissza » A hírhez kapcsolódik »