Rendszerváltás és az MTI

	Sajtószemle
London, 1990. július 12. (BBC, kora reggeli híradás) Minden ma reggeli napilap alapos vizsgálat alá teszi, hogy végülis mit sikerült elérni a világ hét legfejlettebb ipari országa vezetőinek a houstoni csúcstalálkozón. Az Independent címoldalas írása szerint a csúcstalálkozó azzal, hogy kompromisszumos nyilatkozatot fogadott el a mezőgazdasági szankciók ügyében megtisztította az utat a 90-es években valószinűleg bekövetkező kereskedelmi fellendülés előtt. De ennek ellenére még mindig bizonytalan, hogy ez elvezet-e az Egyesült Államok és az Európai Közösség közötti vita végéhez, ami akadályozza a haladást az átfogó kereskedelmi reformok ügyében. A Financial Times álláspontja szerint ez a kompromisszum el kell, hogy vezessen a kialakult patthelyzet megoldásához. A Daily Telegraph pedig azt írja, a megegyezésnek messzemenő kihatása lehet az európai mezőgazdaságra nézve s végül olcsóbb árakhoz vezethet Nagy-Britanniában. A Times ugyanakkor megjegyzi, jóllehet a záró kommüniké most első ízben kötelezi az Európai Közösséget a mezőgazdasági szubvenciók csökkentésére, de ennek ellenére nem szab meg arra kifejezett időrendet. A Guardian szerint a nyugati országok első, úgymond hideg háború utáni csúcstalálkozója anélkül ért véget, hogy meggyőző egység mutatkozna a legfontosabb kérdésekben. Vezércikkben is visszatér a csúcstalálkozóra a Guardian s ebben azt írja, Kohl kancellár most már tetszése szerint cselekedhet Moszkva megsegítésében és azonnali nyugatnémet segítséget felajánlva utazhat a szovjet fővárosba, sőt még további anyagi segítséget is igérhet 1991-re. A Scotsman nézete szerint a houstoni csúcstalálkozó résztvevői kiszámított kockázatot vállaltak Gorbacsov elnökkel szemben, amikor úgy döntöttek, hogy a Szovjetunió szükségleteit felmérő jelentés elkészültéig elhalasztják bárminemű pénzügyi segély folyósítását Moszkvának. Egyelőre tehát Gorbacsovnak magának kell folytatnia a küzdelmet. A szovjet vezetőt lekötő legégetőbb problémákról is nagy terjedelemben számolnak be a brit napilapok. (folyt.) 1990. július 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Sajtószemle 2/1. folyt.
A Guardian címoldalán fényképes beszámolót közöl a tegnapi egynapos sztrájkot követendő taktikát megvitató nyugat-szibériai bányászokról. A lap szerint Szovjetuniószerte több ezer felháborodott bányász szüntette be a munkát azzal vádolva a kormányt, hogy az nem tartotta be az életkörülményeik megjavítására tett korábbi igéreteit. Az Independent szavaival élve ismét előtérbe hozta a sztrájk az óriási gazdasági és társadalmi válság tényét. A Financial Times ugyanakkor címoldalán fényképet közöl Ligacsovról, amint a lap által a konzervatívok zászlóvivőjének nevezett politikus felszólal a szovjet pártkogresszus tegnapi ülésén. A lap szerint Ligacsovnak a pártfőtitkárhelyettesi posztért való indulása azzal fenyegetett, hogy a politikus kiváltja a párt végső szétszakadását. A Times jelentése pedig arról számol be, hogy Gorbacsov pályafutásának legkeményebb politikai csatáját vívta tegnap este, amikor igyekezett megakadályozni Ligacsov pártfőtitkárhelyettessé való megválasztását. A Times úgy véli, hogy Gorbacsov alábecsülte Ligacsov támogatóinak erejét. E jelentésekkel kapcsolatban azonban meg kell jegyezni, hogy a lapok korai kiadásába még nem kerülhetett be a híreikben is hallott TASSZ jelentés miszerint úgy tünik, hogy a Gorbacsov által támogatott Vlagyimir Ivaskot választották meg a pártfőtitkárhelyettesi tisztre. A ma reggeli brit sajtó emellett beszámol az albán menekültügy legújabb fejleményéről is. A Daily Telegraph jelenti, hogy az olasz külügyminisztérium közlése szerint a tiranai nyugati követségeken tartózkodó körül-belül 5000 albán menekült ma várhatóan három komphajó fedélzetén elhagyhatja Albániát. Ugyanakkor több másik lap mellet az Independent arról is tudósít, hogy tegnap Havannában 7 újabb kubai keresett menedéket a csehszlovák nagykövetségen, ahol immár 14 kubai menekült tartózkodik. A kubai hatóságok az albániai helyzet megismétlődését megelőző lépésként közölték a havannai követségek illetékeseivel, hogy Kuba nem hajlandó nyomás alatt tárgyalni és saját állampolgáraival folytatandó tárgyalásai során nem veszi igénybe a külföldi követségek közvetítését. +++ 1990. július 12., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »