Rendszerváltás és az MTI

	Pártok csúcstalálkozója a Parlamentben (3. rész)
Több párt képviselője kérte a kormányfőt, hogy tisztázza a Duna-gate ügy kapcsán pénteken mondott országgyűlési felszólalásában említett ,,MSZMP-puccsterv,, hátterét. Amennyiben az eset komoly volt, miért maradt el a büntetőjogi felelősségrevonás - tudakolták. A pártok által feltett kérdésekre először Németh Miklós válaszolt. A jelenlegi parlament még hátralévő munkájával kapcsolatban elmondta: a kormány a március 14-i ülésszakra csupán két törvényjavaslatot kíván beterjeszteni: az 1945 és 1963 között törvénytelenül elítéltek rehabilitációjáról szóló, valamint az egyházi ingatlanok elidegenítési tilalmáról szóló törvényjavaslatokat. A szovjet csapatok teljes kivonását illetően kijelentette: a magyar kormány két éve intenzív tárgyalásokat folytat a szovjet kormánnyal a csapatok végleges kivonásáról, s jelenleg is mindent megtesz a lehető legkorábbi csapatkivonás érdekében. Mint mondotta, az Országgyűléstől februárban kapott felhatalmazás alapján a kormánynak kötelessége e tárgyalások folytatása, illetve lezárása. A szerződésnek mindössze egyetlen pontja vitatott: a szovjet fél szerint a harci egységeket 1991. június 30-ig, a technikát és egyéb anyagokat 1991. augusztus 31-ig vonják ki teljes egészében hazánk területéről. A magyar kormány pedig azt az álláspontot képviseli, hogy a teljes kivonásnak 1991. június 30-ig be kell fejeződnie. A kormányfő úgy vélte: amennyiben a választások után hivatalba lépő kormányra bíznák a megállapodás megkötését, valószínűleg az sem tudna a jelenleginél közelebbi időpontban megegyezni. Mindenekelőtt azért, mert az új kormánynak először a programját kell az Országgyűlés elé terjeszteni, s számos olyan kérdés is szerepel majd az asztalán, amelyet a jelenlegi Minisztertanács sürgős teendőként ,,hagy,, utódjára. Németh Miklós reagált a nagy visszhangot keltett pénteki országgyűlési felszólalásával kapcsolatos megjegyzésekre is. E fórum előtt is megismételte: a sajtó által puccskísérletnek keresztelt szervezkedés elhalt, nem voltak olyan tárgyi bizonyítékok, konkrétumok amelyek alapján ügyészségi eljárást lehetett volna indítani. Ezért úgy döntött - mivel a ,,szervezkedés,, nem veszélyeztette a békés átmenetet -, nem kelt pánikot a terv nyilvánosságra hozásával. Az Országgyűlés előtt most azért tett említést mégis az esetről, hogy példával is illusztrálja: a titkosszolgálat az átmenet békés jellegének megőrzése érdekében működött, s egy ilyen szervezet sajátos eszközeire, szakembereire igenis szükség van. (folyt.köv.) 1990. március 5., hétfő 21:05
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »