|
|
|
|
A brit külügyminiszter programja
|
1990. február 28., szerda - Douglas Hurd, Nagy-Britannia és
Észak-Írország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban
tartózkodó külügyminisztere szerda reggel megkezdte magyarországi
tárgyalásait. A brit diplomácia vezetője elsőként vendéglátójával,
Horn Gyula külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz a
Külügyminisztériumban. A látogatás programjának megfelelően Douglas
Hurd-öt fogadja Szűrös Mátyás, ideiglenes köztársasági elnök, majd
Németh Miklós kormányfő. A brit külügyek irányítója délután
találkozik a Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták
Szövetsége vezetőivel.
X X X
Douglas Hurd magyarországi látogatása legfőbb célja, hogy a brit külügyminiszter személyes tapasztalatokat szerezzen a szabad választásokra készülő ország belpolitikai helyzetéről. Erről kedd este, közvetlenül megérkezése után maga Douglas Hurd tájékoztatta a magyar és a brit sajtó képviselőit a repülőtéren rögtönzött sajtókonferencián. Kiemelte, hogy Nagy-Britannia a viharos gyorsaságú kelet-európai változások űttörőjeként tekint Magyarországra. Elmondta azt is, hogy a szigetország fel szeretné mérni, a jövőben is miként ösztönözhetné, támogathatná a leghatékonyabban a reformfolyamatot. Ami a hazai álláspontot illeti, az előzetes értesülések szerint Douglas Hurd magyar tárgyalópartnerei mindenekelőtt arra szeretnék rábírni a brit kormányt, hogy bizalomerősítő nyilatkozataival magyarországi befektetésekre bátorítsa a brit magántőkét. Magyar szempontból a megbeszélések további fontos témája a brit bankok aktivizálása. Magyarország azt szeretné ugyanis, ha a tőkeerős szigetországi pénzintézetek tevékenyebben vennének részt hazánk hiteligényeinek kielégítésében.
A kétoldalú együttműködés áttekintése mellett a nemzetközi helyzet megvitatása is szerepel Douglas Hurd tárgyalásainak napirendjén. A brit külügyminiszter repülőtéri mini-sajtókonferenciáján elsősorban a német egység kérdésében vallott nézetek összevetését, és a kelet-európai reformfolyamat értékelését jelölte meg a nemzetközi helyzettel kapcsolatos legérdekesebb vitapontoknak. (MTI)
1990. február 28., szerda 10:36
|
Vissza »
|
|
A brit külügyminiszter programja (1.rész)
|
1990. február 28., szerda - Douglas Hurd, Nagy-Britannia és
Észak-Írország Egyesült Királyság hivatalos látogatáson hazánkban
tartózkodó külügyminisztere szerdán megbeszélést folytatott magyar
politikai vezetőkkel.
A brit diplomácia irányítója elsőként vendéglátójával, Horn Gyula külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz a Külügyminisztériumban.
A magyar-brit együttműködés alakulását áttekintve Horn Gyula megelégedéssel állapította meg, hogy igen intenzívek a kétoldalú kontaktusok, s továbbfejlesztésükre is jó lehetőségek kínálkoznak. Horn Gyula ennek kapcsán hangoztatta azt is, hogy a magyar kormányt eddig sem pártpolitikai célok vezérelték a kapcsolatok bővítésében, hanem az ország hosszú távú érdekeit tartotta szem előtt. Ennek megfelelően Magyarország a jövőben is számít a brit támogatásra reformtörekvéseinek valóraváltásában. Erre annál is inkább nagy szükség lesz, mivel a politikai rendszerváltást még sikerült jobbára belső erőforrásokra támaszkodva végrehajtani, ám az elmúlt négy évtized következményeinek felszámolása a gazdaságban, és a kultúra területén belső erőforrásokból már megoldhatatlan, ahhoz nyugati támogatást kell igénybevennünk.
Magyar részről azt szorgalmazzák, hogy Nagy-Britannia kormánya vállaljon aktívabb szerepet a magyar átalakulási törekvések támogatásában. A kormányzat mindenekelőtt azzal segíthetne, ha a magyar törekvésekben rejlő nagy lehetőségeket ecsetelve befektetésekre, gazdasági szerepvállalásra ösztönözné a szigetországbéli bankokat, vállalatokat. Magyarország kéri azt is, hogy Nagy-Britannia a maga eszközeivel segítse elő hazánk és a Nemzetközi Valutaalap megállapodásának mielőbbi nyélbeütését. (A szakértői szintű tárgyalások befejeztével a hitelszerződés ügye végleges döntésre hamarosan az IMF igazgatótanácsa elé kerül.) A mielőbbi döntés Magyarország számára igen fontos lenne, hiszen hazánk egyéb pénzügyi lehetőségei jórészt az IMF-fel kötendő megállapodástól függnek. Horn Gyula nehezményezte, hogy nem történt előrelépés a COCOM-előírások enyhítése ügyében, holott Magyarország kész garanciát vállalni a COCOM-hatáskörébe tartozó termékek ellenőrzéséről.
Az elmondottakra reagálva Douglas Hurd azzal az elvi megállapítással kezdte válaszát, hogy Nagy-Britannia nagy elismeréssel követi a Kelet-Európában, s ezen belül is a Magyarországon zajló reformfolyamatokat. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 14:26
|
Vissza »
|
|
A brit külügyminiszter programja (2. rész)
|
Kormánya azt reméli, hogy a szabad választások után is folytatódik a magyarországi átalakulás. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztési lehetőségeit áttekintve elmondta, hogy Nagy-Britannia egy 25 millió fontos know-how-alap felállítását határozta el Magyarország számára. Az alap az április 1-jétől kezdődő új pénzügyi évtől fogva öt éven át nyújtana vissza nem térítendő kölcsönöket a piacgazdasági ismeretek, a menedzsment elsajátításának támogatására és az iparszerkezet átalakítására. Ami a COCOM-előírásokat illeti, Douglas Hurd elismerte, hogy lassan halad a COCOM-szigor enyhítése. Mindazonáltal már májusban várható, hogy a beharangozott enyhítések ügyében végre hivatalos döntés születik. Az előírások enyhítése várható a szerszámgépek, a számítógépek és a távközlés területén. Emellett a magyar kérelmek elbírálásának procedúráját is jelentősen meggyorsítják. Douglas Hurd kedvezően reagált tárgyalópartnerének arra a kérésére, hogy a brit kormány járjon közben a hongkongi adminisztrációnál a magyar kapcsolatok szorosabbra fűzése érdekében. Magyarország ugyanis nyitni szeretne Hongkong irányában, s ezért arra törekszik, hogy megkönnyítsék a magyar üzletemberek beutazását a távol-keleti üzleti paradicsomba.
A brit külügyminiszter közölte azt is, hogy kormánya az új pénzügyi évben 5 millió fontot folyósít a nemzetközi Pető intézet felállítására, s további 5 millió font összegyűjtését is vállalja erre a célra, nem kormányzati forrásokból.
Szóba került a tárgyalásokon a vízumkönnyítések ügye is. Horn Gyula úgy vélekedett, hogy az idő már meghaladta az európai államok közötti, jelenlegi időigényes, sok költséggel járó vízumgyakorlatot. A külügyminiszter utalt arra, hogy Olaszország például már döntött a vízumkényszer megszüntetéséről Magyarország irányában, s az NSZK is hasonló lépést fontolgat. Douglas Hurd ezzel szemben arról beszélt, hogy a brit vízumgyakorlat világszerte egységes mércét használ: 20 fontot kérnek a vízumokért, amelyeket általában 14 munkanap alatt vehetnek kézhez az igénylők.
A nemzetközi kérdéseket áttekintve Douglas Hurd elsősorban is bővebb felvilágosítást kért vendéglátójának arról a minapi fejtegetéséről, miszerint Magyarország távlatilag a NATO politikai szervezetének tagjává válhat. Horn Gyula hangsúlyozta, hogy a felvetés egy tudományos tanácskozáson hangzott el, így azt saját álláspontját kifejező, a távlatokat elemző elméleti fejtegetésnek kell tekinteni. Semmi esetre sincs szó arról, hogy valamiféle hivatalos döntést ismertetett volna. (folyt. köv.)
1990. február 28., szerda 15:56
|
Vissza »
|
|
A brit külügyminiszter programja (3. rész)
|
A gondolatmenet abból indul ki, hogy Magyarország a II. világháború talán legtöbbet szenvedett vesztese. A világégés után született rendezésben - lényegében a trianoni döntéseket ,,helyben hagyva,, - a legnagyobb árat Magyarországgal fizettették meg. Az ország területének, s ezzel együtt népességének jelentős részét elcsatolták, s Magyarország a sztálini modell nyomása alatt szovjet hegemónia alá került. Az 1956-os népfelkelés bizonyította, hogy a nagyhatalmak lényegében semmiféle támogatást nem tudnak nyújtani e hegemóniával szemben.
Magyarországnak a változó európai feltételrendszer közepette új alapokat kellett keresnie biztonságának szavatolására. Ilyen garanciát nyújthat az ország beilleszkedése Európába. Ezirányban, az európai integráció felé már számos jelentős lépést tett Magyarország. (Az Európa felé orientálódó Magyarország próbálkozásait eleinte ellenségesen fogadták szövetségesei, mára azonban alapjaiban megváltozott a helyzet. Jelenleg Lengyelország és Csehszlovákia vezetése is hasonló lépésere szánta el magát. A kontaktusépítésnek ebbe az általános keretébe illeszkedik Magyarország és az Észak-Atlanti Közgyűlés kapcsolatfelvétele is. A NATO-szervezet irányába tett óvatos magyar kapcsolatkeresés sem aratott azonban sikert a Varsói Szerződésben. Amikor a magyar külügyminiszter 1988 novemberében az Észak-Atlanti Közgyűlés politikai bizottsága előtt a VSZ túlzott fegyverkezéséről beszélt, meglehetősen hűvös fogadtatásban részesült szövetségeseinek körében. A mostani felvetés kapcsán - Horn Gyula véleménye szerint - hasonló felzúdulás ismétlődik meg.
Magyarország további útját elemezve sokan a semlegesség mellett törnek lándzsát. Horn Gyula szerint valóban nem zárható ki a semlegesség lehetősége, ám éppen történelmi tapasztalataink figyelmeztetnek arra, hogy ha a nagyhatalmak nem tudják azt megfelelően szavatolni, s csak a Szovjetunió garantálná, akkor meglehetősen törékeny állapot lenne a semlegesség. A gondolat folytatásaként Horn Gyula szorgalmazta a szakítást az európai folyamatokat gúzsbakötő tömblogikával, azzal a szemlélettel, amely az egyensúlyt katonai vonatkozásokra egyszerűsíti le. Magyarország számára ennek megfelelően a valódi kiút hosszabb távon a két szövetségi rendszer konvergenciájában, közeledésében, távlatos egybeolvadásában rejlik. Természetesen a kelet-európai fejlemények, mindenekelőtt a Szovjetunióban zajló változások számos kiszámíthatatlan elemet tartalmaznak, ami Magyarország kiszolgáltatottságának veszélyét is magában hordozza. Magyarország számára ezért is olyan fontos európai kapcsolatainak megerősítése. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 17:21
|
Vissza »
|
|
A brit külügyminiszter programja (4. rész)
|
Mindazonáltal - szögezte le Horn Gyula - Magyarország Európához visszavezető útkeresése során nem cselekedhet a Szovjetunió kárára; a szovjet érdekeket figyelembe véve, az összeurópai folymatokba ágyazva kell megtalálnia európai integrálódásának helyes módját.
A német egység kérdésében a magyar külügyminiszter úgy vélekedett, hogy a két német állam egyesülése elkerülhetetlen folyamat.
A magyarországi szovjet csapatkivonásról Horn Gyula elmondta, hogy várhatóan néhány napon belül megszületik a megállapodás a Szovjetunióval, aminek eredményeként előreláthatólag másfél év alatt hagyják el hazánkat a szovjet alakulatok.
Terítékre került a megbeszélésen a romániai helyzet megítélése is. Horn Gyula felhívta Hurd külügyminiszter figyelmét arra, hogy Magyarország hovatovább a menekültek gyűjtőhelyévé válik. Jelenleg csaknem 35 ezer, Romániábál érkezett menekült tartózkodik hazánkban. Kedvezőtlen, hogy a menekülők kiáramlása Romániából januárban is folytatódott. Magyarország gondjait növeli, hogy a menekültek helyzetének rendezéséhez nem kap az igényeknek megfelelő nemzetközi segítséget. Horn Gyula szólt arról is, hogy tavaly decemberi romániai látogatása alkalmával 18 pontos rendezési menetrendben állapodtak meg a román féllel, ám ezideig mindössze a határ menti folyókkal kapcsolatos együttműködést sikerült tető alá hozni. Ezzel szemben a sorozatos sürgetések ellenére sem nyithattuk még meg a kolozsvári magyar főkonzulátust; akadályozzák a magyar könyvek romániai bevitelét; s egyes körökben felerősödött a nagyromán nacionalista szemlélet. Magyarország azt kívánja, hogy e kedvezőtlen fejleményeket a helsinki szellemben rendezzék. Douglas Hurd is egyetértett abban, hogy - amennyiben szükségessé válna - figyelmeztetni kellene a román kormányt a helsinki folyamatból fakadó kötelezettségeire.
A külügyminiszteri tárgyalásokat követően Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök fogadta a brit diplomácia vezetőjét a Parlamentben. Az államfővel folytatott megbeszélés után Németh Miklós kormányfő fogadta Douglas Hurd-öt. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 17:50
|
Vissza »
|
|
A brit külügyminiszter programja (5.rész)
|
Németh Miklós Hurd külügyminiszter látogatásának jelentőségét méltatva hangoztatta, hogy olyan történelmi pillanatban érkezett hazánkba, amikor lezárul a magyar történelem egy fejezete. A kormányfő értékelése szerint a brit diplomácia irányítójának vizitje nemcsak a most hivatalban lévő kormánynak szól, hanem már a két ország jövőbeli együttműködését is megalapozza.
A magyarországi átalakulást értékelve Németh Miklós hangsúlyozta, hogy az elmúlt másfél évben megvetettük a rendszerváltás intézményes, alkotmányos alapjait. A Magyar Köztársaság kikiáltásával véglegessé vált a pártállam lebontása hazánkban. Az eddigi erőfeszítéseket március végén ,,megkoronázzák,, a szabad parlamenti választások, amelyek eredményeit mindenkinek tiszteletben kell tartania - hangoztatta a kormányfő. Egyben meggyőződését fejezte ki, hogy a választások - az átmenet eddigi folyamatához hasonlóan - békés módon zajlanak le. ,,A magyar nép történelmi pillanatokban mindig tudta, miként kell döntenie, s mindig helyesen döntött,, - állapította meg Németh Miklós.
A kormányfő is megerősítette azt az értékelést, miszerint a politikai átalakítást Magyarország képes volt ugyan saját erejéből végrehejtani, ám a legyengült gazdaság talpraállítása már nem megy önerőből, ahhoz a Nyugat segítségére is szükség lesz. A kormányt jelenleg az a törekvés vezérli, - mondotta - hogy működőképes gazdaságot hagyjon utódjára. Douglas Hurd kérdésére válaszolva a kormányfő annak a meggyőződésének adott, hogy Magyarországon nagy tekintélyüknél fogva az egyházak tölthetik be a társadalom pártoktól független integráló erejének szerepét.
A kormányfővel folytatott megbeszélés után Douglas Hurd koszorút helyezett el a Magyar Hősök Emlékművén a Hősök terén, majd részt vett Horn Gyula díszebédjén. Kötetlen pohárköszöntőjében Hurd külügyminiszter kiemelte: brit részről érdeklődéssel és lelkesedéssel kísérik figyelemmel a magyarországi demokratikus változásokat, s nagy reményeket fűznek a kétoldalú kapcsolatok kiszélesítéséhez. Ennek megfelelően az üzleti lehetőségek mielőbbi kiaknázására buzdítják az angol beruházókat.
A brit diplomácia irányítója Horn Gyula külügyminiszter ,,kitartását, hozzáértését, és bátor gondolkodást tanúsító tevékenységét,, méltatva kijelentette: ,,munkája révén Magyarország azon országok élvonalába került, amelyek konstruktívan vitatják meg Európa jövőjét,,. (folyt.köv.)
1990. február 28., szerda 18:22
|
Vissza »
|
|
A brit külügyminiszter programja (6.rész)
|
Douglas Hurd délután John Birch nagykövet és munkatársai kíséretében látogatást tett a Magyar Demokrata Fórum Bem téri székházában, ahol Keresztes K. Sándor és Kulin Ferenc alelnökök, Szabad György elnökségi tag, valamint Bod Péter Ákos gazdasági és Kodolányi Gyula külügyi szakértők fogadták a vendéget.
Az eszmecserén Douglas Hurd elmondta, hogy Nagy-Britannia nagy figyelemmel kíséri a magyar választásokat, és az egész magyarországi demokratizálódási folyamatot, amelynek támogatása fontos részét képezi az aktív brit európai politikának. Méltatta az MDF szerepét a diktatúra felszámolásáért és a demokrácia megteremtéséért vívott küzdelemben. Hurd külügyminiszer nagyra értékelte az MDF-nek a belső politikai egyensúlyra való törekvését, a szélsőségektől való elhatárolódását, és az átmenet követelményeivel számoló gazdaságpolitikáját. A brit politika - mondotta végezetül - megérti, hogy az MDF különös figyelemmel kíséri a határokon túli magyarság helyzetének alakulását.
Douglas Hurd a délutáni órákban John Birch kíséretében meglátogatta a Szabad Demokraták Szövetségének irodáját. A megbeszélésen Kis János megbízott pártelnök, valamint Haraszti Miklós és Rajk László ügyvivők vettek részt. Az SZDSZ vezetői tájékoztatták a vendéget a szabad demokraták gazdasági programjáról és politikai terveiről.
Douglas Hurd ezután látogatást tett a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol az oktatási intézmény vezetőivel és hallgatóival találkozott. (MTI)
1990. február 28., szerda 19:08
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|