|
|
|
|
Választási híradó
|
-----------------
München, 1990. február 27. (SZER, Választási híradó) - Választási híradó. Interjúk, dokumentumok, vélemények, hírek. A Szabad Európa Rádió választási műsorát hallják.
- Köszöntöm kedves hallgatóinkat, a mikrofonnál Antal János. Mai adásunkat a Magyar Televízió és a Magyar Rádió Felügyelő Bizottságának közleményével kezdjük, amely közlemény egyenes folytatása lehet annak a pártközi vitának, amely a múlt héten robbant ki éppen a nemzeti médiák felügyeletének kérdésében. Tehát a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyelő bizottsága az alábbiak közlésére kérte meg a Magyar Távirati Irodát.
- A felügyelő bizottság szerdán délután szokásos munkarendjében a pártközi egyeztető bizottság által elfogadott ajánlások alapján a bizottságban nem résztvevő pártok és szervezetek illetve szakértők véleményét figyelembe véve a televízió és a rádió vezetésével egyeztetve kialakította a választási kampány február 26-ika utáni szakasza nyilvánosságának a televízióra és a rádióra vonatkozó keretszabályait.
A felügyelő bizottság kívánatosnak tartja, hogy a választási kampány utolsó hónapjában a rádió és a televízió megfelelő súllyal, színvonalas műsorokban mutassa be a pártok programját, a választási kampányt, hogy az állampolgárok március 25-ikén felkészülten és felelős döntést hozva járulhassanak a szavazó urnákhoz.
- A Magyar Televízió 1-es csatornáján, valamint a Magyar Rádió Kossuth adóján február 26-ikától március 23-ig az alábbiak szerint kell műsoridőt biztosítani: (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási híradó - 1. folyt.
|
Február 28-ika és március 9-ike között a Magyar Televízió 1-es csatornáján minden hétfőtől minden péntekig a 19 óra 30 perckor kezdődő Híradó és az azt követő reklám-blokk után legfeljebb 15 percet kell a választáson jelöltet állító pártok rendelkezésére bocsátani abból a célból, hogy a pártok 2-2 percben ismertethessék választási felhívásukat. A felhívások elhangzásának sorrendjét a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
- A Magyar Televízió 2-es csatornáján a Petőfi, illetve a Bartók Rádióban, valamint a körzeti műsorokban a pártoknak felosztott műsoridő nem adható. A pártok között felosztott választási műsorban szereplő párt nevét a napilapokban fel kell tüntetni.
Március 23-ikáig hétköznapokon összesen 10 alkalommal, legfeljebb 1-1 órás tematikus fórumra, vitaműsorra kerüljön sor a Magyar Televízió 1-es csatornáján az első főműsor után az országos listát állító pártok részvételével. Az egyes pártok részvételi lehetőségeit a vitában résztvevő pártok számát, a vita témáit és a vitában való részvétel egyéb szabályait a jelöltállítás arányait figyelembe véve a pártközi egyeztető bizottság határozza meg.
- E sorozat utolsó adásában a pártelnökök, pártvezetők fórumára kerüljön sor bővített műsoridőben, elsősor az állampolgárok, a közönség által feltett kérdések megválaszolása érdekében. Az e műsorral kapcsolatos további szabályok kidolgozására a későbbiekben kerül sor.
Alapszabályként vegyék figyelembe, hogy a választási eseményekről szóló hírekben azonos feltételekkel a választási tudósításokban a jelölések arányában kell szerepeltetni az országos listát állító pártokat. A választással kapcsolatos vitaműsorokban pedig minden érintett és érdekelt fél részvételét biztosítani kell az országos listát állítók közül. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási híradó - 2. folyt.
|
Az országos listát állító pártok képviselői a Híradó szerkesztőségével egyeztetve, a szerkesztőség által biztosított lehetőségeken belül előre állapodjanak meg abban, hogy a Híradó mely választási eseményekről, milyen terjedelemben adjon tudósítást. A Tv-Híradó 2-ik kiadása után kerüljön sor a választási hírek ismertetésére.
- Ezek lettek volna tehát a Magyar Televízió és a Magyar Rádió felügyelő bizottsága által kiadott közlemény fontosabb részei. Ami az országos listát állító pártokat illeti, február 23-ikával lezárultak a találgatások, ugyanis ez volt az a határidő, ameddig a képviselő-jelölteknek hivatalosan be kellett jelenteniük indulásukat, természetesen ha ehhez meg voltak a feltételek, elsősorban a 750 ajánlási szelvény.
Kiderült tehát, hogy az egyes pártok hol képesek területi listát indítani, és ebből azt is le lehetett szűrni, hogy mely pártok neve fog szerepelni az országos listán. A végeredmény ábécé-sorrendben:
Agrárszövetség, Fidesz, Független Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt, Hazafias Választási Koalíció, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Néppárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége és a Vállalkozók Pártja.
Maradjunk még mindig a jelöléseknél. Több hallgató érdeklődik az iránt, hogy Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Központi Munkástanács elnöke melyik párt jelöltje, és hogy lehet szavazni rá? (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási híradó - 3. folyt.
|
Nos, ami eddig biztos, Rácz Sándor független jelölt. Szűkebb pátriájában, Izsákon indul harcba a képviselői mandátumért. Ebből az is következik, hogy csak az izsáki választókerület polgárai szavazhatnak rá. Ide tartozik még, hogy Rácz Sándor a Kisgazdapárt programját támogatja, de hogy miként vélekedik a pártról, és mi késztette arra, hogy a Kisgazdákat támogassa, azt mondja el ő maga.
- Sajnos a Kisgazdapárt vezetői nem fogták fel a politikai jelentőségét annak, hogy mit jelent a független Rácz Sándor szerepeltetése a Kisgazdapárt politikájában. Ezért én nem tudtam olyan segítséget nyújtani a Kisgazdapártnak, mint amilyen szerettem volna, viszont továbbra is támogatom a kisgazdákat akkor is, ha a vezetőik nem értenek egyet ezzel, mert féltik a pozíciójukat.
Én megyei gyűléseket tartok, megyei gyűléseknek a szónoka vagyok, és még a választásokig körülbelül 20 kisgazdapárti gyűlést tartok az ország különböző városaiban, ami már előre be van tervezve.
Ezeken a gyűléseken azt szeretném hangsúlyozni, hogy 1947-ben, ahol megszakadt a nemzet életének a fonala, akkor egy erős Kisgazdapárt tartotta kezében a hatalmat. Nekünk ezt a fonalat ott kellene összekötnünk, létrehoznunk egy erős Kisgazdapártot, hogy a parlamenten belül legyen ereje a kormányt a kezében tartani. És nekünk, munkásoknak, parasztoknak, értelmiségieknek szerte az országban azon kell munkálkodnunk, hogy ez az erős Kisgazdapárt a népből fakadó politikai igényeket valósítsa meg. Ezért megyek és tartok beszédeket a Kisgazdapárt mellett, függetlenül attól, hogy hogyan és miként gondolkodik a megyei vagy az országos vezetősége ennek a szervezetnek.
- Rácz Sándorral a rövid interjút Tar Péter budapesti külső munkatársunk készítette. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási híradó - 4. folyt.
|
Bár nem tartozik szorosan a választásokhoz, szót ejtünk a szakszervezetek szerepéről, helyzetéről, hiszen a szakszervezeti mozgalom - ez a nyugati demokráciák tapasztalata - sok helyen eldöntheti a választási harc kimenetelét. Lévén szó tömegmozgalomról.
Most felolvassuk a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának állásfoglalását a szakszervezeti mozgalom átalakulásáról.
- Az elmúlt 40 évben az állami szakszervezetek vezetői lejáratták a szakszervezeteket, visszaéltek a dolgozók szervezkedési jogával, szerepet játszottak a dolgozók közötti szolidaritás szétverésében, és a munkavállalók kiszolgáltatottságának, megfélemlítettségének létrejöttében.
A SZOT is felelősséget visel a jelenlegi gazdasági csődtömegért. Alapvető szerepet játszott az elmúlt évtizedekben a reformok leállításában és vezető posztjain ma is olyan funkcionáriusok ülnek, akik a vállalatvezetőkkel és az állami bürokráciával vállvetve küzdöttek és küzdenek ma is a gazdasági rendszer konzerválásáért.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája szerint igen nagy a veszélye annak, hogy a pártállam haszonélvezői úgymond demokratikus szakszervezeti szövetség létrehozásával kísérlik meg elleplezni felelőtlenségüket, megőrizni hatalmukat. Az FSZDL továbbra sem fog elismerni olyan tömörülést, amelyben az MSZMP által kinevezett funkcionáriusok irányítanak, s amely a gyárigazgatók érdekképviseletét tartja legfőbb feladatának.
Az elmúlt évben megújulás címen eltávolították a SZOT-ból a reformereket, eltökélten küzdöttek a független szakszervezetek és a munkástanácsok létrehozása, megszilárdulása ellen. A Liga szerint a most összeülő kongresszus nem képviseli a 4 és fél millió munkavállalót, ezért ez a kongresszus nem jogosult végleges döntést hozni a szakszervezeti vagyonról. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Választási híradó - 5. folyt.
|
A Liga fenntartja korábbi álláspontját, amelynek lényege: a szakszervezeti vagyon az összes szervezett dolgozó vagyona, és hasznából valamennyi szakszervezetnek és munkavállalónak részesednie kell. A Liga csak olyan megoldást tart elfogadhatónak, amely megakadályozza, hogy szakszervezeti központ részvényesként bármilyen hatalomra szert tegyen.
A Liga nem tartja megújíthatónak a SZOT-hoz tartozó szakszervezeti rendszert, és változatlanul a dolgozók szabad szervezkedésétől reméli a szakszervezeti mozgalom megerősödését. Ugyanakkor szolidáris azokkal a szakmai szakszervezetekkel, amelyek harcot hirdettek a SZOT hatalomátmentési kísérlete ellen. A Liga szerint csak az üzemi szintektől kiinduló újraszerveződés biztosíthatja a dolgozók érdekképviseletét. Új, hiteles vezetőket kell választani, a csődért felelős funkcionáriusoknak menniük kell.
Olyan új szakszervezeteket akar a Liga, amelyben a funkcionáriusok függnek a dolgozóktól, amelyekben nem automatikus a tagdíj fizetés, decentralizált a vagyonkezelés, és munkavállalói joghoz kapcsolódik az üdülés. A Liga alapvető fontosságúnak tartja egy erős szakszervezeti rendszer létrejöttét, s az átalakulással egyidőben elengedhetetlennel gondolja a hiteles szakszervezetek és munkástanácsok együttes fellépését. Ezért szükséges szakszervezeti kerekasztal létrehozása, amelyben a különböző irányzatú szakmai szervezetek, szövetségek és munkástanácsok megvitathatják az együttműködés feltételeit és alapelveit.
- Hangzik a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának állásfoglalása. Persze nemcsak a választásokra készül az ország. Közeledik egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk, március 15-ike is. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
|
|
- Választási híradó - 6. folyt.
|
Többen aggódnak, hogy az ünnep ürügyén sokan pártpropagandára fogják kihasználni az alkalmat, és ez az aggodalom máris megszülte az első tiltakozó nyilatkozatot. Hogy a tiltakozásnak mi a tárgya, az kiderül a következő közleményből:
- 1990. február 26-ikán a különböző pártok és szervezetek képviselői megbeszélést folytattak a március 15-ikei megemlékezésekről, az ünnepről történő televíziós közvetítésekről. Megegyezés született abban, hogy képviselő-jelöltek - legyenek azok bármelyik párt tagjai is - tekintettel a közelgő választásokra, ne tartsanak beszédeket a fővárosban, s a Magyar Televízió ne közvetítse vidéki beszédeiket sem.
Tudomásunkra jutott, hogy a miniszterelnök, Németh Miklós beszédét a Magyar Televízió elnökségének elnöke utasítására a televízió közvetíteni köteles. A jelenlévők ezt a kampánycsend megsértésének tartják és ezért tiltakoznak a beszéd közvetítése ellen. Alóírók: dr. Zétényi Zsolt, Bajcsy-Zsilinszky Társaság. Somorai László, DEMISZ. Deutsch Tamás, Fidesz. Dragon Pál, Független Kisgazdapárt. Lóránt Károly, Független Szociáldemokrata Párt. Pősze Lajos, MDF. Szeredi Pál, Magyar Néppárt.
- Olvassunk fel még egy tiltakozó közleményt, amely a Kereszténydemokrata Néppárttól származik:
"Tudomásunkra jutott, hogy az egész országot elárasztották a Keresztény Nemzeti Unió propaganda anyagával. Az Unió tagjaként a többi között felsorolják a Kereszténydemokrata Néppártot is. Ezennel értesítjük a Tisztelt Választópolgárokat, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt nem volt, és jelenleg sem tagja semmiféle keresztény uniónak.
Nevünk szerepeltetése a röplapokon tudtunk nélkül történt. Nemcsak elhatároljuk magunkat, de tiltakozunk is az ellen, hogy nevünket ílymódon propaganda célokra felhasználják. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- választási híradó - 7. folyt.
|
- Ezt volt a Kereszténydemokrata Néppárt tiltakozó közleménye. Tekintettel az ország lakosságának folyamatos elöregedésére, semmi kockázattal nem jár az a kijelentés, miszerint a nyugdíjasok szavatatai sok mindent eldönthetnek a márciusi országgyűlési választásokon.
Az idősebb korosztálynak egyébként Nemzedékek Pártja néven, saját önálló poilitikai érdekképviseletük van, amely képviselő-jelölteket is állított. A következő nyílt levél azonban azt mutatja, hogy a Nemzedékek Pártja nincs megelégedve a jelenlegi választási renddel. A részletek kiderülnek a nyílt levélből, amelyet a Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének címeztek.
"Tisztelt Elnök Úr A Nemzedékek Pártja a nyugdíjasok és a családok pártja, a legfiatalabb politikai pártok közé tartozik. Megalakítását azon méltatlan helyzet idézte elő, amelybe került a nyugdíjasok és a gyermekes családok többsége. Mivel egyéb irányokban kifejtett erőfeszítéseink, hogy a kormányzat helyt adjon jogos igényeinknek, nem jártak sikerrel, úgy kell döntenünk, hogy politikai küzdőtéren fejezhessük ki az általunk képviselt érdekeket.
Úgy véljük, hogy társadalmunk igen jelentős hányadának érdekeit kell a törvényhozásban képviselni. Pártunk nagy erőfeszítéseket tesz, hogy időhátrányából valamit lefaragjon. Tekintettel a körülményekre úgy véljük, hogy a törvényhozás társadalmi képviseleti funkciójának teljességéhez alapvetően hozzátartozik a nyugdíjasok és a családok önálló képviselete.
A nyugdíjasok parlamenti képviseletének biztosítása érdekében pártunk megkísérli az indulást az egyéni választókerületekben, és a területi listákon. A nyugdíjasok szétszórtságára tekintettel azonban a választási törvény által előírt módszer várhatóan nem teszi majd lehetővé ezeknek az állampolgároknak valós lélekszámukkal arányos képviseletét. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- választási híradó - 8. folyt.
|
Ezért tisztelettel kérjük a választási törvény olyan módosításának kezdeményezését az Országgyűlésen, amely szerint a cigányság kéréséhez hasonlóan a nyugdíjasok képviselete érdekében pártunk önállóan indulhasson az országos listán függetlenül attól, hogy hány szavazathoz jutott az egyéni választókerületekben és a területi listákon, ahol a szétszórtság miatt nincs módunk mindenütt jelöltet állítani. Ennek talán az lehetne a gyakorlati megoldása, hogy minden egyes szavazó cédulán szerepeljen a Nemzedékek Pártja valahogy úgy, ahogyan a területi listán felsorolt pártok szerepelnek.
Kérésünk kedvező elbírálásában bízva maradunk tisztelettel: Szántó Gábor, a Magyar Nyugdíjas Egyesületek Országos Szövetségének elnöke, és Mihaleczki Vilmos, a Nemzedékek Pártja választási irodájának vezetője."
- Mai adásunkban sorrendben a harmadik tiltakozó nyilatkozatot fogják hallani, amelyet ezúttal a Fidesz oktatáspolitikai csoportja jegyez.
"A mai napig diákokat fenyegetnek, inzultálnak, tanulmányaikban hátráltatnak több közép- és felsőfokú oktatási intézményen, pusztán politikai meggyőződésük miatt. Több esetben előfordult, még 1990-ben is, hogy tanárok, illetve egyes oktatási intézmények különböző vezetői diákokat Fidesz tagságuk, vagy szimpatizálásuk miatt az iskolából való kizárással fenyegettek meg" - kezdődik a Fidesz-nyilatkozat, majd így folytatja:
"Tiltakozunk a fenti gyakorlat ellen. Azt alkalmasnak tartjuk a társadalmi méretű félelem- és feszültségkeltésre. Az átmeneti időszak hatalmi vákuumában a korábbi évtizedek kommunista diktatórikus irányítását látszólag semleges irányítás váltja fel. (folyt.)
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- választási híradó - 9. folyt.
|
De ennek örve alatt a korábbi időkből változatlanul helyeiken maradt erők gyakorlatilag ugyanazt csinálják. Azaz, a mai magyar oktatásban a semlegesség diktatúrája valósul meg.
Fenti állítások igazolására konkrét esetekről is számot tudunk adni, de ezt nem tesszük, mégpedig azért, mert nem egyes személyekkel való leszámolást akarunk, hanem a magyar oktatás, a magyar iskolák demokratizálását, azt, hogy erre is figyeljen oda a társadalom. Aláírás: Prahos Péter, Fidesz oktatáspolitikai csoport."
- Utunk egy közlemény erejéig most vidékre vezet. A Magyar Szocialista Párt Komárom-Esztergom megyei képviselő-jelöltjeinek közleményéről van szó, amelyet mi is közreadunk:
"Mi, a Magyar Szocialista Párt Komárom-Esztergom megyei országgyűlési képviselő-jelöltjei kijelentjük, hogy az új, demokratikus parlamentben elsősorban a népet és nemzetet kívánjuk szolgálni, és csak ezen belül, ezzel összeegyeztethető módon képviseljük pártunk érdekeit.
A választások időszakára ellenfelünknek tekintjük a pártok és képviselő-jelöltek többségét, de - ellentétben a Magyar Demokrata Fórum jelöltjeivel - úgy gondoljuk, hogy a jövendő parlamenti munka és kormányzás során éppen a nép és nemzet érdekében keresnünk kell az együttműködés lehetőségét valamennyi párttal, így a Magyar Demokrata Fórummal is.
Meggyőződésünk, hogy társadalmunk és gazdaságunk válsága minden felelősen gondolkodó politikust közös megoldások keresésére, esetenként kompromisszumok kötésére kötelez. Demokrácia egyébként nem létezik együttműködés nélkül."
- Így a Magyar Szocialista Párt Komárom-Esztergom megyei képviselő-jelöltjeinek nyilatkozata. És ezzel Kedves Hallgatóink a választási híradó véget ért. Búcsúzik önöktől az adás szerkesztője, Antal János. A viszont hallásra egy hét múlva. +++
1990. február 27., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|