Rendszerváltás és az MTI

	Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (1. rész)
1990. február 15., csütörtök - Egy hónap múltán, március 16-án lejár az 1985-ben megválasztott Országgyűlés mandátuma: a hátralévő időszakban 376 képviselő elsősorban választói, s majd az ország nyilvánossága előtt ad számot végzett - és nem kevéssé vitatott - munkájáról. Ez a ,,számadás,, lényegében meghatározza azt az örökséget is, amelyet utódjára hagyományoz a Parlament. Erről kérdezte Fodor Istvánt, az Országgyűlés megbízott elnökét Csoknyay Edit, az MTI munkatársa. E rendkívül összetett, bőséges és nem kis mértékben nyomasztó örökség lényegében két esztendeje halmozódik, s nem feltétlenül vagy nem teljes mértékben a jelenlegi Parlament jóvoltából- szögezte le elöljáróban Fodor István. Mint mondotta: ennek az örökségnek az alapja egyrészt az Országgyűléstől függetlenül kialakult politikai helyzet. Két évvel ezelőtt vetődött fel először a jelenlegi Parlament legitimitásának kérdése azzal, hogy olyan, politikailag plurális, a társadalom érdektagozódása alapján megválasztott Országgyűlésre van szükség, amely tükrözi ezt az érdektagoltságot, s amelyben a képviselők valóban felkészült, a választók bizalmát élvező, hiteles emberek. Abban az időben viszont nem volt még többpártrendszer, s hiányoztak a politikai átalakulás törvényes keretei, jogszabályi feltételei is. Ezek hiányában tehát akkor sem sikerülhetett volna a kívánt Országgyűlést megválasztani, ha a jelenleginek netán tán akkortájt jár le a mandátuma. Kétségbevonhatatlan: ez az Országgyűlés megalkotta azokat a magas szintű jogszabályokat, amelyek megteremtették a politikai átalakulás törvényes kereteit - tudomásul véve, hogy plénumán kívüli egyeztetések után szentesít törvényeket. Igaz, még valamit tehetett volna, meg kellett volna tennie - tért ki a legutóbbi parlamenti ülésszak egyik leghevesebb vitájára, az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslat tárgyalására Fodor István. (Ismeretes, hogy ez a törvényjavaslat először magában foglalta a képviselők jogállásán kívül a tiszteletdíjat, a költségtérítést és a kedvezményeket is. A törvényhozók azonban többségi vélemény alapján úgy foglaltak állást, hogy csak a jogállásról alkossanak jogszabályt, az anyagi kérdésekben pedig az új Parlament döntsön. Végül - alkotmányerejű törvényről lévén szó - e ,,félbevágott,, törvénytervezet sem kapta meg a szükséges kétharmados többséget.) (folyt. köv.) 1990. február 15., csütörtök 14:08
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (2. rész)
Az Országgyűlés megbízott elnöke annak a meggyőződésének adott hangot, hogy még a mai Parlamentnek kellett volna megalkotnia a teljes törvényt, hiszen így teremtett volna tiszta, egyértelmű feltételeket az új Országgyűlés választásához. Így viszont az újonnan megválasztott plénumnak nagyon rövid időn belül kell foglalkoznia ezzel a témával, megelőzve esetleg a kormányalakítást is. Fodor István hozzáfűzte: e törvényjavaslatnak, s különösen az anyagiakra vonatkozó részének az elvetése egyfajta demagóg beállításnak köszönhető, s ez a szemlélet kapott túlzott hangsúlyt a sajtóban is. Így az új Parlamentnek nincsenek meg a működéséhez szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételei sem. Márpedig mindezek nélkül már az első pillanatban működésképtelen lehet az új Országgyűlés. A törvényhozási mechanizmus egyik legfontosabb tapasztalataként azt emelte ki Fodor István: a jelenlegi Parlament az elmúlt másfél évben olyan mennyiségű munkát végzett el - már-már főhivatásban -, ami a későbbiek folyamán egy profi Országgyűlésnek is bőségesen elegendő, sőt, sok lenne. Éppen ezért az új Parlament örökségéből megszívlelendő tanulság: nem szabad elfogadnia, hogy a kormány hétről hétre sürgősségi tárgyalást kérve, tömegével nyújtson be alapos felkészülést, szakértelmet igénylő törvényjavaslatokat. Véleménye szerint a célszerű az lenne, ha a kétfordulós törvényalkotási gyakorlat honosodna meg, azaz: az első fordulóban csak a koncepciót, a szabályozási elveket vitatnák meg a képviselők, a második menetben pedig a vita alapján kidolgozott-átdolgozott konkrét javaslatot. Ahogyan ezt az Országgyűlés meg is tette az alkotmány módosításakor. A politikai átalakulás folyamatára visszatérve kifejtette: a jogállamiság, a parlamentáris demokrácia megteremtésének természetes velejárója, hogy a politikai tagozódással egyidőben a társadalom egyfajta atomizálódása is végbemegy. Ugyanilyen természetes jelenség lesz viszont az is, ha a választások után tisztulási folyamat zajlik majd le. Abban a pillanatban, amikor a nép visszaigazolta, hogy kik ,,beszélnek valóban az ő nevében,,, nagyságrendekkel csökken majd a politikai pártok száma. (folyt. köv.) 1990. február 15., csütörtök 14:10
Vissza »

	Fodor István az új Országgyűlés örökségéről (3. rész)
Minderre figyelemmel az ország jövője szempontjából az optimális megoldás az lenne, ha csak néhány - de biztos többséget jelentő - párt alakítana koalíciós kormányt. És ehhez hiteles személyiségekre van szükség. A mai ismeretek alapján szóba jöhető pártok rendelkeznek az ehhez szükséges felkészültséggel. Tudják azt, hogy más ellenzéki pozícióból ,,csípőből tüzelni,, és megint más kormányzati pozícióból felelősséget vállalni. A legfontosabb: ne a hatalmi harc, ne az elszámoltatás legyen a legfőbb elfoglaltságuk, hanem a helyzet alapos elemzése, a lehetőségek felmérése és mindezek alapján egy hosszabb távú stratégia meghatározása. Az új Parlamentre váró örökség alapja másfelől a gazdaság helyzete, állapota, amelynek előidézésében már vitatható a Parlament szerepe. Ma erre kell fordítani elsősorban a figyelmet, a gazdasági rendszer- és struktúraváltást kell megvalósítani, de úgy, hogy az átalakítás soha ne hordozza magában a társadalmi robbanás valós veszélyét. Fodor István úgy ítélte meg: a gazdaság ma sincs annyira leromlott állapotban, hogy a tervezett eszközök igénybevételével ne válhatna dinamikusabbá, s később a világpiac részévé. Annál is inkább, mert a magyarországi változások külpolitikai feltételei továbbra is kedvezőek, hiszen a folyamatok - s ez a lehetséges partnerországok számára meghatározó - szilárd elképzelések alapján zajlanak - mondotta végezetül az Országgyűlés megbízott elnöke. (MTI) 1990. február 15., csütörtök 14:11
Vissza »