Rendszerváltás és az MTI

	Ki lesz a győztes az elnökválasztási küzdelemben?
------------------------------------------------- London, 1989. november 24. (BBC, Panoráma, Pártos Gábor) - Vasárnap lesz az első országos népszavazás Magyarországon, melyen eldől, hogy az ország államfőjét, a köztársasági elnököt a január 7-iki parlamenti választások előtt, vagy után választják meg. Most következő hírmagyarázatunkban azt vizsgáljuk meg, milyen nagy szerepet játszik ez a látszólag technikai jellegű kérdés annak meghatározásában: ki emelkedik ki győztesként az elnökválasztási küzdelemből? - Az elnökválasztás időpontjával kapcsolatos vita minden más kérdésnél inkább polarizálta az ország frissen alakult és újonnan legalizált pártjait. E vita nem csupán az ellenzék és a hatalmon lévő Magyar Szocialista Párt között folyik - de szétzilálta a fontosabb ellenzéki csoportok törékeny egységét is. A kormány ragaszkodik a korai elnökválasztáshoz, és január 7-ikére tűzte ki a többpárti, szabadnak ígérkező választásokat. A szocialisták azért szeretnének minél hamarabb elnökválasztást, mert Pozsgay Imre szémélyében népszerű jelöltjük van. A radikális ellenzék, a Szabad Demokraták Szövetsége erősen ellenzi a korai elnökválasztást, melyet a hatalmon lévő párt kísérletének tekint a hatalom megtartására, Pozsgay személyes népszerűségének felhasználásával. Az SZDSZ ezért az elnökválasztást szeretné elhalasztani a parlamenti választások utánra. Annál is inkább, mert a nemrég módosított alkotmány értelmében: amint megválasztják az új országgyűlési képviselőket, ők és nem a választópolgárok választanának elnököt. (folyt.) 1989. november 24., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Ki lesz a győztes? - 1. folyt.
Az SZDSZ kezdeményezte a holnaputáni népszavazást a szükséges százezernél jóval több aláírás összegyűjtésével. Nehéz megjósolni, hogyan fognak az újonnan felhatalmazott állampolgárok szavazni az elnökválasztás módjáról és mikéntjéről. A józan ész azt sugallná, hogy a többség nem fosztaná meg önmagát a közvetlen elnökválasztás jogától. Ezzel viszont a korai elnökválasztás, azaz a szocialisták indítánya mellett döntenének. Másfelől viszont, mivel a szocialisták szorosan kötődnek MSZMP-s múltjukhoz, sok választópolgár ösztönösen ellenük szavaz. A referendum sorsát valószínűleg az ország legnagyobb ellenzéki pártja, a Magyar Demokrata Fórum fogja eldönteni, amely a nyári pótválasztások közül mind a négyet megnyerte. Az MDF az elnökválasztás elhalasztására irányuló kampányt kísérletnek tekinti Pozsgay esélyeinek csökkentésére. Az MDF több vezetője is bizonyos lojalitást érez Pozsgay iránt, aki védelmezte a szervezetet az MSZMP keményvonalas elemeitől, még a Kádár-korszak vége felé. Várhatóan az MDF soraiból kerül majd ki az új miniszterelnök. E szervezet kevésbé kommunistaellenes mint az SZDSZ, és már jelezte: kész együttműködni az MSZP-vel. A bojkottfelhívás feltehetőleg a szabaddemokraták vereségét eredményezi, hiszen a népszavazás csak akkor érvényes, ha a szavazópolgárok több mint 50 százaléka részt vesz benne. Amennyiben az apátia és a bojkottfelhívás kombinációja érvényteleníti a népszavzaást, akkor megnyílik az út a korai és közvetlen elnökválasztás előtt. (folyt.) 1989. november 24., péntek
Vissza »

	- Ki lesz a győztes? - 2. folyt.
Érdekes mádon Pozsgay győzelme nem látszik annyira biztosnak, mint néhány hónappal ezelőtt. Népszerűsége csökkenőben van, és újabb jelöltek is kinyilvánították szádnékaikat. Az egész népszavazás-ügy eredménye inkább csak az, hogy éket vert a Demokrata Fórum és az SZDSZ közé, melyek az utóbbi időben több időt töltöttek egymás csepülésével, mint az MSZP elleni küzdelemmel. Ez a tény valószínűleg kizárja a választási paktumot a két fő ellenzéki csoport között a jövő évi parlamenti választásokon. +++ 1989. november 24., péntek
Vissza »