Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés 2.
Az alkotmánybíróságra vonatkozó törvényjavaslat kimondja, hogy a testület tagja nem lehet országgyűlési képviselő, nem lehet tagja egyelen politikai pártnak sem, és az sem választható alkotmánybírónak, aki a megválasztását megelőző négy évben tagja volt a kormánynak, vezető állami tisztséget viselt, vagy valamelyik párt alkalmazottja volt. Érdekesség, hogy a törvényjavaslat korhatárt is tartalmaz - 45 évnél fiatalabb tagja az alkotmánybíróságnak nem lehet, és a megválasztandó személynek legalább 20 éves jogi gyakorlattal kell birnia. A 15 tagú testületnek egyelőre öt tagját választják meg, másik ötöt az új Országgyűlés, s a testület csak öt esztendő múlva teljesedik ki. Hasonlóan érdekes és a közvélemény figyelmét felkeltő törvényjavaslat az is, amely a pártok működésével és azok gazdálkodásával foglalkozik. A politikai egyeztető tárgyalások során az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal nem tudott megegyezni abban, hogy működjenek-e a pártok a munkahelyeken, csak annyi dőlt el, hogy minisztériumokban és egyéb közhatalmi szervezetekben politikai pártok nem működhetnek. Az MSZMP annak idején beleegyezett, hogy a politikai pártok a munkahelyeken munkaidőben nem politizálhatnak, a munkahely szervezeti-vezetési rendszerébe nem épülhetnek be, tehát az eddigi gyakorlattól eltérően a gazdálkodásba sem szólhatnak bele. Valószínű a törvényjavaslat tárgyalása során hosszas vita következik majd a pártvagyonról, mivel az állami tulajdonú, de a volt MSZMP kezelésében lévő ingatlanok és egyéb vagyontárgyak esetében a tulajdonjog és a kezelői jog szinte összemosódott, az egykori állampárt tulajdonaként kezelte az állami vagyon eme részét. Amint országgyűlési képviselőktől az utóbbi egy-két hétben hallani lehetett, a választópolgároknak nemigen tetszik az országgyűlési képviselők választására vonatkozó törvényjavaslatnak az a része, amely egyéni kerületekben csak 152 képviselőt kíván megválasztani. Így mintegy 70 ezer választópolgárnak lenne egy képviselője és ez jóformán a kétszerese a jelenlegi képviselői körzetek választópolgárai számának. Az Állami Számvevőszék felállítása elsősorban az állami gazdálkodással kapcsolatos pénzügyek miatt szükséges, ennek a szervnek a joga lesz a költségvetés és az állami szervek gazdálkodásának rendszeres és folyamatos felülvizsgálata. A jövő év január 1-jével megszűnik a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, amely eddig ezt a feladatot elláta. (MTI-Press) 1989. október 16., hétfő 15:14
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »