Rendszerváltás és az MTI

	Az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának ülése (1. rész)
1989. október 11., szerda - A támogatások, kedvezmények körének radikális szűkítését, a társadalom számára elfogadhatóbb adórendszert sürgettek a képviselők az Országgyűlés építési és közlekedési bizottságának szerdai ülésén, ahol az adórendszer módosítására tett kormányjavaslatokat vitatták meg. A képviselők szerint a gazdálkodó szervezetek és a magánszemélyek egyaránt túladóztatottak. Ezért az adóterhek mérséklését tartják szükségesnek, amit egyébként az Országgyülésnek az adórendszer továbbfejlesztése fő irányairól hozott juniusi határozata is megfogalmaz. Az adóterhek csökkentése azonban attól függ, hogy a költségvetési kiadások lefaragásán túl miként tudják szűkíteni a különféle támogatások, kedvezmények körét - mutatott rá Nagy István pénzügyminiszter-helyettes. Ez utóbbi azonban nehezen megoldható feladat, mert a támogatások döntő többsége ma már olyan területekre koncentrálódik - mint például a lakás, a helyi közlekedés, az élelmiszer-fogyasztás és a háztartási energia - , ahol a központi juttatások csökkentése közvetlenül és azonnal a lakosság terheit növelné. A különféle kedvezmények körének szűkítésére tett minden eddigi próbálkozás és javaslat pedig az érintettek merev ellenállásába ütközött - mondta. A miniszterhelyettes véleménye szerint a javasolt módositások ennek ellenére a júniusi határozat irányába mutatnak, mert az előtejesztés a vállalkozási nyereségadó mérséklését, illetve a személyi jövedelemadó és az ÁFA bevételeinek szintentartását tűzi célul. Nobis Ferenc (Budapest) más képviselőkkel egyetértésben tarthatatlannak minősítette, hogy bár ígéretet kaptak a kormányzattól a különféle támogatások és kedvezmények csökkentésésére, nem egy vállalat számára még mindig ezek jelentik a megélhetés forrásait. A kormány kerüli a konfliktusokat, s így csak a problémák, feszültségek halmozódnak. Kifogásolták azt is, hogy az előterjesztők nem számoltak azzal, ha a gazdaságot élénkitik, akkor a szükséges bevételek alacsonyabb adószint mellett is elérhetők. Igy többen kétségbe vonták, hogy a vállalkozási nyereségadó 50 százalékról 45 vagy 40 százalékra való csökkentése elegendő hajtóerőt jelentene a teljesítmények növeléséhez. Az állami tulajdon után fizetendő osztalék bevezetésével a felszólalók egyetérétettek, de az adóztatás mikéntjéről már megoszlottak a vélemények. (folyt. köv.) 1989. október 11., szerda 17:32
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »