Rendszerváltás és az MTI

	Pártkongresszus - Pártos Gábor
------------------------------ London, 1989. október 6. (BBC, Késő esti panoráma) - Munkatársunk, Pártos Gábor Budapesten van a kongresszus időtartamára. Felhívtam telefonon és mindenekelőtt azt kérdeztem tőle: milyen benyomása volt Grósz Károly, illetve Nyers Rezső beszédéről? - Nagyon érdekes, hogy ezt a két pártvezért egyszerre említetted, mert a nap folyamán Grósz Károly azzal fejezte be még délelőtti referátumát, hogy nagyon közel érzi magát politikailag Nyers Rezsőhöz, ugyanakkor nem tud egyezségre jutni Pozsgay Imrével. Ezt így nyíltan megmondta. Én úgy látom, hogy ennek a hátterében az áll, hogy Grósz Károly mindenképpen olyan benyomást akar kelteni, hogy ő egy reformer - mondjuk nem egy radikális reformer mint Pozsgay, de mégis az - egy óvatos reformer. Tehát mindenképpen meg akarja azt akadályozni hogy mint konzervatív, vagy mit mondjak, talán idlyen ortodox képviselőként vegyék nyilvántartásba. És azt hiszem, hogy ez lesz tulajdonképpen a centrista konzervatív erőknek az egyik elképzelése az egész kongresszus folyamán, hogy mindenképpen ilyen reform-frázisokkal jönnek elő, reformretorikával, hogy ilyen módon tudjanak a párton belül maradni, és fontos pozíciókat továbbra is elvállalni, illetve megkapni. - Milyen mértékben van képviselve a párt balszárnya a kongresszuson? Vannak-e jelen olyan emberek, akik feltehetőleg a reformistákkal szemben állnak majd ki? - Nyilvánvalóan itt vannak a konzervatív erők is. Mondjuk: talán a szélsőségesebb erők kevésbé. Arra gondolok, hogy Ribánszki Róbert a Marxista Egységplatformnak az egyik vezetője még vendégként sincs itt. Itt hozzátenném azt, hogy a Reformszövetség eddig már mint frakció 464 delegátust verbuvált magának - ez gyakorlatilag az összes delegátusnak körülbelül egyharmada. (folyt.) 1989. október 6., péntek
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	- Pártkongresszus - Pártos Gábor - 1. folyt.
Ugyanakkor a konzervatív erők, például a Berecz János vezette Összefogás az MSZMP megújításáért - csak 30 támogatóval rendelkezik. Egy másik hasonló platform: az úgynevezett Platform az MSZMP-ért, 35 támogatóval rendelkezik. Ezek mellett még mindig a küldöttek jó fele tulajdonképpen el nem kötelezett. Tehát nem kapcsolódtak egyik mozgalomhoz sem, egyik csoporthoz sem, úgyhogy azért nem tudjuk biztosan, hogy tulajdonképpen végül is melyik oldalhoz fognak csatlakozni, amikor szavazásra kerül sor. Hozzátenném még azt, hogy a küldöttek általában vastapssal ünneplik, illetve vastapssal fogadják a reformkörök szónokait, ugyanakkor mondjuk a konzervatív szónokok, a konzervatívabb delegátusok hozzászólásait visszafogottabb módon. - A másik dolog az, hogy ebből úgy tűnik, amit Pártos Gábor mond, hogy ha kettészakad a párt, itt tulajdonképpen két szárnyról van szó, mert előzőleg beszéltek három szárnyról: a reformistákról, a Grósz körül alakult középbalról és a szélsőbalról, és azt is mondták, hogy három részre szakad majd a párt, de erre már nincs semmi valószínűség a jelenlegi felállítás szerint. - Semmit nem lehet kizárni, olyan kusza itt a helyzet, annyira zavaros minden. Én nem tartom valószínűnek ezt a három részre szakadást, már csak azért sem, mert a centristák, az óvatosabb konzervatívok, Grósz Károly és a többiek, arról beszélnek, hogy a pártegységet meg kell tartani. Ők nyilvánvalóan azt tervezik, hogy ilyen társutasként mennének a reformerekkel. Ezen a módon meg tudják tartani pozícióikat, legalábbi valamilyen módon a párton belül, és akkor is, hogy ha a párt koalícióra lép más pártokkal a választások után. (folyt.) 1989. október 6., péntek
Vissza »

	- Pártkongresszus - Pártos Gábor - 2. folyt.
A fundamentalisták lehet hogy nem bírják elfogadni, nem is akarják elfogadni az új, megreformált Magyar Szocialista Pártot, - gondolom ez lesz a párt új neve -, de ha ők kiválnak a pártból, ez nem egy pártszakadás. Ez valami kis töredék, amelyik otthagyná a pártot, mindenfajta politikai erő és tulajdonképpen valami fajta politikai befolyás nélkül. - De az is előfordulhat, hogy benn maradnak a pártban, és mondjuk belülről próbálják megtorpedózni a reformtörekvéseket. - Ez elképzelhető. Nyilvánvalóan ez az oka annak, hogy a reformerek Pozsgaytól kezdve arra szólítják fel ellenfeleiket, riválisaikat, hogy ha nem azonosulnak a párt programjával - ami nyilvánvaló - akkor hagyják ott a pártot, és alakítsanak egy új pártot. Ez rendkívül megjavítaná a reformerek helyzetét. Már úgy értem, hogy választások alkalmával - hogyha ők nincsenek tulajdonképpen összekötve, összeláncolva a sztálinistákkal vagy a fundamentalistákkal - akkor az esélyeik természetesen sokkal jobbak lennének. +++ 1989. október 6., péntek
Vissza »