Rendszerváltás és az MTI

	Parlament: törvénytervezet-áradat az utolsó menetben (1. rész)
1989. szeptember 20., szerda - A kormány csak az Alkotmánymódosítással összefüggő, továbbá a már elfogadott törvényekhez kapcsolódó vagy azokat módosító törvényjavaslatokat nyújtsa be az Országgyűlésnek - így foglalt állást szerdai ülésén az Országgyűlés programját felülvizsgáló ad hoc bizottság. A Minisztertanács csütörtöki ülésén foglalkozik azokkal a törvényjavaslatokkal, amelyeket - megítélése szerint - a jelenleg működő parlamentnek kell megtárgyalnia. Így az Országgyűlésnek - a kormányelőterjesztéshez csatolt melléklet szerint - októbertől az év végéig 30 olyan törvényjavaslatot, illetve tájékoztatót kellene a napirendjére tűznie, amelyek a békés átmenet feltételeinek megteremtéséhez és a gazdaság működőképességének biztosításához nélkülözhetetlenek. A Parlamentnek foglalkoznia kell azokkal a képviselői indítványokkal is, amelyeket tavaly októbertől az idén júniusig terjedő időszakban az Országgyülés jóváhagyott, s ezekről a kormány beszámolási kötelezettséggel tartozik a parlamentnek. Ismeretes viszont, hogy a politikai egyeztető tárgyalások hétfői plenáris ülésén aláírt dokumentum értelmében a jelenlegi parlament működésének utolsó szakaszához érkezett. A megállapodásnak az a kitétele, amely szerint a november végi köztársasági elnökválasztást követő 90 napon belül ki kell írni az országgyűlési képviselőválasztásokat, azt jelenti: az 1985-ben megválasztott törvényhozók decemberben üléseznek utoljára. A bizottsági ülésen résztvevő képviselők a törvényjavaslatok listája láttán kijelentették: a hátralévő időre tekintettel ez a törvénytervezet-áradat nem teszi lehetővé a szükséges felkészülést sem, nemhogy a felelősségteljes döntést. Erre a dilemmára Raft Miklós államtitkár, a Minisztertanács Hivatalának elnöke megjegyezte: jelenleg a kormány egy feltételezett helyzet törvényeit készítheti elő, s a parlament feladata a kodifikálás. Ez azonban senkit sem ment fel a felelősség alól. A politikai egyeztető tárgyalások eredményeként kialakult helyzettel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot: a polgári demokráciákban a politikai alkudozások színtere általában a parlament. Magyarországon ez az alku sajátos helyzetben, a parlamenten kívül zajlott. A parlamentnek alkotmányos joga, hogy másként döntsön, ezért azonban a nemzetnek tartozik történelmi felelősséggel. (folyt. köv.) 1989. szeptember 20., szerda 17:04
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »