Rendszerváltás és az MTI

	A paktum és következményei - 2.
Mindenekelőtt az etnikai kérdés: a főként oroszajkú lakosság betelepítése következtében az 1,6 millió lakosú Észtország negyven százaléka nem észt, a 2,7 millió lelket számláló Lettországban a lakosság fele orosz vagy más (nem lett) nemzetiségű. Még a 3,7 milliós Litvániában a legjobb a helyzet: ott ,,csak,, húsz százalékra duzzadt a Szovjetunió más részeiből érkezett lakosok száma. Felvetődik a kérdés: a balti önbállóság megvalósítása révén az ő sorsuk vajon mi lesz? Kitelepíteni aligha lehetne őket, mert ez megint durva adminisztartív intézkedéseket vonna maga, után és a Szovjetunióban sem lehet máról-holnapra embermilliókat más lakóhelyekre költöztetni. A feszültség máris kézzelfogható: Észtországban ebben a hónapban az orosz nemezetiségő munkások egy héten át sztrájkoltak amiatt, hogy a tallinni parlament olyan választási törvényt hozott, amelyet sérelmesnek tartanak magukra nézve. Az etnikai problémák mellett azonban sorolhatjuk a gazdasági és katonai akadályokat. A három balti köztársaság termelési kultúrája a Szovjetunióban a leghatékonyabbak közzé tartozik és ezernyi szállal kapcsolódik az egész ország gazdasági vérkeringéséhez. Ezeket a szálakat rövid időn belül nem lehet széttépni. A katonai megközelítésnél pedig elég említeni a szovjet balti flottát, amelynek kikötői zömmel a Baltikumban van. A Szovjetunió mint, katonai nagyhatalom, nem hatástalaníthatja a térségben haditengerészetét. Ezek példák elég érzékletesen mutatják a helyzet fonákságát. Márpedig a három köztársaság őshonos lakosai nem tágítanak. A szerződés évfordulóján például Vilniusból induló, Rigán keresztül haladó és Tallinnig tartó, 560 kilométer hosszú élőlánccal kívánják demonstrálni tiltakozásukat függetlenségük 50 évvel ezelőtti elvesztése ellen. Moszkvában mit lehet erre tenni? Annyit máris mindenképpen, hogy elismerik, amit eddig tagadtak: a záradék létezik, és az - úgymond - eltérést jelent a lenini külpolitikától. Ezt az ismert reformer, Alekszandr Jakovlev által vezetett parlamenti különbizottság jelentette ki a hónap elején. Mihail Gorbacsov pedig ígéretet tett arra, hogy január elsejétől a balti államok gazdasága önállóbb lehet ez eddiginél. Hogy mi lesz a három, ,,ellenzéki köztársaság,, sorsának további alakulása, ma még nehezen megjósolható. Mindenesetre egy biztos: az összes érdekelt fél nyugalmára, a másik érdekeinek tiszteletben tartására van mindenek előtt szükség, és akkor remélni lehet, hogy a balti kérdés - és egy 50 éves paktum - lekerül a napirendről.+++ Hegedűs György (MTI-Panoráma) 1989. augusztus 22., kedd 14:21
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »