Rendszerváltás és az MTI

	Robbanásveszély 2.
S egy másik - a nyolcvanas évek közepéről származó - emlék: a munkaügyi szakemberek akkor már eljutottak annak gyakorlati regisztrálásához, hogy nálunk is megjelent a munkanélküliek serege. Az államigazgatás felkészült volna e sajnálatos és szükségszerű jelenség szociálpolitikai kezelésére, ám ismét közbeszólt a politika. S nagyon drasztikusan, mondván, hogy munkanélküliség márpedig nincs és nem is lehet, legfeljebb csakis "ideglenesen munkaviszonyban nem álló állást keresőkről" beszélhetünk (azért elképesztő, hogy milyen varázslatosan tudják variálni ezt a hivatali "bikkfanyelvet", ugye?), s természetesen az "ideiglenesen munkaviszonyban nem állók" érdekében semmiféle szociális intézkedésre nincs szükség. Már csak azért sem - és ezt rendkívül tetszetős, de a lényeget illetően a velejéig hazug statisztikák bizonygatták -, mert országosan úgymond globálian változatlanul sokkal nagyobb a munkarő iránti kereslet, mint amennyi a kínálat. Tudták persze a szakemberek, hogy ez tökéletesen értelmetlen érvelés, ám az akkori politikai vezetésnek mégis csak erre az érvelésre volt szüksége, mert hogy a már korábban említett teljes foglalkoztatás - statisztikai - látszatát mindenképpen fenn akarta tartani. Nem sikerült Először csak néhány ezernyi, aztán meglepő gyorsasággal majdnem tízezernyi munkanélküli jelent meg, s akkor végül is győzött a politikai vezetéssel szmebenálló államigazgatás, legalábbis annyiban, hogy keresztülverekedte a törvényhozás intézményein a meghosszabbított felmondási idő lehetőségt, néhány hánap múltával az úgynevezett újrakezdési segélyt és a többi látszatintézekedést. Még mindig nem volt szó munkanélküliekről, és legfőképpen szó sem lehetett munkanélküli segélyről. De amikor már a tízezrret is jóval meghaladta az ideglenesen "állást keresők" száma, s amikor már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a folyamat gyakorlatilag megállíthatatlan, akkor végképp nem volt mit tenni: el kellett határozni, el kellett fogadtatni a munkanélküliség fogalmát, a munkanélküli segélyezés gyakorlatát. Meg kell ismételnem: jelenleg, a legfrissebb jelentések szerint 20 ezer a munkanélküliek száma. Közülük 16 ezren semmiféle támogatásban nem részesülnek. S akik kapják a munkanélküli segélyt, azoknak - átlagosan - napi 200 forint sem jut e segélyből. (folyt.) 1989. július 11., kedd 12:49
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »