Rendszerváltás és az MTI

	Ülésezik az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága (1. rész)
1989. május 29., hétfő - A kormány csomagtervének legfontosabb célja fenntartani a magyar gazdaság működőképességét és elkerülni a fizetésképtelenséget, amely a belső gazdaság összeomlását jelentené - mondotta Békesi László pénzügyminiszter hétfőn, az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülésén. A tanácskozáson részt vesznek a Parlament állandó bizottságainak képviselői is, és beszámolnak saját testületüknek a csomagtervről kialakított véleményéről. A képviselőket tájékoztató, orientáló bevezetőjében Békesi László hangoztatta, hogy az év első négy hónapjának gazdasági fejleményei tették szükségessé a csomagterv kimunkálását. Ha tovább folytatódnának a gazdaságban eddig tapasztalt folyamatok, finanszírozhatatlanná válna az év végéig keletkező hiány. A legfőbb gondot a folyó fizetési mérlegben, valamint a költségvetés és az államháztartás mérlegében mutatkozó, a tervezettől jelentősen eltérő elmaradás okozza. A bajok forrása nem idén keletkezett, a belső felhasználás már évek óta meghaladja a jövedelemtermelést - mondotta Békesi László. A kormány nem akarja szűkíteni a liberalizációs intézkedéseket, éppen ezért mindenképpen szükség van arra, hogy a költségvetési deficit a tervezett szinten maradjon. Az ennek érdekében kidolgozott csomagterv nem csak a költségvetés kiadásait csökkenti, hanem megkísérli a gazdaság élénkítését és szociálpolitikai csomagtervet is tartalmaz. Békesi László arról tájékoztatta a képviselőket, hogy az eredetileg 30 milliárd forintos deficitcsökkentésre tervezett program időközben bővült, s jelenleg a költségvetési hiány 35-40 milliárd forinttal történő csökkentésével számolnak. A program változtatásához hozzájárult az is, hogy a nemzetközi pénzügyi szervekkel folytattak tárgyalásokat. Elmondotta, hogy az államigazgatási kiadásokat a program szerint 25 százalékkal csökkentik, s mintegy 20 százalékos létszámleépítést hajtanak végre. A társadalmi szervek támogatása 10 százalékkal csökken, figyelembe véve a tavalyi 40 százalékos csökkenést, egy év alatt ezeknek a szervezeteknek az állami pénzellátása a felére esett vissza. A védelmi kiadásokat 5,1 milliárd forinttal faragják le. Ez olyan nagy mértékű csökkentés, hogy új hadseregfejlesztési koncepciót kell kidolgozni. A programban szerepel a szocialista exporttámogatások korlátozása is, amely várhatóan kedvezőtlenül fog érinteni számos könnyűipari, gépipari válllalatot, valamint a baromfi- és a húsiparban dolgozókat. (folyt.köv.) 1989. május 29., hétfő 12:45
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülésezik az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága (2. rész)
A személyi jövedelemadóból - a tervezettnél jelentősebb bérkiáramlás következtében - 12 milliárd forinttal több bevétel keletkezik. Ezt a költségvetés nem hagyja meg teljes egészében a tanácsoknál, hanem bevonja a deficitfinanszírozásba. A társadalombiztosítási bevétel is meghaladja a tervezettet, ám ezt a költségvetés továbbra sem vonja el. A szufficit egy részéből a Társadalombiztosítási Alap állami értékpapírokat fog vásárolni, amelyek szintén a költségvetési hiányt finanszírozzák. Egyébként 1990-től egy teljesen új költségvetésre és államháztartásra van szükség - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Megváltozik a bankok kockázati tartalékalapjának képzési rendszere, megszűnik az adómentes alapképzés lehetősége. A bankoknál eddig 12 milliárd forint értékű kockázati tartalékalap keletkezett, s az idén is mintegy 5-6 milliárd forint értékű alap jön létre. Ezt a költségvetés megadóztatja, s az ebből származó bevételt szintén a hiány pótlására fordítják. Bartha Ferenc a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokról tájékoztatta a képviselőket. Elmondotta, hogy Magyarország és az IMF között bizalmi válság alakult ki, mivel a magyar kormány nem teljesítette a hitelmegállapodásban vállalt feltételeket. Az IMF-fel folytatott tárgyalások első szakasza eredményesnek bizonyult, a nemzetközi pénzintézet szakértői a kormány által kidolgozott programot elfogadhatónak tartják. Két területen azonban továbbra is vita van a magyar kormány és az IMF között. Az egyik a folyó fizetési mérleg kérdése, a másik pedig a belföldi hitelkibocsátás szintjének alakulása. Az IMF szakértői szerint az idén a magyar konvertibilis folyó fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg az 550 millió dollárt, míg a tárgyalások jelenlegi menetében a magyar kormány csupán 650 millió dolláros deficit biztosítására tud vállalkozni. A magyar kormánynak az a véleménye, ha a valutaalap ténylegesen támogatja a reformokat, akkor ezt a feltételt el kell fogadnia. Amennyiben létrejön a megállapodás, tovább folytatódhat az együttműködés Magyarország és az IMF között. Ennek keretében tervezik, hogy jövőre egy hároméves hitelmegállapodást köt hazánk a valutaalappal a hosszabb távú kormányprogram finanszírozására. (folyt.köv.) 1989. május 29., hétfő 12:49
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülésezik az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága (3. rész)
A vitában felszólaló képviselők bizalmatlanságuknak adtak hangot a beterjesztett csomagtervvel kapcsolatban. Mint mondották, már több esetben előfordult, hogy hittek a kormánynak, megszavazták az előterjesztéseket, s aztán tévesnek bizonyultak a számítások, a képviselőknek egy új programra kellett adni áldásukat. Ennek ellenére Bognár József (Országos lista) mégis azt javasolta, fogadják el a programcsomagot, mert a jelenlegi helyzetben ez létfontosságú az ország számára. Ha ugyanis megfelelő program híján megszakadna az együttműködés az IMF-vel, az hamarosan az ország fizetésképtelenségéhez vezetne. Javasolta azt is, hogy a jelenlegi válságos helyzetben a kormány az ellenzék képviselőivel kerekasztal-megbeszélés során egyeztesse a legfontosabb gazdasági teendőket. Séra János (Komárom megye) arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormányzat még mindig nem jár el megfelelő szigorúsággal a veszteséges vállalatok ügyében. Mayer Bertalan (Vas megye) szerint a képviselők a sorozatos költségvetési módosítások következtében elvesztik szavazóik bizalmát. Éppen ezért sürgette a kormány tagjait, hogy a legnagyobb állami beruházások számításait bocsássák a képviselők rendelkezésére. Fehérné Eke Katalin (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) szerint a képviselőknek már tavaly sem kellett volna elfogadniuk a kormány által beterjesztett költségvetést, s akkor nem állt volna elő a jelenlegi helyzet. Ebből okulva azt javasolta, hogy halasszák el a program vitáját az országgyűlés keddi ülésén. A kormány egy olyan új, megalapozottabb programot terjesszen be a következő ülésszakra, amelyet aztán év közben már nem kell módosítani. Puskás Sándor, a bizottság elnöke hangsúlyozta: nem elég, hogy a kormány elismeri a tervezési hiányosságokat. Lényeges az is, hogy ki a felelős a hibákért, a jelenlegi gazdasági gondokért. Ugyanakkor nem értett egyet a döntés elhalasztásával. Ez kedvezőtlenül érintené Magyarország hitelképességének külső megítélését. Horváth Lajos, az országgyűlés alelnöke arról tájékoztatta a bizottság tagjait, hogy nincs is lehetősége a bizottságnak elhalasztatni a csomagterv parlamenti tárgyalását. Amennyiben az előterjesztést a kormány benyújtotta az országgyűlésnek, azt a képviselőknek meg kell tárgyalniuk. (folyt.köv) 1989. május 29., hétfő 17:07
Vissza »

	Ülésezik az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága (4. rész)
Lenk Géza, a Magyar Bankszövetség elnöke kifogásolta, hogy a kormány hozzá kíván nyúlni a kereskedelmi bankok kockázati tartalékához. Véleménye szerint ez kockázatos lépés, veszélyezteti a bankok biztonságos működését. A bankok kétes kinnlévőségeinek értéke eléri a 40 milliárd forintot, míg a kockázati tartalékaik összege csupán 12 milliárd forint. Ha ezt megadóztatják, a tartalékok a felére csökkennek. Tarjáni Tibor (Budapest) az ellen tiltakozott, hogy a költségvetés el kívánja vonni a tanácsoktól a személyi jövedelemadóból származó többletet. Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke válaszolva a felvetésekre elmondotta: a kiszámíthatatlan külgazdasági körülmények miatt a jövőben sem lehet arra számítani, hogy a kormány nagyobb biztonsággal tud tervezni. A jelenlegi kormány azonban nyitott, sanda szándékai nincsenek. Minden információt megad a Parlament számára a megfelelő döntés meghozatalához. Tisztességes, korrekt együttműködésre törekszik. Ha azonban a képviselők másként vélekednek, akkor fel kell vetni a bizalmi kérdést a parlamenti ülésszakon. Bartha Ferenc államtitkár, a Magyar Nemzeti Bank elnöke szerint a jelenlegi problémák részben abból adódnak, hogy novemberben a kormány nem nézett szembe a valóságos helyzettel. Ezt el kell ismerni, ám nincs idő a döntés halogatására, mert az veszélyeztetné az ország együttműködését a nemzetközi pénzügyi intézményekkel. Békesi László pénzügyminiszter is arra hívta fel a képviselők figyelmét, hogy jelenleg az ország sorsa forog kockán. Döntésükön múlik, sikerül-e elkerülni az összeomlást. A kormány erre esélyt lát, de a cselekvéshez mindenképpen szüksége van a Parlament bizalmára. A bizottság végülis egy ellenszavat és egy tartózkodás mellett egyetértett a kormány csomagtervével, azzal a megkötéssel: felkérik a Pénzügyminisztériumot, hogy a végrehajtásról negyedévenként tájékoztassák a képviselőket. (MTI) 1989. május 29., hétfő 17:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »