|
|
 |
|
 |
Információs Fórum
|
BBC
----------------- London, 1989. május 7.
Leírva: 1989. május 8.
Kaleidoszkóp
Kaleidoszkóp összállításunkban mindenekelőtt Iván Zoltán
beszélgetését hallják a sajtó helyzetéről Magyarországon Tamás
Gáspár Miklós filozófussal és Baló Györggyel, a magyar újságíró
szövetség elnökével. Mindketten részt vesznek a Londonban folyó
Információs Fórumon.
- Az alkotmányos jogállamiság egyik fontos ismérve a
véleménynyilvánítás, a szólás- és a gondolatszabadság törvények
által történő garantálása. Magyarországon 1986-ban már történt
kísérlet a sajtó helyzetének rendezésére, de amit azt az MSZMP
Központi Bizottságának március 29-ikei ülésén gyakorlatai
tapasztalatok alapján megállapították: ez a sajtótörvény
alkalmatlanná vált funkcióinak teljesítésére.
A magyar politikai és gazdasági változásokban rendkívül nagy
szerepet játszott a hivatalos, és a nem sokkal ezelőttig nem
hivatalos vagy alternatív néven ismert sajtó.
Mai stúdióvendégünk Baló György, a magyar újságírók
szövetségének elnöke és Tamás Gáspár Miklós filozófus a Szabad
Demokraták Szövetségének a tagja.
Először is véleményük szerint milyen korábbi tilalmakat kell
eltörölni, illetve milyen tilalmakat kellene továbbra is megőrizni
az új sajtótörvényben? Baló György
(folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Információs Fórum - 1. folyt.
|
- Nem nagyon tudok arra példákat mondani, hogy milyen tilalmakat
kellene megőrizni. Biztos lehetne találni olyanokat, hogy általános
vallási, meg faji, meg ilyen alapon uszítás, meg ilyesmi ne lehessen
a sajtóban. De az az igazság, hogy nem nagyon jár az agyam arra,
hogy milyen tilalmakat kellene megőrizni.
Hogy miket kellene megszüntetni, erre inkább legelőször azt
mondanám, hogy mi a magunk részéről azt tartjuk fontosnak - mármint
az újságíró szövetség elnöksége -, hogy legyen egy teljesen új,
(...) sajtótörvény, lehet tajékoztatási törvény, lehet, hogy média
törvény, valami, ami teljesen új, egészen másképp, egy
többpártrenszerű parlamenti demokrácia szemszögéből vizsgálja a
tájékoztatást, a médiát, a sajtót általában. Addig azt gondoljuk,
hogy ennek a bizonyos 86-os sajtótörvénynek néhány rendelkezését
ideiglenes jelleggel meg kellene változtatni, abban a reményben,
hogy ez nem késleltet egy reményeink szerint legkésőbb mondjuk egy
háromnegyed éven belül a parlament elé kerülő sajtótörvényt.
- Tamás Gáspár Miklós
- Én azt gondolom, hogy egy új sajtótörvény, bármikor fogadják el
és bárki fogadja el, tehát ez a parlament vagy esetleg a következő -
bár remélem, hogy még ez a parlament elfogadja, mert az átmenet
szempontjából kulcskérdés, hogy mielőtt választások lennének
Magyarországon legyen többé-kevésbé szabad sajtó - de azt hiszem,
hogy a sajtótörvény, amely igazi sajtószabadságot helyezne kilátásba
a magyar közönség számára, csak akkor lesz igazán hatékony, hogyha
megváltozik Magyarországon a gazdasági rendszer. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum - 2. folyt.
|
Tehát ha lehet magánszemélyeknek és csoportoknak olyan vagyona
és mozgásszabadsága, amellyel valóban versenyképes médiákat tudnak
üzemeltetni egészen addig, ha nem is büntetőjogilag korlátozottan,
de a független sajtónak számos fontos orgánuma marginális marad,
alternatív marad akkor is, hogyha nincs kitéve rendőri üldözésnek.
- Két érdekes kérdés merült fel. Baló Gyögy említette, hogy
ennek az esetleg megalkotásra kerülő törvénynek a sajtón kívül
valószínűleg ki kellene terjednie a média egész területére. Erről mi
a véleménye Tamás Gáspár Miklósnak?
- Ezt természetesnek és szükségszerűnek tartom. Nyilvánvaló,
hogy a vizuális médiáknak elsősorban megnövekedett szerepe van mind
a kultúra, mind a szórakoztatás, mind a politikai vita terén.
Nyilvánvaló az is, hogy a televízió rendkívüli eszközigényessége, az
tény, hogy az egy drága, nehezen üzemeltethető, bonyolult technikájú
intézmény, ezért nyilvánvaló, hogy más előírásokat volna praktikus a
televízióra alkalmazni bizonyos tekintetben, mint akár a rádióra, és
még inkább a sajtóra nézve, ugyanis nem várható az, hogy kevés pénzű
individiumok vagy csoportok tévéállámosokat tudnak alapítani. Tehát
én is megkérdezmén - ha szabad - Baló Györgyöt, mint a televízió
egyik ismert és népszerű munkatársát, hogy ő hogyan képzelné el a
plurális, a parlamenti demokráciával összeegyeztethető helyzetet a
televíziózásban?
- Először is azt gondolom, hogy nem járható út az, hogy
daraboljuk fel a televíziót pártok szerint.
- Ezzel egyetértek. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum - 3. folyt.
|
- Ebben az országban sem, ahol ebben a rádióstúdióban ülünk, itt
sem így csinálják.
Az egyik amit gondolok az, hogy olyan professzionális vezetőket
és munkatársakat kell alkalmazni, akik - én most nem azt mondanám
mindjárt, hogy depolitizáltak, mert nem érdekel igazából engem, hogy
milyen politikai felfogás hívei, hanem, hogy - professzionálisan és
szakmailag képesek-e arra, egy külső, független, parlament és - vagy
- kormány által felállított tanácsadó, monitorizáló, figyelő
testület döntései alapján képesek-e arra, hogy a társadalomban
meglévő véleményeket, nézeteket azok súlyának, tényleges társadalmi
súlyának megfelelően tükröztessék a televízió műsoraiban. Körülbelül
ennyi, és hogyan lehet erre garanciákat teremteni?
- És itt felmerül a másik kérdés, amelyet Tamás Gáspár Miklós
már említett, hogy végülis egy nagyon demokratikusan hangzó dolog
ez, hogy magánszemélyeknek is joga lesz majd rádió- vagy tévéstúdiók
alapítására, viszont fennáll a veszélye annak, hogy a tapasztalatok
és kapcsolatok birtokában kialakul egy sajtóelit, amelyet a
tömegtájékoztatás jelenlegi képviselői, illetve az egykori szamizdat
képviselői alkotnak majd. Önök szerint egy ez reális veszély?
- És mit tenne ez a sajtóelit, vagy mit csinálna ez a sajtóelit?
- Kezében tartaná a kialakuló új sajtót és a médiát, a
gyakorlati tapasztalatai és a kapcsolatai révén.
- Én azt hiszem, hogy bizonyos értelemben elkerülhetetlen az,
hogy elitek létezzenek, nyilvánvaló, hogy a tapasztalat, az
elszánás, a gyakorlat ez előnyöket jelent. Nyilvánvaló, hogy vannak
emberek előnyben, s vannak emberek hátrányban. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum - 4. folyt.
|
Én nem ezt tartanám igazán nagy bajnak, hogyha az eddigi, új
emberekkel kibővült elit csinálná az újságokat, hiszen végülis azt
gondolom - mint azt el is mondtam ezen az Információs Fórumon -,
hogy az egyik legfontosabb faktora a mai magyarországi eseményeknek
az újságírók lázadása. Tehát azok az emberek, akik az eddigi
sajtóelitet jelentették, tudtak váltani, és nem azért mert új
meggyőződésre tettek szert, hanem eddig nem volt módjukban szabad
újságírók módjára viselkedni és most van, és élnek ezzel a
lehetőséggel. Ezt nem tartom olyan tragikusnak.
Visszatérve erre a magánszemélyek alapítási lehetőségére. Én azt
hiszem, hogy van egy olyan új lehetőség, amivel talán nem egészen
számol a magyar kormányzat a televíziózás területén. Ugyanis én már
tudok olyan tervekről, hogy külföldi tőkével szeretnének Ausztriában
felállítani Magyarországra is sugárzott magyar műsorokat és adó-,
televízióállomást. Tehát itt mindenféle váratlan formák képzelhetők
el, és nyilvánvaló, hogy lesz részünk meglepetésekben. De azért
alapjában azt gondolom, hogy nyilván az a megoldás, amit Baló György
említett, de a kérdés megmarad, és ez mutatja a televízió
fantasztikus jelentőségét a mai világban, hogy tulajdonképpen
némiképpen meg kell változtatnunk a klasszikus liberális nézeteinket
a sajtószabadság tekintetében, mondom tekintettel a televízió
különleges voltára. És ennek az átgondolása tulajdonképpen
politikafilozófiai, politikaelméleti szempontból nem történt meg.
Nyugaton igen, de itt más kérdések merülnek fel, mint
Magyarországon. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum 1/5. folyt.
|
- Jó, hogyha azt mondjuk, hogy Magyarországon jelentős területek
vannak, ahol jelentős mennyiségű és minőségű szellemi munka
befektetése nem történt meg. Ugye egyetértünk abban, hogy ez nem
csak a médiára vonatkozik?
- Persze.
- Általában a társadalomtudományokban bizony elég kemény, nagy
mennyiségű szellemi munkát kellene invesztálni ahhoz, hogy az ország
valahogy előbbre kerüljön. Szóval sok mindent kellene önmagunkról
megtudnunk, bebizonyítanunk, kritikailag megvizsgálnunk,
felülvizsgálnunk, értékelnünk - ez az egyik dolog -, ez a médiára is
vonatkozik persze.
Én nem annyira ettől az elit, nem elit ellentéttől tartok, én
egy másik típusú ellentéttől tartok - és mindjárt fogok mondani egy
példát. Tegyük fel, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége úgy dönt,
hogy szeretne egy hetilapot csinálni. Mivel ebben a szövetségben
viszonylag igen nagy arányban vannak értelmiségiek, vélhetően ez egy
magas színvonalú, ha úgy tetszik, kvalitatív hetilap lenne. Hogyan
lehet megteremteni egy olyan rendszert, amelyben egy ilyen típusú
újság, egy rendkívül rosszul fizetett, és rendkívül szerény
vásárlóerővel bíró magyar értelmiség számára hozzáférhető, úgy, hogy
árában is valamennyire versenyképes legyen, mondjuk egy ennél
szerényebb tartalmi célkitűzéseket maga elé tűző, szórakoztatóbb,
olvasmányosabb, igen nagy piaci sikernek örvendező hetilappal. Itt
ilyen típusú kérdéseket tartok én a jövő nagy kérdéseinek. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum - 6. folyt.
|
- Itt felmerül a kérdés: Ön utalt arra, hogy már léteznek
Magyarországon bulvárlapok. Végülis ez a szórakoztató jellegű
lapokra való utalás ez azt hiszem ez a bulvársajtó megjelenését
intrikálja.
Most el tudják-e képzelni azt, hogy egy politikai pártoktól
teljesen függetlenül létező sajtó jelenjen meg Magyarországon - hogy
angol példát hozzak: olyan lapok megjelenésére gondolok, mint
például az Independent vagy a Guardian - ebben az országban?
- Hadd mondjam rögtön el: a Guardiant nem látom annyira
függetlennek, de ez egy mellékes kérdés. Én azt hiszem, hogy erre
tulajdonképpen máris van példa. Én azt hiszem, hogy a Magyar Nemzet
például kezd egy ilyenfajta lappá válni. Megvannak természetesen az
intézményes tehertételei, mint a Népfront lapjának, de voltaképpen
efelé halad, sőt ilyen jelek észlelhetők a magyar kormány lapjánál,
a Magyar Hírlapnál is. Tehát az igény megteremti, a kereslet
megteremti a maga kínálatát, hogyha egyszer beindul valamilyen
szabad mozgás, és ez a részben szabad mozgás, ami Magyarországon
van, máris mutatja ennek az ócska tételnek az igazát.
Én azt hiszem, hogy csak úgy lehet Magyarországon a
demokráciához nagy várakozásokat fűzni, hogyha nemcsak úgy plurális
a magyar kultúra, a magyar sajtóstruktúra, a magyar médiastruktúra,
hogy minden ideológia, minden pártmozgalom, minden csoport
megszólaltathatja saját nézeteit, hanem, hogy van egy olyan aréna,
amely nem függ ezektől a mozgalmaktól, nem függ ezektől az
ideológiáktól, és ahol dialógus folyhat a különféle erők között, és
ahol egyáltalán független emberek, ideológiai elkötelezettség
nélküli emberek bírálhatnak jobbra és balra. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum - 7. folyt.
|
Ennek vannak mindenféle akadályai, többek között
pszichológiailag. Ugyanis most vannak a magyar ellenzéknek a
mézeshetei, most van az a pillanat, amikor a magyar ellenzéket
tulajdonképpen senki nem bírálja, senki nem meri bírálni, a magyar
ellenzék a maga egészében népszerű, egymás közötti ellentéteket is
félreteszik, azok csak a földszin alatt duruzsolnak, de ez nem fog a
végtelenségig tartani. Tehát nagyon szükséges volna egy önbizalommal
teli független sajtóra és független médiára, amely jobbra-balra mer
kritizálni, és amelyet például ilyen pszichológiai faktorok sem
befolyásolnak túlságosan. Én nagyon szeretném már azt, hogyha egy
tekintélyes kommentátor tollából megjelenne egy éles bírálat mondjuk
az SZDSZ programjáról, amelyről a jelenlegi lelki helyzetben
Magyarországon mindenki csak szuperlatívuszokat mond, aminek én
nagyon örülök, de ezt nem tartom egy természetes szituációnak.
- Nyilvánvalóan, hogy ki fog alakulni egy pártoktól
többé-kevésbé független sajtó Magyarországon, de én is látok
gondokat. Az egyik az, hogy a helyzet természete folytán egyelőre
minden párt - már amennyire én tudom - azt mondja, hogy kell
maguknak lapot alapítanunk. Azt kevésbé látom, hogy milyen
tartalmakkal tudnák megtölteni, igazán szinvonalas tartalmakkal
tudnák megtölteni ezeket a lapokat, de ugye a döntő kérdése e
pillanatban ezeknek a pártoknak sem az, hogy megteremteni egy olyan
nyilvánosságot, amely egyenlő távolságra van hatalomtól és
ellenzékétől, amely egyenlő távolságra van valahol a közép felé
minden párttól, és ahol szakmai és értékítéletek alapján döntenek
arról, hogy mit közölnek, hanem egyelőre mindenki azért verekszik,
hogy megpróbálja a saját nézeteit képviselethez jutattatni, ami
nagyon természetes, nagyon érhető, vélhetően egy meghaladandó
állapot. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum - 8. folyt.
|
De itt a gondok azt hiszem, hogy inkább abban lesznek hosszabb
távon is, hogy tőke, hogy szervezet, hogy technológia, hogy
infrastruktúra, tehát az egész kommunikációs ipar, amely a KGST
egész térségében rendkívül szerény szinvonalon működik, ami a
rádiózást, és főleg ami a televíziózást vagy a filmgyártást illeti,
gyakorlatilag a ceruzák kivételével semmi nem készül a
KGST-térségben elfogadható minőségben. Következésképp a dolog
nemcsak hogy egyszerűen igényes, hanem nyugati tőkeigényes,
kifejezetten konvertibilis valuta igényes. És utoljára aztán majd
meg kell magunktól azt is kérdeznünk, hogy egyik napról a másikra
vajon lenne-e elegendő újságíró arra, bár bizonyára vannak
nagyszerűek, bizonyára a magyar újságírókból messze nem jött eddigi
ki annyi, mint amennyi bennük van, mert nem jöhetett ki, de azért ez
egy érdekes kérdés lesz, hogy vajon hogyha tényleg lesz egy abszolút
független és szabad sajtó, akkor lesznek-e erre elegen, akik ezt
megtöltik szinvonallal.
- Tegyük fel, hogy ez a független sajtó és nyilvánosság
kialakul, létrejön és működni fog. Vajon azok a pszichológiai gátak,
amit például most Tamás Gáspár Miklós is említett, és amire Ön is
utalt a múltból - például az öncenzúra - fennmarad-e bizonyos
politikai vagy etikai kérdésekben ebben a független sajtóban?
- Én azt hiszem, hogy az öncenzúra ma is működik. Magyarországon
az eddigi állapotokhoz képest megdöbbentő dolgok jellennek meg, de
egyáltalán nem jelenik minden meg, ami megjelenhetne. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum 9. folyt.
|
Például az a teljesen közönséges dolog, ami a szabad sajtókban
észlelhető. Személyre szóló bírálat, ez például a legcsekélyebb
mértékben sem érvényesül Magyarországon, csak ha valaki már
megbukott, akkor már nem bírálják. De például egy teljesen
ideológiamentes, hűvös bírálata teszem azt a párt főtitkára
teljesítményének, akár saját pártja valamelyik újságírója részéről,
az hogy ez egy bizonytalankodó, rögtönző politikus, akinek a
tehetségével kapcsolatban komoly kételyek merülnek fel - ez például
nem íródik le, ez nem azért, mintha nem íródhatna le, én azt hiszem,
hogy lehetséges volna, hanem itt működnek ezek a gátak rendkívül
erősen, de ez persze csak példa, ilyen még számtalan van.
Ami egy másik dolog. Én még egy pillanatra visszatérnék arra,
hogy lesz-e elég újságíró. Minden szerkesztő azt mondja az embernek,
hogy nincs elég szerző. Tehát most, hogy én elkezdtem megint az
úgynevezett első nyilvánosságban publikálni - a szerkesztőségek
megtisztelő számából látom - ami nemcsak az én teljesítménynek szól,
hanem a szerzők kevésségének és számuk kicsinységének -,hogy
korlátozott azoknak az embereknek a száma, akik hajlandók a
politikával elmélyültebben foglalkozni, mindenki rá van szorulva
erre. Annak ellenére, hogy én egy bizonyos részéhez tartozom a
politikai spektrumnak, a politikai spektrum másik oldaláról is
igényt tartanak az írásaimra, egyszerűen a hiánygazdaság működik
ebben is.
- A tabukról én az gondolom, hogy megdőlőfélben vannak. Bizonyos
típusú öncenzúra szerintem sokakban hosszú ideig működni fog, mint
ahogy meg vagyok róla győződve, hogy a tőkés világban is nagyon sok
újságírókban működik bizonyos típusú, talán a miénktől eltérő, de
azért működnek öncenzúrák. (folyt.)
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
Információs Fórum - 10. folyt.
|
Én azt szeretném, ha a magyar nyilvánosságnak lennének tétjei -
és itt azt hiszem, hogy itt értünk igazán egyet. Tehát itt nemcsak
arról van szó, hogy itt személyre szóló bírálatok és méltatások
kellenek. Itt arról van szó, hogy ki kell, hogy alakuljon egy olyan
közvélemény a magyar nyilvánosság alapján, amely közvélemény
véleményének és értékítéletének igazi tétjei vannak. Tehát, hogy
emberek, koncepciók, testületek, ötletek, tervek, elképzelések,
vannak a magyar nyilvánosság előtt nagy számban, tartósan és
minőségileg bizonyíthatóan tisztességes és demokratikus körülmények
között, ám de leszerepelnek, akkor igenis ezeket embereket,
testületeket, terveket, elképzeléseket másokkal kell felváltani.
Ugyancsak, ha vannak tehetséges, izgalmas, érdekes emberek,
egyéniségek, csoportok, elképzelések, amelyek a közvélemény előtt
sorozatban jól szerepelnek, akkor ezeknek valamilyen módon helyzetbe
kell kerülniük. És azt gondolom, hogy ez az igazi, ez a végső
feltétel az, ami hiányzik ahhoz - egyelőre e pillanatban még -, hogy
tényleges legyen ez a nyilvánosság, szabadság.
- Baló György, Tamás Gáspár Miklós, köszönöm a beszélgetést
+++
1989. május 7., vasárnap
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
" - Erdélyiné, Gyula, 62-514: Szeretném, amennyiben más néző kérésével ís egyezne kérésem, a Ki fizeti a révészt c. TV-sorozatot szíveskedjenek megismételni.
- 848-441: Nem birom már ki az adás végéig, köszönteni szeretném a Törőcsik művésznőt, akinek hódolója vagyok. Én egy idősebb nagymama vagyok de csodálom őt, még ebben a régi filmjében is. hogy szólnia sem kell, csak a nézésével. Csodálatos. Szeretném Őt köszönteni.
- A folyton folyvást c. műsort ne részletekben adják le, hanem egész filmeket adják le. Pl. úgy mint a Gregory Peck sorozatot. Miért éjjelre kerülnek a jó filmek. Aki reggel kel, az nem tudja megnézni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|