Rendszerváltás és az MTI

	Quo vadis, Jugoszlávia? (1.rész)
Belgrád, 1989. március 6. (MTI-Panoráma) - Jugoszlávia a legutóbbi koszovói történések nyomán kiemelt helyre került az európai sajtóban. A kommentárok egyik leggyakoribb következtetését a müncheni Süddeutsche Zeitung tömören így fogalmazta meg: a koszovói dráma e fejezete még nem az utolsó... A koszovói válság nemcsak Jugoszlávia belpolitikai egyensúlyát veszélyezteti, hanem rombolja az ország nemzetközi tekintélyét is - írta a milánói Corriere della Serra. ez a válság magára vonta a világ közvéleményének figyelmét, de csak a jéghegy csúcsa, mert az ország alapjait általános elégedetlenség rengeti meg. A szerb vezetőség elszámította magát és Koszovóban egységes albán fronttal találta magát szemben, amelyet csak erőszakkal törhet meg. A koszovói bomba Szerbia és Szlovénia között robbant - véli az Il Giornale - e két jugoszláv tagköztársaság közötti ellentéteket ezúttal Koszovo hozta felszínre. Az ország jövője forog veszélyben. Néhány évvel ezelőtt - állapította meg a Tribune de Geneve - a nyugati kormányokban Jugoszlávia széthullásának veszélye pánikot keltett volna, s ha nem is egy harmadik világháborút, de elkerülhetetlenül egy szovjet katonai beavatkozást jelentett volna. Most senki sem gondol komolyan erre a lehetőségre. A Kelet-Európában megkezdődött új, nagy kártyaleosztás keretében a jugoszláviai válság csak helyi tűzfészek, a külvilágra való komolyabb következmények nélkül. A Quotidienne de Paris című lap szerint a lehető legabnormálisabb dolog az, hogy Koszovo, a XV. századi szerb állam szíve, ahol a keresztyének az iszlám elleni legnagyobb csatáikat vívták, ma a muzulmán közösség kezébe került... Tito halála után a tartományban élő albánok úgy gondolták, eljött az idő a köztársasági státus megszerzésére. 1981 áprilisában fellázadtak, de a jugoszláv hadsereg csakhamar észhez térítette őket. Eközben a szerbeket a türelmetlenség fűtötte, s csak egy Szlobodan Milosevicsnek kellett megjelennie, aki megérezte a szerb nép hangulatát. Manifesztációkkal sikerült leváltania a vajdasági és a Crna Gora-i vezetőséget. Azt is vállalta, hogy Koszovóban leváltja az albán nacionalizmussal vádolt vezetőket. Szeretné a szövetségi alkotmányt is megváltoztatni, hogy ismét megszerezze a történelmi területeket... Az albánok azonban ellentámadást indítottak. (folyt.) 1989. március 6., hétfő 11:23
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Quo vadis, Jugoszlávia? (2.rész)
A problémák elmélyülését Jugoszlávia északi és déli tagköztársaságai konfrontációjának elmélyülése okozza - szögezte le a Radio France International - Jugoszlávia egysége soha nem forgott olyan nagy veszélyben, mint most, amikor gyakorlatilag lehetetlen a megegyezés, a kompromisszum az ország északi és déli tagköztársaságai között, amelyeket a fejlettek-fejletlenek vonal elválaszt egymástól. ,,A harckocsikommunizmus demonstrációja,, című cikkében irja a nyugatnémet Die Welt: a Koszovóban parázsló gyújtózsinór Európa szempontjából két okból is veszélyes. Egyrészt mert a koszovói probléma a levegőbe röpítheti egész Jugoszláviát, s ezzel zűrzavaros helyzet alakul ki a kontinens dél-keleti szögletében. Másrészt azért, mert a koszovói probléma látszólagos megoldása, méghozzá erőszakkal, ötletet adhat a szovjet hatalmi övezet dogmatikus erőinek, hogy a nemzeti kérdésben hasonló módon járjanak el. Demokrácia, tolerancia és önrendelkezés helyett harckocsikommunizmus - Európának 1989-ben erre van a legkevésbé szüksége. Tekintet nélkül arra, hogy rokonszenvesek-e az albánok vagy sem, hogy céljaik eléréséért demokratikus eszközökkel harcolnak-e, vagy erőszakot alkalmaznak a szerbekkel szemben, tény az, hogy jelen vannak Koszovóban, számuk állandóan növekszik. Másfelől a szerbek évszázadok óta élnek ezen a területen, de a hazára való jogukat csak az albánokkal együtt érvényesíthetik. Ha az albánok és a szerbek között nincs remény a párbeszédre, akkor az albánok előnyben vannak, mert az idő nekik dolgozik. A koszovói albánok legutóbbi sztrájkja még jobban elmélyítette a soknemzetiségű balkáni ország szakadékait - értékelte a kölni Deutsche Welle Radio - az ellentétek akkorák, hogy a semleges megfigyelő el sem tudja képzelni, miként lehet kilábalni az egyre nagyobb válságból. A mindennapi élet totális átpolitizálása felőrli az összes fizikai és szellemi energiát, amelyre pedig oly nagy szükség lenne a gazdasági reform végrehajtásához. Az önimádat, a tolerancia hiánya - fejtette ki a Frankfurter Rundschau - egyre inkább veszélyezteti az államot is. A szakadék soha nem volt mélyebb, mint ezekben a napokban. Nincs kizárva, hogy Koszovóhoz hasonlóan az országban máshol is őrjáratokat tartó harckocsik jelennek meg. (folyt.) 1989. március 6., hétfő 11:27
Vissza »

	Quo vadis, Jugoszlávia? (3.rész)
Jugoszláviában 1981. óta nem volt akkora a feszültség, mint jelenleg - ez a brit hírügynökség, a Reuter véleménye - az ország súlyos gazdasági válsággal küzd, amelynek mélységét a 300 százalékos infláció érzékelteti. Az angol rádió, a BBC közép- és délkelet-európai szakértője a várható fejleményekről így beszélt: Koszovóban jelenleg statárium van, a hadsereg erős alakulatai állomásoznak ott. Nem szabad gyülekezni, közlekedni, csoportokba verődni, egyszóval semmit sem szabad tenni. Egészen különleges helyzet állt elő. Nem tudom megmondani, hogy az albánok hogyan reagálnak, mit fognak csinálni. Az albánság ellene irányuló lépésként fogja értelmezni Azem Vlasi és más albán nemzetiségű politikusok letartóztatását. Valószínűleg olyan pereknek nézünk elébe, amelyekben a kommunista szövetség tagjaiból álló csoportot vádolnak meg azzal, hogy együttműködtek az albánok illegális szervezeteivel, meg a tiranai titkosrendőrséggel. Ennek nézünk elébe. Kétségtelen, hogy a koszovói albán lakosság számára ez meglehetősen provokatív megnyilvánulásként fog hatni. +++ Márkus Gyula (Belgrád) MTI-Panoráma 1989. március 6., hétfő 11:29
Vissza »